Égi kalendárium: 2019. január

Az év első hónapjában a Quadrantidák meteorraj, hajnali teljes holdfogyatkozás, üstökösök és a téli égbolt más látnivalói kínálnak távcsöves és szabadszemes látni- és észlelnivalókat.

A bolygók járása

Merkúr: A hónap első napjaiban még jól megfigyelhető napkelte előtt a délkeleti égen, 1-jén még egy órával kel a Nap előtt. Láthatósága azonban gyorsan romlik, 10-e után elvész a kelő Nap fényében. 30-án felső együttállásban van a Nappal.
Vénusz: A hajnali délkeleti égen ragyog, nagyszerű észlelési lehetőséget biztosítva. 6-án van legnagyobb nyugati kitérésben, 47°-ra a Naptól. A hónap folyamán három órával kel a Nap előtt. Fényessége -4,6m-ról -4,3m-ra, átmérője 26,6”-ről 19,5”-re csökken, fázisa 0,47-ról 0,61-ra nő.
Mars: Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben. Az éjszaka első felében látható a nyugati égen, éjfél előtt nyugszik. Fokozatosan halványodik, fényessége 0,5m-ról 0,9m-ra, látszó átmérője 7,4”-ről 6,2”-re csökken.
Jupiter: A Kígyótartó csillagképben végez előretartó mozgást. Hajnalban kel, az éjszaka végén látható a délkeleti égen mint ragyogó fényű égitest. Fényessége -1,8m, átmérője 33”. 3-án hajnalban Hold-Jupiter együttállás, a Jupiter 2,5 fokkal délre található a holdsarlótól (5:54 UT).
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Nyilas csillagképben. 2-án együttállásban van a Nappal, de a hónap végén már kereshető napkelte előtt a délkeleti ég alján. Fényessége 0,5m, átmérője 15”.
Uránusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg a Halak csillagképben, éjfél után nyugszik. Előbb hátráló, majd 7-től egyre gyorsuló, előretartó mozgást végez.
Neptunusz: Az esti órákban figyelhető meg, előretartó mozgást végez a Vízöntő csillagképben. Késő este nyugszik.

Teljes holdfogyatkozás január 21-én

Az év második fogyatkozása egy teljes holdfogyatkozás, amely Magyarországról a hajnali órákban látható. A Hold az árnyék levonulása közben lenyugszik, így az esemény végéről lemaradunk. A jelenséget Nagy-Britanniából, Izlandról és Grönlandról, illetve Amerikából lehet teljes egészében követni. (Valamennyi időpont UT-ban!) A félárnyék 2:36:30-kor érinti a holdfelszínt, de a jelenléte a gyenge kontraszt miatt csak 3:00 után észlelhető. Az árnyék megjelenésére több mint egy órát kell várni, erre 3:33:54-kor kerül sor. A Hold bő egy óra alatt elmerül a Föld árnyékkúpjában, 4:41:17-kor tűnik el a holdkorong. A holdfogyatkozás maximuma 5:12:16-kor következik be, majd újabb fél óra múlva (5:43:16-kor) véget ér a teljes fázis. Több mint egy óra kell ahhoz, hogy az umbra teljesen elhagyja a Hold felszínét, ez 6:50:39-kor történik meg. A félárnyék halvány jelenléte még 7:20-ig sejthető, de teljesen csak 7:48:00-kor lép ki belőle a Hold – ez természetesen már tőlünk nem látható. A totalitás tartama 1 óra 1 perc 59 másodperc. A Hold 3 óra 16 perc 45 másodpercig lesz az umbrában, a félárnyékos fogyatkozás hossza pedig 5 óra 11 perc 30 másodperc. A holdfogyatkozás idején a Hold a Rák csillagkép nyugati határa közelében tartózkodik, nemrég hagyta el a felszálló csomópontot. Nincs fényes bolygó a közelben, ellenben több csillag is 30°-on belül található: keletre a Regulus, délnyugatra a Procyon, északnyugatra a Castor és Pollux. A közelben, 7°-kal keletre a Praesepe (M44) nyílthalmaz látszik, hálás fotótémát adva. A fogyatkozás nagysága 1,1953 magnitúdó, a Hold az árnyékkúp északi részét szeli át. Ekkor a Hold északi pereme 6,76’-re látszik az árnyékkúp északi szélétől – ez a holdkorong átmérőjének az ötöde. A holdkorong déli pereme 5,88’ távolságban látszik az árnyékkúp középpontjától, emiatt a déli perem sokkal sötétebbnek, vörösebbnek látszik, mint az északi, amely világos-narancsos színű lesz – természetesen sok múlik a földi légkör tisztaságán, ami nagymértékben befolyásolja a holdkorong elsötétedését, elszíneződését. A félárnyékos fogyatkozás nagysága 2,1684 magnitúdó. A penumbra átmérője 2,6104°, az umbráé 1,5268°. A Hold közel két napja volt földközelben, látszó átmérője 33,4’, ellenben a
penumbra gyűrűje 32,51’-es, ezért tisztán félárnyékos fázisa nincs a mostani eseménynek. Ez a holdfogyatkozás a 73 eseményt adó 134-es Szárosz-család 27. tagja.

