Ha nem lenne ott a ragyogó M13 a Herkulesben, akkor mindenki az M92-t emlegetné párás szemekkel: milyen klassz, milyen fényes gömbhalmaz ez! Pedig tényleg klassz és milyen fényes! Blahó Norbert, Orosháza A Messier 92 (más néven M92 vagy NGC 6341) gömbhalmaz a Herkules csillagképben. Az M92 gömbhalmazt Johann Elert Bode fedezte fel 1777. december 27-én.

Az amerikai Lucy űrszonda úton a Jupiter trójai kisbolygói felé, a terveknek megfelelően közeli felvételeket készített az elnyúlt alakú, „kuglibábura” hasonlító (52246) Donaldjohanson főövi kisbolygóról. A Lucy űrszonda fő feladata a Naprendszer kialakulásának és a korai időszakban végbement fizikai és kémiai folyamatok kutatása. A kis égitestek közül az ősi üstökösök és az egyszerű felépítésű kisbolygók

1925. május 7-én nyitott ki az első újkori planetárium a müncheni Deutsches Museumban, ünnepeljük együtt a planetáriumok működését! Az Utazó Planetárium felhívására a nevezetes évfordulót követő szombat-vasárnapra (május 10-11.) több hazai állandó és mobil planetárium is várja a látogatókat 13 planetáriumi helyszínen, 100-nál is több programmal. A programokra a belépést, regisztrációt, jegyárat az adott planetárium

Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation, NSF) Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatóriuma (National Radio Astronomy Observatory, NRAO) VLA (Very Large Array) antennarendszerének mérései alapján csillagászok először mutattak ki hatalmas gázáramlást egy kialakulóban lévő nagy tömegű csillag közelében, amely lehetővé teszi annak gyors növekedését. A Földtől 2300 fényévnyire, a Cepheus A csillagkeletkezési régióban található fiatal, HW2

Jeles napot ünneplünk május 7-én: a Planetáriumok nemzetközi napját. Száz évvel ezelőtt, 1925. május 7-én nyílt meg az első, rendszeresen látogatható Zeiss-planetárium a müncheni Deutsches Museumban. Nem sokkal később, 1926. július 18-án pedig átadták a jénai csodát, az első igazi Zeiss-nagyplanetáriumot. Az évtized végéig további hét nagyplanetárium létesült Németországban, egy pedig Ausztriában, Bécsben. A planetárium-lázból