Égi kalendárium: 2026. március

Végre itt a tavasz! Észlelési kalendáriumunk megjelenésekor derült az idő, a rendkívül rossz téli időjárás után itt a tavasz, reméljük, sok-sok észleléssel gyarapodunk márciusban. Itt a Messier-maraton időszaka is, találkozási lehetőség az égbolttal és az amatőrtársakkal.

A bolygók járása
Merkúr: A hónap elején még napnyugta után kereshető a délnyugati égen, 1-én egy órával nyugszik a Nap után. Láthatósága rohamosan romlik, 7-én már alsó együttállásban van a Nappal. 10-én ismét kereshető napkelte előtt a keleti látóhatár közelében, fél órával kel a Nap előtt. Láthatósága a hónap további részében kissé javul, de 31-én is csak háromnegyed órával kel korábban a Napnál.
Vénusz: Napnyugta után látszik a nyugati égen mint ragyogó, fehér fényű égitest. Láthatósága tovább javul, a hónap elején még egy órával, a végén közel két órával nyugszik később a Napnál. Fényessége –3,9m, átmérője 10,1″-ről 10,6”-re nő, fázisa 0,98-ról 0,94-re csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez az Aquariusban. Az ekliptika látóhatárhoz viszonyított lapos szöge miatt továbbra is kedvezőtlen az égi helyzete. A hónap utolsó napjaiban próbálkozhatunk a felkeresésével napkelte előtt, a keleti látóhatár közelében. Fényessége 1,1m-ről 1,2m-ra csökken, látszó átmérője 4,0”-ről 4,1″-re nő.
Jupiter: Hátráló, majd 11-étől előretartó mozgást végez a Geminiben. Az éjszaka első felében látható a déli-nyugati égen mint erős fényű égitest, hajnalban nyugszik. Fényessége –2,3m, átmérője 41″.
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Piscesben, 25-én van együttállásban a Nappal. A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. Fényessége 1,0m, átmérője 16″.
Uránusz: A hónap folyamán napnyugta után a nyugati ég alján kereshető, éjfél előtt nyugszik. Előretartó mozgást végez a Taurus csillagképben.
Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 22-én együttállásban van a Nappal. Előretartó mozgást végez a Pisces csillagképben.

A Jupiter február 18-án, Ángyán Krisztián felvételén. https://eszlelonaplo.mcse.hu/observation/120045

A hónap változója: az S5 1803+78 blazár
A gammavillanások (GRB-k) után a világegyetem legfényesebb és legtávolabbi, akár amatőr műszerekkel is megfigyelhető objektumai az aktív galaxismagok (AGN-ek). Utóbbiak, a GRB-kkel ellentétben ráadásul tartós, akár több tízmillió éves időskálán sugározhatnak. Az AGN-ek családfája sokfelé ágazódó, függ a központi, szupernagy tömegű fekete lyuk, valamint az akkréciós korong méretétől, a mágneses mező erősségétől, anyagsugár (jet) meglététől és irányától. A rádiógalaxisokat jellemző anyagsugár – szerencsés esetben – egyenesen felénk irányul, ekkor beszélünk BL Lacertae típusú objektumokról (blazárokról). A legtávolabbi, hazánkból közepes távcsövekkel is észlelhető blazár az 1981-ben, gammasugárzása révén felfedezett S5 1803+78. Vöröseltolódása 0,68, azaz mintegy 6,4 milliárd fényévre található tőlünk. (A távcsőben látható fény tehát Napunk születése előtt közel 2 milliárd évvel korábban indult!)

A blazár minden hullámhosszon intenzív sugárzást mutat, a rádióhullámoktól a 10 GeV energiájú gammafotonokig. Fényességét, így annak változásait elsősorban a mágneses tere által közel fénysebességgel kidobott ún. relativisztikus jet adja. A S5 1803+78 anyagsugara nem egyenes vonalú, a mágneses tér által erősen torzult. A modellek alapján ezek az akár 76 fokos irányváltások, valamint a jetszerkezetében spirálozó plazmacsomók felelősek a több magnitúdós fényességváltozásokért.
A felfedezéstől számított viszonylag rövid idő ellenére megállapítható, hogy az S5 1803+78 esetében egy kb. 420 napos periodicitás is jelentkezik, elsősorban a gamma sávban, de a vizuális fénygörbén is, valószínűleg a spirálozó anyag jeleként. Az S5 1803+78 éppen egy hosszabb, nyugalmas időszakán van túl, januártól gyors fényesedésbe kezdett, így már akár 20 cm-es távcsövekkel is észlelhető tartományba került. Reményeink szerint ismét egy, a 2020–2021 években mutatotthoz hasonló kitöréssorozat tanúi lehetünk.

