Észleljük a Schwassmann-Wachmann 3-üstökösöket!

A HST áprilisi megfigyelései
azt mutatják, hogy a magok bomlása hierarchikus rendben történik, azaz
a nagyobb fragmentumok fokozatosan apróbb darabokra esnek szét. Számos
kisebb fragmentumot sikerült megfigyelni, amint a nagyobb töredékek
"mögött” haladnak. A képek alapján sejthetõ, hogy a darabok a Nap felé
forduló oldalukon meginduló gázkiáramlás által keltett tolóerõ hatására
válnak el a fõdarabtól, hasonlóképpen mint ahogyan az űrsétát végzõ
űrhajósok manõvereznek a hátukra szerelt apró rakétahajtómûvekkel.

Éder
Iván április 23-ai felvétele az egymás közelében látszó B és G
magokról. A felvétel 130/780-as apokromáttal és Canon EOS
350D fényképezőgéppel készült, 10×3 perc expozícióval, ISO 800
érzékenységgel

A jelentõs közelítésnek és a darabok
fénykitöréseinek köszönhetõen legalább négy fragmentumot vizuálisan is
meg lehet figyelni. Ezek a B, C, G és R jelű üstökösök. Mivel a
fragmentumok nem stabil képzõdmények, a következő hetekben újabb részek
is felfényesedhetnek, bár egyes darabok szétesése és eltűnése is
lehetséges. A május 12-én esedékes földközelség idején az üstökösök egy
25-30 fok hosszú sáv mentén látszanak egünkön, a Cygnus (Hattyú)
csillagkép területén. (A töredékek pályaelemei nagyon közel állnak a fõ
rész elemeihez, csak a napközelség idõpontjában vannak jelentõs, 1-2
napos eltérések, így az egy síkban lévõ üstökösök látszólag egy egyenes
mentén sorakoznak az égen.) Sajnos a legkritikusabb napokban éppen
telehold lesz, ami jelentõsen rontja majd a megfigyelési körülményeket,
bár a délen, ráadásul alacsonyan járó Hold viszonylag messze lesz a
Cygnusban járó üstökösfüzértõl.

 

 A legfényesebb, C jelű rész égi útja májusban

Sajtz
András rajza április 26/27-én éjjel készült az üstökös legfényesebb
darabjáról, 10×50-es binokulárral. Az erősen kondenzált kométa
összfényessége 7,1 magnitúdó volt, DC= 7, átmérő 5′, csóvahossz 10′.

A B komponens május 5-én (Paszternák Tamás és Szendrői Gábor felvétele)

A
B komponens látványos kitörésen esett át! A felvétel május 8-án
23:00-23:11 UT között készült. 9×30 s expozíció, ST-7C kamera, 28 cm-es
Schmidt-Cassegrain. (Tordai Tamás, Polaris Csillagvizsgáló)

 

Az
üstökös útja a csillagos égi háttér előtt május 11-én. Az animációt
Horváth Attila Róbert készítette Szitkay Gábor felvételei
alapján:  11 db 25 s-os expozíció Canon EOS 30D-vel, az A*P*O
csillagvizsgáló 15,5 cm-es  főműszerével

A már
ismert üstökösök várható fényességét a szokásosnál is nagyobb
bizonytalansággal tudjuk elõre jelezni. A C jelű fõ komponens május
közepén akár 4-5 magnitúdós is lehet, ami a B mag esetében sem zárható
ki. A B és C jelű részek egy egyszerű binokulárral, a G és R magok egy
20 cm-es távcsõvel, míg az AP jelű rész ennél nagyobb távcsõvel látható
biztosan, de ezek az adatok szinte napról napra változnak. A G
szerencsés esetben 10-11 magnitúdót érhet el, a fényesedõ R és AP
darabokról most még (május 2-án) semmi biztosat nem tudunk mondani,
ezért folyamatos nyomon követésük nagyon fontos feladat. Ebben segít
minden érdeklõdõt az Üstökös Szakcsoport honlapja, ahonnan
minden üstökösdarab koordinátáját le lehet tölteni.

Linkajánló

Ajánljuk...