Részleges napfogyatkozás augusztus 12-én: amikor csorbult napkorong nyugszik le

Az augusztus 12-i részleges napfogyatkozást a szerencsés spanyolországi észlelők teljes napfogyatkozásként látják majd. Többen is tervezik a spanyolországi észlelőtúrát, kíváncsian várjuk beszámolóikat! Hazánkból részleges napfogyatkozást látunk, annál nagyobb mértékű lesz a fogyatkozás, minél nyugatabbra van a megfigyelőhelyünk. Az augusztus 12-i napfogyatkozás megfigyelésekor fontos, hogy jó nyugati horizontunk legyen. Hazánkból 40-86%-os fogyatkozást figyelhetünk meg.

A jelenség hazánkból részleges fogyatkozásként látható, közvetlenül napnyugta előtt. A teljes napfogyatkozás megfigyelésére sokan indulnak hazánkból Spanyolországba, ahonnan a tolatitás időtartama nem éri el a 2 percet. Spanyolország északi részén 1 perc 50 másodperc lesz a totalitás maximális tartama. A totalitás Mallorcáról, a népszerű üdülőhelyről is látható, innen azonban már csak 1 perc 36 percig tart a sötétség. Ezzel együtt, rövidsége ellenére is, mint minden teljes napfogyatkozás, ez is izgalmas, érdekes égi látványosságnak ígérkezik.
Magyarországról nézve csak a jelenség eleje látható napnyugta előtt, ahogy a Hold sziluettje lassan egyre többet takar ki a napkorongból. A napnyugta pillanatában az ország keleti részén még csak 40% körüli a kitakarás nagysága, a nyugati határnál már 80% feletti ez az érték, ami korai alkonyati sötétedéssel jár együtt.

A részleges napfogyatkozás napnyugtakor Budapestről és Sopronból. (Meteor csillagászati évkönyv 2026)

Nyíregyházán a fogyatkozás 19:21:06-kor kezdődik (NYISZ), napnyugta 19:49:17-kor lesz, tehát kevesebb mint fél órányit láthatunk a jelenségből. Budapesten 19:22:33-kor (NYISZ) kezdődik a fogyatkozás, a napnyugta időpontja 20:08:16, vagyis kicsivel több, mint háromnegyed órán át gyönyörködhetünk a jelenségben. Sopronból nézve a jelenség kezdete 19:22:51 (NYISZ), a Nap 20:09:30-kor nyugszik.
Akár észlelést, akár bemutatót tervezünk, nagyon fontos a tiszta nyugati horizont, hiszen mindenki szeretné látni a lenyugvó, megfogyatkozott napkorongot. Hasonlót legutóbb 2003. május 31-én napkeltekor láthattunk, akkor már fogyatkozásban levő, csorbult napkeltében gyönyörködhettünk. Ahogy 2003-ban, most is kiváló lehetőség nyílik látványos felvételek készítésére.
Természetesen fokozottan ügyeljünk szemünk épségére, csak megfelelő szűrővel ellátott távcsővel észleljünk! (Részletesebb előrejelzés a Meteor csillagászati évkönyv 2026. évi kötetében található.)

Az augusztus 12-i napfogyatkozás kontaktusidőpontjai és fontosabb adatai Budapestre és a nagyobb városokra számítva. Minden időponthoz 2 órát hozzá kell adni! (Meteor csillagászati évkönyv 2026)

Kérjük a távcsöves bemutatásokat szervezőket, hogy a bemutatók helyszínét és időpontját töltsék fel eseménybeküldő oldalunkra: https://www.mcse.hu/esemenyek-bekuldese/

Honnan érdemes nézni?

Tekintettel arra, hogy a napnyugta előtti fél-háromnegyed órában történik a fogyatkozás hazánkból látható szakasza, jó nyugati horizontra van szükség, ahol nem zavarják a kilátást épületek, fák, magas hegyek. Ilyen helyszínek az Alföldön szinte végtelen számban rendelkezésre állnak (pl. Hortobágy), a lényeg a jó nyugati kilátás. A Balaton esetében előnyben vannak a déli parton üdülők, és ugyanez igaz a Velencei-tóra is. Budapesten a budai hegyek miatt rövidebb lesz a fogyatkozás látványa, de a pesti Duna-part jó kilátást enged nyugat felé. Ugyancsak alkalmasak a budai hegyvidék kilátópontjai a fogyatkozva nyugvó Nap megfigyelésére.  

Hogyan „működik” egy napfogyatkozás?

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja.

Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Utóbbi egy-egy napfogyatkozás alkalmával a Föld több ezer kilométer széles területről figyelhető meg. Ezt mutatja az ábrán a nagyobb és világosabb szürke kör a Föld felszínén. Teljes napfogyatkozás idején a Hold az egész napkorongot eltakarja. Ez a részleges fogyatkozásnál sokkal kisebb területről látható, ez a mellékelt ábrán a világosabb szürke korong centrumában lévő kisebb, sötétebb folt. Utóbbi csak 100-200 km átmérőjű, ez a totalitás sávja. A teljes napfogyatkozás elméletileg lehetséges maximális időtartama legfeljebb 7,5 perc — ilyen hosszú totalitás azonban rendkívül ritkán fordul elő.