Meteor csillagászati évkönyv 2026

Teljes holdfogyatkozás március 3-án
A jelenség Magyarországról, sőt Európából sem megfigyelhető, de ugyanez igaz Afrikára is. Megfigyelésre kedvező helyzetben vannak a Csendes-óceán szigeteinek lakói, Új-Zéland és Ausztrália nagy részének lakosai. Ázsia és a Délkelet-Ázsiai szigetvilág megfigyelői a fogyatkozás végét láthatják kisebb-nagyobb mértékben, míg az Észak- és Közép-Amerika középső, illetve keleti részén lakók, valamint Dél-Amerika lakosai a fogyatkozás elejét láthatják, a holdnyugta pillanatában a jelenség még zajlik. Részletes információk Kaposvári Zoltán honlapján

Ha Olvasóink olyan helyen tartózkodnak, ahonnan látszik a jelenség, kérjük, küldjenek beszámolót!

Észleljük a Lilius-krátert!
A Hold déli krátermezeje fantasztikus vidék. Ez az igazi holdbéli táj, legtöbbünknek ez a terület ugrik be a Hold hallatán, vagyis egy olyan helynek a képe, ahol kráter kráter hátán fekszik, tökéletes összevisszaságban. A déli krátermező hatalmas kráterei, mint a Clavius, a Longomontanus és a Maginus, vagy a fiatal Tycho és a Moretus viszonylag könnyen megtalálható és jól megtanulható, de a többi, főleg a kisebb és közepes méretűek azonosítása nagy odafigyelést igényel. Így van ez a Lilius-kráter esetében is, mert ennek a 61 kilométeres kráternek már a a megtalálása is komoly eredmény. A Lilius-kráter szelenografikus koordinátái: déli szélesség 54,5° és keleti hosszúság 6,2°. Megkereséséhez egy jó holdtérkép, vagy a Rükl-féle holdatlasz szükséges, ez utóbbinak a 73. oldalán találjuk. Mivel közel fekszik a Hold centrálmeridiánjához, első és utolsó negyed környékén figyelhető meg. Hogy mennyire nem könnyű az észlelése, azt az egyik legtapasztaltabb holdészlelőnk, Földvári István Zoltán gyönyörű rajzához és leírásához hozzáfűzött megjegyzése is igazolja: „Nagyon nem volt könnyű ebben a régióban rajzolni! Minden papírra, majd okulárba nézéskor újra kellett keresnem a célpontomat.” A rajzhoz készült leírása pedig a következő: „Ezt a 61 km átmérőjű krátert Cseh Viktor ajánlotta észlelésre. Bár szimultán akció sajnos nem lett, gondoltam, azért csak jobban meglesem ezt a krátert. A déli krátermező káoszának egy különleges tagja a hatszögű Lilius. Érdekessége az alakján túl a központi csúcsa, (Lilius α) amelyet a talaját félig elöntő bazalt megkímélt annyira, hogy valamennyit csak láthassunk belőle. Érdekesek a falai, melynek északi szakaszát jól látható terasz metszi. Hasonló részlet fedezhető fel a déli részén is. Nyugati falán egy kicsi, ovális kráter látszik, illetve az északnyugati belső teraszon is felsejlik egy kicsike kráter. Délkelet felé a sekélyebb Lilius A-kráter található, szintén egy kicsi kráterrel a falán.”

