Égi kalendárium: 2026. október
Megérkezett az igazi ősz, reméljük, sok-sok derült éjszakát hoz nekünk 2026 októbere. Egyre korábban kel a Szaturnusz, amely évről évre egyre jobban észlelhető. Ismét meglátogatnak minket az Orionidák, és a csillagporos éjszakákon kitűnően észlelhetjük a Cassiopeia nyílthalmazait, élükön az M52-vel.
A bolygók járása
Merkúr: Továbbra is megfigyelésre kedvezőtlen helyzetben van. Napnyugta után kereshető a délnyugati látóhatár közelében. 12-én van legnagyobb keleti kitérésben, 25,2°-ra a Naptól. Ekkor bő fél órával nyugszik a Nap után. Ezt követően láthatósága lassan romlik, 25-e után elvész a Nap fényében.
Vénusz: A hónap legnagyobb részében a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 24-én alsó együttállásban van a Nappal. 30-án már újra kereshető napkelte előtt a keleti ég alján, ekkor fél órával kel korábban mint a Nap. Erős fehér fénye miatt könnyű megtalálni. Fényessége –4,8 magnitúdóról –4,1 magnitúdóra csökken, majd –4,2 magnitúdóra nő. Átmérője 48″-ről 61,1″-re nő, majd 60”-re csökken. Fázisa 0,15-ról 0,01-re csökken, majd 0,02-ra nő.
Mars: Előretartó mozgást végez a Cancer, majd 30-ától a Leo csillagképben. Éjfél körül kel, az éjszaka második felében figyelhető meg. Fényességének és látszó méretének változása egyaránt kedvez megfigyelhetőségének. Fényessége 1,1m-ról 0,8m-ra, látszó átmérője 5,6″-ről 6,5″-re nő.
Jupiter: Előretartó mozgást végez a Leo csillagképben. Éjfél után kel, az éjszaka második felében figyelhető meg mint ragyogó, sárgásfehér fényű égitest. Fényessége –1,9 magnitúdó, átmérője 34″.
Szaturnusz: A Cet csillagképben végez hátráló mozgást. 4-én szembenállásban van a Nappal. Egész éjszaka megfigyelhető a déli égen. Fényessége 0,4 magnitúdó, átmérője 20″.
Uránusz: Az esti órákban kel, az éjszaka döntő részében megfigyelhető. A Taurus csillagképben végzi hátráló mozgását.
Neptunusz: Az éjszaka nagyobb részében megfigyelhető, hajnalban nyugszik. Hátráló mozgást végez a Pisces csillagképben.

A Szaturnusz 2026. szeptember 27-én, Szoboszlai Zoltán felvételén. „Egy extra nagy küllőt sikerült lefotózni a belső gyűrűn.” A gyűrűn mutatkozó „küllőket” a mostani észlelési szezonban többeknek is sikerült megörökíteniük.
Orionidák (008 ORI) meteorraj
Maximuma: október 21. (λ⊙=208° )
Aktív: október 2. – november 7. között
A raj részletes adatai: radiáns: α=95°, δ= +16°, ZHR=20, r=2,5 , sebesség: 66 km/s, gyorsak
Szülőégitest: 1P/Halley-üstökös
Az Orionidák közepes erősségű raj, időnként erős kitöréseket produkál. Egy átlagos évben maximum idején óránként 10–20 meteor hullik, de kivételesen, mint pl. a 2006–2009 közötti időszakban megközelítette a Perseidák aktivitását (40–70 meteor óránként). A raj a legutóbbi években igen alacsony intenzitású volt. Az IMO 2012–2020. évi adatai alapján a ZHR 20–30 körül mozgott. Ez nem erősíti meg a rajaktivitás egyébként is vitatott 12 éves periodicitását. Idén a maximum várhatóan gyengébb lesz. Október 26-án lesz telihold, így a maximum idején a raj észlelhetőségét erősen zavarja, kivéve a hajnali órákat.
Mélyég-csodák: az M52
Az M52 a Cassiopeia egyik igen látványos nyílthalmaza. 7 magnitúdós, fél telihold átmérőjű. Trumpler-besorolása II,2,r. Távolsága 1,5 kpc, kora 160 millió év. Kisebb műszerekkel a felbontott tagok mögött további grízességet mutat, kb. 20 cm-nél bomlik fel csak teljesen. Fotografikusan szép, ahogyan legfényesebb csillaga színben eltér a többitől.
A mellette lévő kisebb, Czernik 43 jelű halmaz kis távcsővel is látható. Szomszédos objektuma az NGC 7635, vagyis a Buborék-köd, amely vizuálisan nehezen látható, de igen hálás fotografikus célpont. Megpillantásához legalább 11 cm átmérő és koromfekete ég szükséges. 15 cm-nél már sejlik a buborék jelleg, de csak nagyobb műszerben áll össze teljesen. Ez egy HII-régió tőlünk 2,5–3,8 kpc távolságra, amelyben egy O színképtípusú csillag szele egy buborékot formált. A közelben figyelhető meg az NGC 7538 és a Sharpless 157 is. Előbbi egy kisebb emissziós köd, amelyet 10 cm-es távcső is viszonylag könnyen megmutat. A másik egy hatalmas, 1 fok kiterjedésű ködösség, amelyet vizuálisan nagyon nehéz megfigyelni. Ez egy gyűrű alakú köd a WR 157 körül, kiegészülve egy diffúzabb déli régióval, ami tartalmaz egy ultrakompakt HII-régiót (Sh 2-157b). Egy 10×50-es binokulár kitűnő égnél épphogy sejteti. A területén látható két halmaz (NGC 7510, Basel 3/Mrk 50) viszont szépen látszik. A két köd már a Cepheus területén fekszik, mindkettő a Cas OB2 asszociáció része a Perseus-karban.