A napfogyatkozások megfigyelésénél nagy körültekintéssel kell eljárni, ellenkező esetben maradandó szemsérülést szenvedhetünk, akár meg is vakulhatunk. Távcsöves észleléskor csak megfelelően készített és stabilan rögzített gyári napszűrőt használjunk. Házilag barkácsolt, vagy nem kifejezetten távcsövekhez gyártott napszűrőket ne használjunk! A távcsövünkön csak objektívszűrőt használjunk, az okulárnál elhelyezett szűrő a hőtől elpattanhat. Szűrőként csak a fémet tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. Nem biztonságos a kormozott üveg, fotografikus neutrálszűrő, a túlexponált színes film vagy a napszemüveg használata sem. Jól használható azonban például az ívhegesztéshez használatos hegesztőüveg (14-es fokozat). Huzamosabb ideig azonban egyik napszűrővel se szemléljük a Napot, de erre nincs is szükség, hiszen a jelenség lassú lefolyású. Elegendő 5-10 percenként „ellenőrizni” a fogyatkozás aktuális állapotát.

Soha ne nézzünk közvetlenül a Napba, se szabad szemmel, se távcsővel, se fényképezőgéppel, vagy a videokamera keresőjével! Az erős fénytől azonnal megvakulhatunk!

Amennyiben gyárilag készített szűrőnk nincs, de van egy távcsövünk, amely nem tartalmaz ragasztott lencséket, kivetítéssel is megfigyelhetjük a fogyatkozást. Ekkor helyezzünk az okulár mögé 10-30 cm-re egy fehér papírlapot: erre vetítjük ki a Nap képét. Emellett a távcső elejére gallérszerűen helyezzünk el egy kilyukasztott árnyékoló papírlapot, amely árnyékot vet az okulár mögött tartott lapra. Távcsövünket ezután irányítsuk a Napra, de már eközben se nézzünk a műszerbe, vagy annak keresőjébe. Utóbbit feltétlenül fedjük le, nehogy egy érdeklődő véletlenül belepillantson. Addig mozgassuk a Nap irányába, míg a cső árnyéka az árnyékoló papírlapon eltűnik. Ugyanekkor hátul megjelenik a kivetített napkorong képe. Az okulárnál addig állítsuk az élességet, amíg a napkorongnak éles nem lesz a pereme. Ha távcsövünk objektívjének átmérője 4-5 cm-nél nagyobb, érdemes az objektív elé helyezni egy átlátszatlan lapot, amelybe fúrjunk 4-5 cm átmérőjű lyukat. Ekkor csak ezen a kisebb területen keresztül jut napfény a műszerbe. Amikor a távcsövet nem használjuk, érdemes az objektívjét teljesen letakarni, hogy feleslegesen ne melegedjenek az optikai elemek.

Szemünk védelme érdekében a fogyatkozást biztonságos napfogyatkozás-néző szemüveggel figyeljük!

A Nap kivetítése. A kivetítés is biztonságos megfigyelést nyújt, azonban a kivetítéshez használt lencsében ne legyen műanyag alkatrész!

A 2026. augusztus 12-i teljes napfogyatkozás (Meteor csillagászati évkönyv 2026)

Az év harmadik fogyatkozása egy teljes napfogyatkozás, amely Magyarországról részben látható a napnyugta előtt. A holdárnyék keresztülvág a Jeges-tengeren, Grönland keleti partjain, az Atlanti-óceán északi részén, majd Európába Spanyolország északi felén lép be, és a Földközi-tenger nyugati medencéjében ér véget. Kisebb-nagyobb fokú részleges napfogyatkozás látszik Kanadából, Afrika nyugati feléből és Európa nyugati, északi és középső részén. Noha a totalitás napnyugta előtt lesz látható Spanyolországból, a viszonylagos közelsége miatt bizonyára sokan utaznak el a teljesség sávjába, hogy láthassák ezt az égi tüneményt.

A napfogyatkozás láthatósága és a totalitás sávja a földgömbön. (NASA)

A félárnyék 15:34:11-kor érinti a Bering-tengert a Szent-György-szigettől keletre 200 kilométerre. Beborítja Alaszkát, Kanadát és a Nagy-tavak vidékét. 16:58:06-kor a Hold árnyéka is megjelenik a földfelszínen, Szibéria északi partján a Hatanga folyó torkolatánál. A teljes fázis 1 perc 34 másodpercig tart, az árnyék 267 km széles, az eltakart Nap az északi látóhatáron van. Az árnyék észak felé száguld a Jeges-tengeren, éppen elkerüli az Északi-sarkot, majd dél felé haladva 17:14:30-kor Grönland földjére lép. A totalitás 2 perc 6 másodpercig tart, a Nap 19° magasan van a látóhatár felett, az árnyékkúp 275 km széles és 1,36 km-t tesz meg másodpercenként. Dél felé haladva végigseper a keleti partvidéken, és 17:40:18-kor elhagyja azt. A teljes fogyatkozás már 2 perc 17 másodperc hosszú, a Nap 25°-kal van a látóhatár felett, az árnyékkúp 288 km széles, és már kevesebb mint 1 km-t tesz meg egy másodperc alatt.