Földvári István Zoltán rajza

Közeledik a tavasz, az igazi holdészlelő szezon, hiszen az első negyedben lévő Hold nagyon magasan jár, ráadásul idén a szélességi libráció is kedvezni fog nekünk. Ha az időjárás kegyes lesz hozzánk, akkor a Lilius-krátert kiválóan megfigyelhetjük február 24-én, majd március 25-én, amikor éppen a terminátoron lesz. E két időponton kívül április 24-ét ajánlhatjuk, de májusban (24-én), már nem lesz olyan kedvező helyzetben a Hold, hiszen csak +2° körül lesz a deklinációja, ráadásul a szélességi libráció is átfordul pozitív értékbe, vagyis az északi félteke bólint majd felénk.

MCSE Észlelőnapló

Észlelésfeltöltőnk február 19-én megújult, a korábbi eszlelesek.mcse.hu most az eszlelonaplo.mcse.hu címen érhető el. A fejlesztésért nagy köszönettel tartozunk Czeglédi Balázs tagtársunknak! Új, gyorsabb felülettel várjuk a fotókat, rajzokat, észleléseket tagjainktól és minden amatőrcsillagásztól. Észlelőnaplónkban jelenleg több mint 96 ezer megfigyelés érhető el, reméljük, hamarosan, még 2026 folyamán felkerül a százezredik észlelés. 

Észlelőnaplónk nappali és éjszakai „üzemmódban”

Messier-maraton

Charles Messier francia csillagász 110 tételből álló objektumlistájában a legszebb, legfényesebb, legérdekesebb mélyég-objektumok szerepelnek, számos bemutató és a észlelési akció első számú célpontjai. Jó fél évszázada kezdődtek a Messier-maratonok, vagyis a teljes lista egyetlen éjszakán való végigészlelése, az objektumok végiglátogatása. Erre a legkedvezőbb időpont március végén, április elején adódik, ha a holdfázis is úgy akarja. Idén április 1-jére esik a telehold, nincs szerencsénk. A maratonra legkedvezőbb hétvége 2026-ban március 20-22., ekkor az MCSE Csillagtanyáján tartunk Messier-víkendet. Március 13-15. között a Hortobágyon lesz a hagyományos Messier-maraton, Béres Gábor szervezésében.

A Messier-objektumok égi elhelyezkedése. (http://www.constellation-guide.com, Jim Cornmell)

A Béres Gábor által 2008-ban kezdeményezett Bátorligeti Messier-maraton 2014-ben Szentlélekre, majd 2017-től a Hortobágyra költözött. Ezek a maratonok minden esetben kiváló lehetőséget jelentenek mint „évadnyitó” tavaszi észlelőhétvégék, amelyeken sok észlelő és sok távcső veszi célba az égbolt legnépszerűbb mélyég-objektumait. Ugyanakkor találkozási lehetőséget is kínálnak az ország amatőrcsillagászai számára. Kiváló lehetőséget jelentenek ezek az akciók észlelési tapasztalat szerzésére és találkozásra a hasonló érdeklődésű amatőrcsillagász kollégákkal.

A Messier-maratont fotografikusan is lehet teljesíteni, 2021-ben Hölgye Attila és Nagy Mélykuti Ákos is sikeresen megbirkózott a feladattal. Nem kevés tervezést igényel ez az észleléssorozat, hasznos információk találhatók erről cikkünkben.

A maraton tervezésénél rendkívül fontos az észlelni kívánt objektumok sorrendje, különösen a kora esti és a hajnali időszakban még/már elérhető, a horizont közelében tartózkodó objektumok tekintetében. A RASC észleléstervezője ehhez nyújt segítséget: https://calgary.rasc.ca/darksky/messierplanner.htm

Létezik továbbá Messier-ultramaraton is – itt nem lóhalálában kell végigrohanni a 110 objektumon, hanem hosszabb időszak alatt, alaposabban tanulmányozva az M-objektumokat. Ezt természetesen már nagyon sok amatőrcsillagász megvalósította. Legutóbb Görgei Zoltán teljesítette az általa ultramaratonnak nevezett észleléssorozatot, amelyben pontos rajzot és alapos leírást készített valamennyi objektumról, egy év leforgása alatt. Tulajdonképpen ez az igazi észlelési irány, ha a nálunk 1985-ben kiadott legendás könyvben, A Messier-albumban lefektetett alapelveket szeretnénk követni.

