Égi kalendárium – 2010. március

Merkúr: A hónap első felében nincs megfigyelésre alkalmas helyzetben. 14-én felső együttállásban van a Nappal. Ezt követően hamar megjelenik az esti nyugati ég alján, a hónap végén már könnyen megtalálható. 31-én másfél órával nyugszik a Nap után. Az év folyamán ez a legkedvezőbb esti láthatósága.

Vénusz: Az esti égbolt feltűnő égiteste. A hónap elején egy, a végén egy és háromnegyed órával nyugszik a Nap után. Fényessége -3,9 magnitúdó, átmérője 10”-ről 10,5”-re nő, fázisa 0,98-ról 0,95-ra csökken.

Mars: Kezdetben hátráló, majd 11-től előretartó mozgást végez a Rák csillagképben. Az éjszaka nagy részében látható, hajnalban nyugszik. Fényessége egyre csökken, 0,6 magnitúdóról 0,1 magnitúdóra, átmérője pedig 12,1”-ről 9,3”-re zsugorodik.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Vízöntő csillagképben. A hónap végén már kereshető a délkeleti horizont közelében, napkelte előtt fél órával. Fényessége -2,0 magnitúdó, átmérője 33”.

Szaturnusz: Folytatja hátráló mozgását a Szűz csillagképben. Egész éjszaka látható, 22-én szembenállásban van a Nappal. Fényessége 0,5 magnitúdó, átmérője 20”.

Uránusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 17-én együttállásban van a Nappal.

Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg
 

A Szaturnusz oppozícióban

Az óriásbolygó gyűrűit már kis távcsövekben is megpillanthatjuk, látványa méltán teszi az egyik legnépszerűbb bolygóvá. Ám a Szaturnusz legfontosabb ismertetőjegye időnként kevésbé jól figyelhető meg. A 2009-es láthatóságban már rácsodálkozhattunk a Szaturnusz kis szögben látható gyűrűrendszerére. Mindez igen szokatlanná tette megjelenését. Szeptemberben már a Nap mögött tartózkodott, így nem láthattuk, amikor a bolygó rövid időszakra gyűrű nélkülivé válik. A 2010-es láthatóságban immár az északi félgömbjét figyelhetjük meg teljes egészében. Gyűrűire továbbra is kis szögben láthatunk rá, ám a Szaturnusz így is felejthetetlen látványt nyújt, már egészen kis távcsövekben is. Földközelségét március 22-én éri el, ekkor átmérője 19,5” lesz. A horizont fölött kényelmes magasságban figyelhetjük meg, fényessége 0,5 magnitúdó lesz. Közepes távcsővel már több holdját is megfigyelhetjük, ezek nyomon követése szintén hálás feladat.

 Stefan Buda február 24-ei felvétele a Szaturnuszról immár átfordult gyűrűivel mutatja a bolygót.

A Messier-maraton

A veterán üstökösvadász, Donald Machholz úgy ismeri az égboltot, mint a saját tenyerét. Bárhová is néz kis nagyítású üstököskereső műszere, mindig pontosan tudja, mit is lát a távcsőben. A mélyég-objektumokat 10 magnitúdós határfényességig fejből ismeri. Köszönhető mindez annak a rengeteg tapasztalatnak, melyre több évtized kométa-kereséssel eltöltött idő során tett szert. Egy ilyen, hosszú tavaszi éjszakán jutott eszébe, hogy az összes Messier-objektumot felkeresse pirkadat előtt. Az ötlet ugyan nem tőle származott, de ő volt képes először teljesíteni a végcélt, megpillantani az összes Messier-objektumot egyetlen éjszaka. Képesek vagyunk-e mi is utána csinálni?

A válasz határozott igen. Bár Magyarország területéről a 110 Messier-objektum közül legfeljebb 109-et láthatunk egy éjszaka, már a 100-as darabszám elérése is mesteri teljesítmény. A Messier-maraton verseny, melyet az égbolttal vívunk, latba vetve összes égismeretünket és észlelői tapasztalatunkat. Verseny, amely komolyan próbára teszi állóképességünket. Maraton, ahol az égi 42 km mérföldköveit csodálatos mélyég-objektumok jelzik.

Ha egy térképen megvizsgáljuk a Messier-objektumok égi elhelyezkedését, azt vesszük észre, hogy a Capricornus (Bak) és a Pisces (Halak) csillagképek közötti tartományban egyetlen déli fekvésű objektum sincs. Ellenben rengeteg célpont található a Sagittarius (Nyilas) és Virgo (Szűz) csillagképek környékén. Így tehát e két égterületnek láthatónak kell lennie az éjszaka során, sőt, a Nyilasnak delelnie kell, hogy déli fekvésű objektumai kellően magasra emelkedjenek. A legalkalmasabb azon időszak, amikor a Nap épp a jelzett „üres” területen, a Vízöntő csillagképben tartózkodik. Ez az időtartam március közepétől április közepéig tart, a Szűz az éjszakai égbolton ragyog, tele galaxisokkal, hajnalban viszont, pirkadat előtt delel a Nyilas is.

