Égi kalendárium: 2011. május


A bolygók láthatósága

A Merkúr megfigyelésére nem ez a
hónap lesz a legkedvezőbb. Május 7-én van legnagyobb K-i
kitérésben, azonban ekkor alig fél órával a Nap előtt kel.
A Vénusz egész hónapban egy órával
a Nap előtt kel, -4m feletti fényessége miatt könnyen
megtalálható.
A Mars is a hajnali órákban
figyelhető meg, hiszen a Pisces (Halak) majd a Aries (Kos)
csillagképekben tartózkodik. Földtávolban lesz, így a távcsöves
megfigyeléseknek még nem jött el az ideje, hiszen látszó
átmérője 4” lesz csupán.
A Jupiter a DK-i hajnali égbolt
feltünő égitestje a maga -2m-s fényességével. Egy órával a
Nap előtt kel.
A Szaturnusz az egyetlen különc: az
éjszaka első felében figyelhető meg, és hajnalban már nyugszik.
Egyre lassabban hátrál a Virgo (Szűz) csillagképben.
Az Uránusz a kora hajnali DK-i
égbolton keresendő, a látóhatárhoz nagyon közel a Pisces
csillagkép területén.
A Neptunusz valamivel éjfél után
kel, és az Aquarius (Vízöntő) csillagképben inkább a hajnali
órákban érdemes megkeresni.

A Csillagászat Napja lesz május 7-én

A jeles nap programjairól és helyszíneiről korábbi híradásunkban olvashatók részletek.

Együttállások, csillagfedések

Mivel majdnem minden bolygó a hajnali
láthatóságát éli, nem meglepő, hogy számos együttállást is
megfigyelhetünk ebben a hónapban.

 

2011 május 1., fél órával napkelte előtt…

A sor máris május 1-én
kezdődik, amikor a Merkúr-Vénsz-Mars-Jupiter négyeséhez
csatlakozik a 4%-os fázisú fogyó Hold is.
A látvány 2-án már kicsit kevésbé
érdekes, mivel a tovább fogyó Hold alig 1,7° magasan ekkor
már kb. 15°-ra lesz a Merkúrtól és a Vénusztól. A
megfigyeléshez szép tiszta horizont szükségeltetik, de talán
bízhatunk a hagyományosan jó májusi asztroklímában.
Május 4-én este már a növekvő Hold
közelíti meg napnyugta után a Fiastyúkot.
Május 5-én a Hold súrolja a τ
Taurit.
Ez a csillag egy 4,2m-s összfényességű kettőscsillag,
így a súroló fedés közben a peremen látható hegyek között
bújkáló csilllagpár különösen látványos lehet. A Győr –
Arad vonalon van a láthatóság határa, ettől északra nem látszik
a jelenség, délre pedig teljes fedést figyelhetnek meg az
észlelők.
Május 18-án a délutáni égen
figyelhetjük meg a Vénusz és a Merkúr 1,2°-os közelségét.
A Nap 24° távolságban lesz ekkor, ami mellett a távcsöves
megfigyelés — természetesen megfelelő óvatosaság mellett!  — nem
tartozik a lehetetlen feladatok közé. Hasonló jelenség lesz 23-án
a Vénusz és a Mars esetében, ekkor 57′-re kerül egymáshoz képest
a két bolygó, 23°-ra a Nap fényözönétől.

A fogyó Hold ismét szép
együttálásokat kínál majd a hónap végén. A sort 29-én kezdi
a 13%-os Holdtól 6°-ra látható Jupiter
. Ezt másnap
hajnalban
folytatja a Merkúr-Vénusz-Mars-Jupiter, és az ekkor már hajnalban is
látható Fiastyúk halmaza valamint a már csak 8%-os holdsarlónak
örvendezhetnek a koránkelők. Végül 31-én a hajnali
égen 5° magasan látszik majd a vékonyka holdsarló és
tőle 5°-ra a Mars, 3,5°-ra a Vénusz, tőlük
messzebb 20°-ra a Jupiter.
A Jupiter hajnali láthatóságával a
holdjainak jelenségei is megfigyhetővé vállnak a hónap
közepétől, részleteket a Meteor Csillagászati Évkönyv 2011 kötetében olvashatunk erről.

Üstökösök, kisbolygók, Hullócsillagok

Egyenlőre még csak a távcsöses
megfigyelőknek lesz elérhető a hajnali égbolton a C/2009 P1
(Garradd)
üstökös. Ez az égi vándor az év végére akár a
binokuláros észlelőknek is láthatóvá vállhat. Májsuban az
Aquarius (Vízöntő) csillagképben kereshetik meg az érdeklődők
a még csak 12m körüli kométát.

Érdemes nyopmon követni a (4) Vesta
kisbolygót. A Capricornus (Bak) csillagképben K-i irányban mozog,
útja során több fényes, 4° közeli csillaggal kerül szoros
közelségbe. 13-án a Θ Cap-tól 11′-re lesz, míg 3-án még
közelebb lesz az ι Cap-hoz.

A hónap legjelentősebb meteorraja az Éta Aquaridák. A raj maximuma nem éles, hosszan elhúzódik az aktivitása, még a nyári hónapokra is jut a rajtagokból. Maximuma 6-án lesz, a Hold a megfigyelést nem zavarja majd.

 

Változócsillagok

Továbbra is a T Pyx visszatérő nóva
váratlan kitörése tartja izgalomban a változóészlelők
közösségét. A kitörésről bővebben itt olvashatunk, az aktualitásokról
a MIRA levelezőlistán érdemes tájékozdni, de a megfigyelésére
május legelején van az utolsó esélyünk itthonról.

Az NGC 3972-ben felvillant az SN 2011by
szupernóva. Fényessége 14,2 magnitúdó volt az április végi felfedezéskor,
de a színképfelvételek alapján ekkor még a maximuma előtt volt,
tehát további fényesedése várható. A galaxis az Ursa Maior
(Nagy Medve) csillagképben, a γ UMa közelében, azaz könnyen
megfigyelhető helyen található.

 

Az idei év második
Sagittarius (Nyilas) csillagkép-beli nóvája, a V5588 Sgr úgy
tűnik, visszafényesedett május elején, így feltétlenül érdemes
tovább észlelni, hiszen április 20-25 között 2m-t fényesedett,
és 11m körül látták külföldi megfigyelők.

Még több esemény, előrejelzés: Meteor csillagászati évkönyv 2011

Észlelések beküldése a Meteor rovataihoz: meteor.mcse.hu

Kérjük támogassa tagdíjával és az SZJA 1%-ával a Magyar Csillagászati Egyesületet! http://www.mcse.hu/mcse_belepes_info

Ajánljuk...