A 2019. január 21-i teljes napfogyatkozás lefolyása és láthatósága. (eclipse.gsfc.nasa.gov)

Quadrantida-maximum 2019-ben

Szeretnénk észlelőink figyelmét felhívni, hogy a Quadrantida-meteorraj megfigyelésére igen kedvező alkalom adódik 2019-ben. Az előrejelzések szerint a maximum január 4-én 02:20 UT körül fog bekövetkezni. Tekintve, hogy január 6-án lesz újhold, így ez alkalommal kiváló észlelési körülmények között, holdmentes, sötét égen követhetjük nyomon a meteorraj maximumát, amennyiben a januári időjárás is lehetővé teszi. A radiáns, amely az Ökörhajcsár csillagkép északi részén van, Magyarország földrajzi szélességéről nézve cirkumpoláris, azaz egész éjszaka látható. Éjfélkor már egészen magasan helyezkedik el a kisugárzási pont, és az idő előrehaladtával egyre magasabbra kerül a hajnali égbolton, így helyzete egyre kedvezőbb a raj észlelése szempontjából. Mivel a meteorraj maximuma csak néhány óráig tart, ezért szerencse is kell a maximum elcsípéséhez. A ZHR átlagosan 120 körül van, bár megjegyzendő, hogy 60 és 200 is lehet, azaz pozitív és negatív meglepetés is érhet minket. Ezért is nagyon izgalmasak a Quadrantidák. Bővebben a Meteor 2015. januári számában olvashatunk a rajról.

Különösen érdemes kiemelni azt, hogy a másik két, hullócsillagokban gazdag meteorraj megfigyelését égi kísérőnk fénye jelentős mértékben fogja zavarni 2019-ben. Az augusztusi Perseidák észlelését a növekvő Hold, a decemberi Geminidák megfigyelését pedig a közel telihold fogja befolyásolni, így meteorozás szempontjából a január 4-i hajnal mindenképpen fontos dátum lesz 2019-ben. Észleljük a Quadrantidákat vizuálisan és fotografikusan egyaránt!

Január 3/4-e éjjelén egy Fülöpszálláson felállított speciális videokamerával 38 meteort sikerült megfigyelni, melyeket egy képen ábrázolva szépen kirajzolódik a Quadrantidák meteorraj radiánsa. (www.csillagaszat.hu)

Csóvás égi vándorok

Új év, új kihívások, régi és új üstökösök. A legtöbb inkább nagy távcsővel látszik, de azért mindig akad pár, ami már kisebb-nagyobb távcsövekkel elérhető. Persze a távcső mérte és fényereje erősen csökkentheti, vagy növelheti a megfigyelhető üstökösök számát.

Akik nem szeretnek korán kelni érdemes napnyugta után felkeresni a cirkumpolaritás határán mozgó C/2018 L2 (ATLAS) üstököst felkeresni. Az égitest egész hónapban közel az Északi horizonthoz vagy napnyugta után, vagy napnyugta előtt érhető el 10 fok körüli horizont feletti magasságnál. Megpillantásához gyakorlat mellett jó átlátszóság és legalább közepes (20 cm-es vagy ennél nagyobb átmérőjű) távcső szükséges. Sajnos az üstökös már túl van perihéliumán, így távolodik mind a Naptól, mind a Földtől, így a hónap során a hó elejei kb. 12 magnitúdós fényességéből 0,5-1 magnitúdót veszít. Azonosítását nehezíti, hogy a hónap során főként a Vulpecula (Róka) csillagkép csillagokkal gazdagon tarkított vidékén halad keresztül.

C2018 L2 (ATLAS). 2018.12.26. 17:12:14 -17:20:16 (UT), 200/800 Newton; AZEQ6; MGEN vezetés; Canon 750D; ISO 1600; 9×50 s expozíció (Nagy Mélykuti Ákos).

A Neptunusz közelében az Aquarius (Vízöntő) csillagképből indulva mozog kelet felé, és a Cet feje alatt halad el a 78P/Gehrels üstökös. A Jupiter-családba tartozó 7,22 év keringés idejű üstököst csak 1973-ban fedezték fel. Azóta visszatérést többször megfigyelték. Jelenleg mind a Naphoz, mind a Földhöz közeledik, így fényességét 13 magnitúdó körülire várják. Megjelenésben egy kompakt kis üstökösre számíthatunk. Megfigyeléséhez inkább közepes, vagy nagyobb távcső szükséges. Fotografikusan kisebb távcsővel is elérhető.

78P Gehrels. 2018.12.26. 17:24:55 -17:32:31 (UT), 200/800 Newton; AZEQ6; MGEN vezetés; Canon 750D; ISO 1600; 9×50 s expozíció (Nagy Mélykuti Ákos).