 A Messier-objektumok elhelyezkedése az égbolton. A nagyobb verzióért kattints a képre!

A Messier-maraton másik, igen fontos feltétele a sötét égbolt. Ezért sikerre csakis újhold környékén lehet esélyünk, lehetőleg városoktól minél távolabb, alkalmasint egy dombtetőn. Hegyvidéki helyszín csak akkor alkalmas, ha a harmadik igen fontos kritériumnak eleget tesz. Teljes körpanorámát kell biztosítania észlelőhelyünknek, ugyanis sok Messier-objektumot alacsony horizont feletti magasságban kell „levadásznunk”.

A siker elengedhetetlen feltétele, hogy minimális szinten ismerjük az égboltot, a csillagképeket. Legyünk tisztában műszerünk teljesítőképességével és az adott nagyítások mellett elérhető látómezők méretével. Készítsünk egy listát az objektumokról, megfigyelési sorrendben feltüntetve őket. Ehhez az Interneten találunk segítséget (http://members.shaw.ca/rlmcnish/darksky/messierplanner.htm).

Március közepén a nyári Tejút láthatósága még nem a legjobb, de kellő kitartással, kedvező átlátszóság mellett esélyünk van a Sagittarius majd’ minden objektumára, talán csak az M55 és M75 marad ki. Egy hónappal később az esti szürkületben esélytelen az M77, M74, M79, ellenben hajnalban kellően látható mind a Tejút, mind az ahhoz közeli M75, M2, M72, M73 is. Legalkalmasabb a hónapforduló körüli néhány nap, de az újhold sajnos csak háromévente esik akkorra. Használt műszerünk szinte bármilyen lehet, előnyben vannak a kisebb átmérőjű, rövid fókuszú, nagy látómezejű távcsövek. Egy binokulár (10×50 vagy annál nagyobb) azonban elengedhetetlen kellék.

Bár a maraton egyfajta verseny, sietni csak este és hajnalban kell néhány objektumnál. Az éjszaka legnagyobb részében nagyon sok időnk lesz arra, hogy célpontjainkat alaposan szemrevételezzünk, esetleg egyet-kettőt rajzban vagy fotón megörökítsünk. Sőt, más egyéb égitesteket is felkereshetünk, több távcsővel is. Ha csak futó pillantásokat vetnénk az elénk táruló mélyég-csodákra, varázsuk eltűnne. Nézzük úgy őket, mintha most találkoznánk velük először!

Végül, de nem utolsósorban, az ilyen események nagyszerű alkalmat jelentenek egy kisebb-nagyobb társaság összehozására, közös észlelésre, bemutatások szervezésére.

Napközelben a Catalina-üstökösn

Március 24-én éri el 0,693 CsE távolságú napközelpontját a 2009. július 27-én felfedezett C/2009 O2 (Catalina)-üstökös. Az alig 19,5 magnitúdós fényességnél megtalált égitestnek akkor még a kómája sem látszott , ezért nevezték el a Catalina
Sky Survey-ről, nem pedig a képeket ellenőrző csillagászról. Üstökös mivoltát csak három nappal később,
2 méteres távcsövek bevetésével sikerült kimutatni. Az akkor még 3,7 CsE-re járó üstökös azóta sokat fényesedett, február végén már 11 magnitúdós volt. A számítások szerint március végére fényessége elérheti a 8-9 magnitúdót. A binokulárokkal is látható égitest a Vulpeculából egészen az Andromeda keleti feléig jut, a hónap nagyobb részében a hajnali, a végén viszont már az esti égen lesz jobban megfigyelhető. Földközelségét két nappal perihéliuma után, 26-án fogja elérni 0,808 CsE távolságban. Ekkoriban alig 3-4 fokkal északra látszik majd az Andromeda-ködtől, de napi mozgása eléri a 3 fokot. Március 14-én fél fokra megközelíti a 4,1 magnitúdós 1 Lacertaet, 25-én este 15 ívperccel északra halad el az 5,0 magnitúdós 41 Andromedaetól, 29-én hajnalban pedig a Gamma Andromedaet közelíti meg negyed fokra. A hónap utolsó éjszakáján hasonló távolságra halad el a 10 magnitúdós NGC 1023 jelű galaxistól.

A Catalina-üstökös útja az Andromeda csillagképben március 20-31. között.

Még több esemény, előrejelzés: Meteor csillagászati évkönyv 2010

Észlelések beküldése a Meteor rovataihoz: meteor.mcse.hu

Támogassa tagdíjával a Magyar Csillagászati Egyesületet! http://www.mcse.hu/mcse_belepes_info