2021-ben egy szabad szemmel is látható nóvát figyelhettünk meg az M52-vel egy látómezőben, ez volt a Nova Cassiopeiae 2021 (V1405 Cas).
Október 9-11. között T CrB-csalogató változócsillag-észlelő hétvége lesz a Csillagtanyán, további információk itt.
Szupernóva az NGC 7331-ben
Bő egy év után ismét fényes szupernóvát észlelhetünk az NGC 7331 galaxisban (Pegasus). Az SN 2026aaiv jelű szupernóvát szeptember 1-jén fedezte fel az ATLAS kutatóprogram. Az Ia típusú szupernóva már a maximuma után van, októberben várhatóan 13-14 magnitúdó között halványodik. Nagyobb távcsövekkel vizuálisan kiválóan észlelhető, fotografikusan pedig igen látványos a galaxismag közelében észlelhető vendégcsillag. Észlelések beküldése: http://vcssz.mcse.hu/ A szupernóva AAVSO-térképe:
Csóvás égi vándorok
A hosszú októberi éjszakák akár azt is lehetővé teszik, hogy fotografikusan mind a 19 olyan üstököst felkeressük, amit egy közepes (12-25 cm) átmérőjű távcsővel érdemes lehet megpróbálni megörökíteni. Vizuálisan azonban csak egy olyan kométa vándorol az égen, aminek a fényessége várhatóan meghaladja a 13 magnitúdót, így közepes amit közepes, vagy nagyobb távcsővel már biztosan meg lehet pillantani.
161P/Hartley-IRAS
A 161P/Hartley-IRAS még november végéig a perihéliuma felé tart, de a Földtől már távolodik. Így várhatóan hiába nő az aktivitása, a növekvő távolság ezt ellensúlyozza, hiszen míg a hónap elején még 0,51 CSE, a hónap végén már 0,92 CSE távolságból figyelhetjük meg. Éppen ezért az összfényessége október során 10,5 magnitúdó körül állandósulhat, amivel a kisebb (5-12 cm) átmérőjű távcsövekkel vizuálisan is elérhető lehet.
A Föld és az üstökös eltérő irányú mozgása miatt a kométa égbolton való haladása látszólag kifejezetten gyors: az elmozdulása eléri a napi majdnem 2 fokot. A hónap elején még a Vízöntő (Aquarius) csillagkép keleti oldalán kell keresnünk, majd átvág rajta, ahogy a Csikó (Equuleus) és a Delfin (Delphinus) csillagképeken is, végül pályáját a Sas (Aquila) északkeleti csücskében fejezi be. A hónap elején még egész éjszaka megfigyelhető, de ahogy nyugat felé tart, úgy nyugszik egyre korábban, és a hónap végén már csak éjfél előtt kereshető fel a nyugati égen.
Október 4-én este könnyű megtalálni a φ Aqr (4,2 magnitúdó) csillagtól kissé délnyugatra, a csillagtól alig 16 ívpercnyire. Hasonló lesz a helyzet 7-én napnyugta után is, amikor az üstökös 5 ívpercre délnyugatra lesz a γ Aqr (A komp.: 3,84 magnitúdó; B komp.: 12,2 magnitúdó; szeparáció: 33,24 ívmásodperc) kettőscsillagtól. Ennél már csak 9-én lesznek jobban elkényeztetve az észlelők: ekkor a hajnali órákban 38 ívpercre közelíti meg a Vízöntő főcsillagát, az α Aqr -t (A komp.: 2,96 magnitúdó; B komp.: 12,2 magnitúdó; szeparáció: 109,96 ívmásodperc). Az üstökös égi helyét nem lesz nehéz megtalálni, ám a fényes csillagok mellett a halvány ködösséget megpillantani már komolyabb feladat. Hasonló helyzet adódik 15-én is, amikor az üstököst az esti órákban az α Equ (2,6 magnitúdó) nagyon szoros kettőscsillagtól 29 ívpercre nyugat-délnyugati irányban lehet majd megkeresni.

A 161P/Hartley-IRAS égi útja 2026.10.01-31. között, kiemelve a 2026.10.15-i helyzetét. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 24.1 verziószámú planetárium szoftverrel készült
A többi üstökösről készült tejes lista elérhető a rovatvezetőnél az ustokoseszleles@gmail.com e-mail címen, vagy csatlakozva a Facebook Üstökös (Üstökös | Facebook ) csoporthoz.
Aki pedig csak gyönyörködni akar a kométákról készült megfigyelésekben, annak érdemes felkeresni az MCSE észlelésfeltöltő oldalát (https://eszlelonaplo.mcse.hu), ahol akár regisztráció nélkül is válogathat a szép és érdekes képek között.



