Három perccel később eléri Izland nyugati partját, 17:45:56-kor pedig bekövetkezik a fogyatkozás maximuma. A totalitás 2 perc 18 másodperc hosszú, az elfogyott Nap 26° magasan látszik, az árnyék 293 km szélesen terül el. Dél felé halad tovább, fokozatosan keletre hajolva és a Vizcayai-öböl vizén keresztülvágva 18:26:53-kor Spanyolország északi partjánál éri el az európai kontinenst, Luarca közelében. A teljesség már csak 1 perc 50 másodpercig tart, a Nap alig 11° magasan van a látóhatár felett. Az árnyékkúp 305 km szélesre nyúlik, és 2 km-t tesz meg másodpercenként. Madrid éppen kimarad a totalitásból, akárcsak Barcelona, de Zaragoza részesül a teljes napfogyatkozás látványában, bár a középvonaltól északra fekszik (1 perc 24 másodperc totalitás 18:29:46-kor). Három perccel később már el is hagyja a szárazföldet az árnyék, ami 18:31:06-kor már Mallorca szigetét érinti, ahol a totalitás 1 perc 36 másodperces, a lenyugvó Nap 2° magasan van csak, az árnyékkúp 270 km szélesen nyújtózik, és már 10 km/s sebességgel halad. A teljességből Ibiza is részesül.

18:32:59-kor a Hold árnyéka elválik a Földközi-tenger felszínétől, a látóhatáron a Nap 1 perc 32 másodperces takarásban van.

Európa nagyobb fele és Afrika északnyugati része részleges napfogyatkozást lát, de a félárnyék is fokozatosan elhagyja a Földet, és a Zöldfoki-szigetektől 390 kilométerre délre érintkezik utoljára vele, 19:57:57-kor.

A totalitás időtartama és horizont feletti magassága (alt) néhány spanyolországi városra. (Meteor csillagászati évkönyv 2026)

Néhány nagyobb spanyolországi városra a helyi adatok a centrális vonal közelében, nyugatról kelet felé:

Magyarországról nézve csak a jelenség eleje látható napnyugta előtt, ahogy a Hold sziluettje lassan egyre többet takar ki a napkorongból. A napnyugta pillanatában az ország keleti részén még csak 40% körüli a kitakarás nagysága, a nyugati határnál már 80% feletti ez az érték, ami korai alkonyati sötétedéssel jár együtt. Az alábbi táblázat a magyarországi nagyobb városokra vonatkozó értékeket közli.

A totalitás sávja az Ibériai-félszigeten.

A Nap–Hold páros az Oroszlán csillagkép nyugati szélén tartózkodik a Hold leszálló csomópontjánál. A Nap látszó mérete az átlagosnál kisebb, 31,57′. A Hold bő két napja volt földközelben, látszó átmérője nagyobb az átlagnál: 32,56′. A különbség szinte pontosan 1 ívperc, ami egy rövidebb teljes napfogyatkozást idéz elő.

Több bolygó is megfigyelhető az elsötétült égbolton. A Naptól 10°-kal nyugatra a Jupiter bizonyosan látható, majdnem 15°-ra pedig a Merkúr kereshető. A fényes Vénusz keletre látszik az elfogyott Naptól, 45,5° szögtávolságra. A Mars 49°-kal nyugatra látszik, de Spanyolországból nézve már lenyugodott, viszont Grönlandról vagy Izlandról nézve kereshető, noha elég halvány. A fényesebb csillagok közül a Regulus 15°-ra keletre látszik, a Spica pedig 63°-ra. Az Arcturus 68°-kal északkeletre fénylik.

Ez a napfogyatkozás a 126-os Szárosz-sorozat 48. fogyatkozása a 72-ből.

(Kaposvári Zoltán összeállítása)

Láttunk már hasonlót – a 2003. május 31-i napfogyatkozás

Huszonhárom évvel ezelőtt a hajnali, kora reggeli órákban láthattunk napfogyatkozást és csorbultan kelő napkorongot. A fogyatkozásban levő Nap felkelése különleges, drámai látvány volt, hasonlóra számítunk most is, csak napnyugtakor.

Solymossy Gábor felvétele a kelő Napról.

Szitkay Gábor Pannonhalma mellől örökítette meg a kelő napsarlót.

A felhők között bujkáló „napszarv” Szauer Ágoston felvételén.

Részleges napfogyatkozás 2003. május 31-én (MCSE-galéria): https://www.mcse.hu/galeria/nggallery/asztrofotok-1/reszleges-napfogyatkozas

• Napi jelentések a Geotur által szervezett spanyolországi napfogyatkozás-expedícióról az MCSE Facebook-oldalán.