Csóvás égi vándorok

Ez a hónap a legalkalmasabb az összes Messier objektum megfigyelésre. Igazi észlelési maraton, amikor még az éjszakák is hosszúak. Aki már túl van ezen, vagy másik kihívásra vágyik, azoknak tudjuk javasolni az üstökös maratont, amit akár minden derült éjszakán meg lehet kísérelni az éppen látszó üstökösökkel. Igaz, most csak 33 olyan üstökös van, amit egy közepes (12-25 cm) átmérőjű távcsővel fotografikusan érdemes lehet megpróbálni felkeresni. Ezek végig észlelése is maratoni próbatétel (igaz, a lista hossza mindig változik). Mostani ajánlónkban azokat a kométákat mutatjuk be, amelyek fényessége meghaladja a 13 magnitúdót, és így egy közepes (12-25 cm) átmérőjű távcsővel akár vizuálisan megfigyelhetők.

C/2024 E1 (Wierzchos)

Kacper W. Wierzchos jelentette be, hogy a Mt Lemmon Kutatás keretében az 1,5 m átmérőjű távcsővel 2024. március 3-én készített 4 db 30 másodperces képen egy új, 20,4 magnitúdó fényességű üstököst találtak. A kométa 4 ívmásodperces kómája PA 320 irányban kissé elnyúlt volt, ami egy valószínűleg 6 ívmásodperces csóvát jelent.

A z üstököst sikerült megtalálni a Palomar-hegyi 1,2 méter átmérőjű Schmidt-teleszkóp február 15-én készült felvételein is.

A C/2024 E1 (Wierzchos) üstökös márciusban már 2,5 hónappal túl lesz perihéliumán és a hónap során fokozatosan távolodik, mind a Naptól, mind a földtől. Éppen ezért a hónap elejére jelzett 9,1 magnitúdós összfényessége a hónap végére 2,6 magnitúdót fog csökkeni. Ezzel pedig a kisebb (5-12 cm) átmérőjű távcsövekkel is megfigyelhető égitestek köréből átkerül a közepes (12-25 cm) átmérőjű távcsövekkel észlelhetők közé.

A hónap elején nem sokkal napnyugta után lehet megfigyelni alacsonyan a délnyugati horizonton az Eridanus és a Cet határán, ahonnan északkeleti irányban átvágva az Eridanuson a Bika (Taurus) csillagképben halad tova és a hónap végére a Bika és az Orion határára ér. Március elején a megfigyelését nehezíti, hogy a fénye vastag légkörön kell, hogy eljusson hozzánk, de a hónap végére már elég magasra emelkedik, hogy szebb látványban legyen részünk erről a csóvás vándorról. Eben a hónapban nem halad el olyan jelentősebb mélyég objektum közelében, mellyel össze lehetne keverni.

A C/2024 E1 (Wierzchos) égi útja 2026.03.01-31. között, kiemelve a 2026.03.15-i helyzetét. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 24.1 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2026. február 19. 20:36 UT 103/560  Refraktor + ASI 2600 mono; 10 x 60 s, Igaz Antal

C/2026 A1 (MAPS)

Alain Maury (San Pedro de Atacama, Chile) számolt be arról, hogy a MAPS felmérés során egy 0,28 m-es távcsővel a 2026. január 13,15 UT-kor készült felvételeken 17,8-18,3 magnitúdós, diffúz 12 ívmásodperces kómával rendelkező üstököst talált.

Az üstökös az úgynevezett Kreutz-napsúroló üstökösök családjába tartozik. A C/2026 A1 (MAPS) valószínűleg egy nagyobb üstökös i.sz. 363-as napközelségének idején alakult ki az eredeti üstökös darabolódásával. Különlegessége abban rejlik, hogy a krónikák szerint a nappali égen látszottak üstökösök. Nem egy darab, hanem több. A darabolódás során különböző pályájú üstökösök jöttek létre a legtöbb és talán a legnagyobban keringés ideje 700-900 év körülire tehető, míg a többié ennél nagyobb lehet. A mostani üstökösé 1600 év körüli. A család korábbi tagjai lehettek az 1843-as és az 1882-es nagy üstökösök, valamint a C/2011 W3 (Lovejoy) és a C/2024 S1 (ATLAS). Utóbbi kettőt a perihéliuma előtt csak 0,8 CSE távolságra fedezték fel, míg a C/2026 A1 (MAPS)-ot már 2 CSE távolságban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a korábbikanál nagyobb méretű és talán ellenállóbb is.