Egyik kedvencünk a 29P/Schwassmann-Wachmann ebben a hónapban is megfigyelhető az est első felében miközben keletről lassan közelít a Cet fejéhez. Aki felkeresi az üstököst, számíthat arra, hogy ott most éppen semmit nem fog találni, ugyanis a legutóbbi kitörésének anyagai eltávolodtak és így fényessége jelenősen lecsökkent. Tekintve, hogy üstökösről beszélünk, ráadásul egy elég kiszámíthatatlanról, az is előfordulhat, hogy a távcsőbe pillantva egy újra kitörésben levő égitestet pillanthatunk meg.

Szinte egész éjszaka felkereshető az Aries (Kos) csillagképből a Taurus (Bika) csillagképbe gyorsan mozgó 64P/Swift-Gehrels üstökös. A több mint 100 éve felfedezett, majd 1973-ban újra megtalált 9,41 év keringés idejű üstökös a Naptól is és a Földtől még gyorsabban távolodik, ezért fényessége a hónap folyamán a jelenlegi 10 magnitúdó körüli értékről jelentősen, akár 2 magnitúdót is csökkenhet. A hónap elején kis-közepes távcsövekkel még felkereshető üstököshöz a hónap végére már legalább közepes távcsőre lesz szükség.

64P/Swift-Gehrels. 2018.12.28. 19:02:58 -19:10:31 (UT). 200/800 Newton; AZEQ6; MGEN vezetés; Canon 750D; ISO 1600; 9×50 s expozíció (Nagy Mélykuti Ákos).

A Lynx (Hiúz) csillagképben látszólag lassan mozog észak felé a 38P/Stephan-Oterma üstökös. Egész éjszaka megfigyelhető. A lassú látszólagos mozgása ellenére mind a Naptól, mind a Földtől távolodik, ezért várt fényességcsökkenése a jelenlegi 10,5 magnitúdóról kb 2 magnitúdó lehet. Az előzőek miatta hónap elején még kis-közepes távcsövekkel a hónap vége felé már közepesnél nagyobb távcsövekkel érdemes a keresésébe fogni. Januárban szinte az egyetlen olyan üstökös, aminek még csóvája is látszik.

38P/Stephan-Oterma 2018.12.28. 18:51:13 -18:59:55 (UT). 200/800 Newton; AZEQ6; MGEN vezetés; Canon 750D; ISO 1600; 9×50 s expozíció (Nagy Mélykuti Ákos).

Sajnos hajnalban kell kelni a 2018. év egyik utolsó felfedezettjének megkereséséhez a C/2018 Y1 (Iwamoto)-hoz. Japán amatőrtársunk az üstököst fotografikus úton találta meg. Akkori fényessége 12-13 magnitúdó volt. Az elvégzett pályaszámítások alapján a Földet február elején 0,3 CSE fogja majd megközelíteni. Addig fényessége fokozatosan nő, a jelenlegi 12,5 magnitúdóról a hónap végére akár 10 magnitúdónál is fényesebbé válhat. Ezzel már egy nagyobb binokulárral is láthatóvá válik, de kisebb távcsövekkel biztosan megfigyelhető. A hónap elején még lassan halad a Hyadokban (Északi Vizikígyó) és a Virgóban (Szűz) észak felé, de a hónap közepétől felgyorsul mozgása, ezzel a fotografikus észlelőknek gondot okoz, de vizuálisan az azonosítást megkönnyíti. Január 26-án az NGC 5247 galaxis (fényesség: 13,4 magnitúdó; átmérő: 5,4×4,9 perc) majd másnap az NGC 5170 galaxis (fényesség: 13,3 magnitúdó; átmérő: 8,2×1,0 perc) mellett robog el.

C2018 Y1 (Iwamoto) 2018.12.29. 05:05-05:10 UT, 60/90/180 cm-es Schmidt + CCD; 5×60 s (Sárneczky Krisztián).

Cirkumpolárissá vált 2018. év végének éppen szabadszemes üstököse a 46P/Wirtanen. Elegendően sötét helyről a hónap elején meg lehet próbálkozni távcső nélküli megfigyelésével is miközben a Lynxből (Hiúz) az Ursa Maiorba (Nagy Medve; Nagy Göncöl) mozog. Azonban ezt a hónap elején kell megkísérelni, mert pár nap alatt annyit halványodhat, hogy már csak kisebb távcsövekkel lesz elérhető, sőt lehet, hogy a hónap végére már csak közepes távcsövekkel lehet nyomon követni az addigra már kb. 13 magnitúdósra várt üstököst.

46P/Wirtanen. 2018.12.10. 20:55 UT, SW 80/600 ED APO, AZEQ 6 GT, Canon EOS 600D, ISO 3200, 120×60 s expozíció (Molnár Iván).

Üstökösajánló: Nma.

Itt az MCSE-tagság megújításának időszaka – új belépőket is szeretettel várunk! Tagjaink egyik illetménykiadványa a Meteor csillagászati évkönyv 2019, benne számos hasznos olvasmánnyal, előrejelzéssel a jövő év égi jelenségeiről, látványosságairól.