A napsúró üstökösök erős hőhatásnak, hőváltozásnak árapály eröknek vannak kitéve, így gyakran szétesnek, de előre nem tudjuk megmondani, hogy mi fog történni ezzel az üstökössel.

Megfigyelésre legalkalmasabb hely az egyenlítő környéke, de remélhetőleg hazánkból is megfigyelhető lesz márciusban a nyugati égen nem sokkal napnyugta után. A hónap során északnyugati irányba fog mozogni, miközben egyre közelebb kerül a Naphoz. Éppen ezért csak a hónap első felében érdemes megpróbálkozni a felkeresésével. Az üstökös az Eridanus nyugati oldalától halad a Cet közepe felé. Útja során sok NGC és IC jelű objektum közelében halad el, de remélhetőleg fényessége meghaladja ezek fényességét A biztos azonosítás miatt célszerű hosszabb ideig észlelni, hogy a háttér objektumokhoz képest az elmozdulása alapján biztosan azonosítható legyen.

Fényességével kapcsolatban elég ellentmondásos a helyzet. Sokan már 12 magnitúdósnak becsülték az összfényességét. Ezek a becslések, mérések azonban hosszabb expozíciós felvételek alapján, nagy átmérőt mérve igazak, ráadásul a képeket nem a hazai körülmények között (alacsony horizont feletti magasság) készítették. A valóságban ennél 1,5-2,5 magnitúdóval halványabb a kométa. E miatt megfigyeléséhez inkább nagy (25 cm-nél nagyobb) átmérőjű távcső szükséges.

A C/2026 A1 (MAPS) égi útja 2026.03.01-31. között, kiemelve a 2026.03.15-i helyzetét. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 24.1 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2026. február 23. 17:45 UT, 250/1000 Newton + ASI 533mm pro; 11 x 60 s, Forgács Attila

24P/Schaumasse

Naptól való távolsága a hónap elejei 1,37 CSE-ről a hónap végére 1,6 CSE-re nő, így aktivitása tovább csökken. Eközben a Földtől is távolodik, ezért ezeknek a hatásoknak köszönhetően fényessége is jelentősen, a várakozások szerint 2,6 magnitúdóval csökkenni fog a hónap elejére várt 10,0 magnitúdóról a hónap végére 12,6 magnitúdóra. Vizuális megfigyelésére inkább legalább közepes (12-25 cm) átmérőjű távcsövet javaslunk, de akkor is érdemes egy éjszaka többször megfigyelni az üstököst, hogy a lassú mozgása miatt biztosak lehessünk a csillagokhoz képesti elmozdulásában és ezzel az azonosításában.

A hónap során a Kígyó (Serpens) csillagkép nyugati oldalán lehet majd megfigyelni, ahogy a hónap első felében lassan délkelet felé, majd ahogy rövid ideig déli és végül délnyugati irányba mozog.

A lassan mozgó és egyre halványodó üstököst már március 21-től 9 napon keresztül 1 fokon belül figyelhetjük meg az NGC 5921 (fényesség: 10,8 magnitúdó; átmérő: 4,8 x 4,0 ívperc) galaxis közelében. A galaxist 26-án hajnalban 16 ívpercre fogja megközelíteni.

A 24P/Schaumasse égi útja 2026.03.01-31. között, kiemelve a 2026.03.15-i helyzetét. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 24.1 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2026. február 26. 03:22 UT, 200/800 Newton + ASI 533; 12 x 50 s, Nagy Mélykuti Ákos

A többi üstökösről készült tejes lista elérhető a rovatvezetőnél az ustokoseszleles@gmail.com e-mail címen, vagy csatlakozva a Facebook Üstökös (Üstökös | Facebook ) csoporthoz.

Aki pedig csak gyönyörködni akar a kométákról készült megfigyelésekben, annak érdemes felkeresni az MCSE észlelésfeltöltő oldalát (https://eszlelonaplo.mcse.hu), ahol akár regisztráció nélkül is válogathat a szép és érdekes képek között

Kaposvári Z., Bgb, Ggz, Nmá

 

Támogassa munkánkat!

 

Ajánljuk...