Ifjúsági csillagász szakkör
1037 Budapest
Laborc u. 2/c.
Ifjúsági csillagász szakkör a 13-19 éves korosztály számára. Szakkörvezető: Horvai Ferenc. A részvétel feltétele az MCSE-tagság.
Szerző: Mizser Attila · 2022. augusztus 30, kedd
Az Európai Űrügynökség, az ESA (European Space Agency) Gaia-küldetése már közel kétmilliárd csillagról gyűjtött minden korábbinál pontosabb asztrometriai és fotometriai megfigyelési anyagot. Ennek az óriási adatmennyiségnek az értelmezéséhez most az érdeklődő nagyközönség segítségét is kérik a program munkatársai. A hatalmas mennyiségű megfigyelési adatot elsősorban természetesen nagy teljesítményű számítógépekkel, a gépi tanulás és mesterséges intelligencia legmodernebb
A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös legnagyobb fényességét 2024 őszén éri majd el és várhatóan szabad szemmel is jól látható lesz. Optimista előrejelzések szerint az üstökös az összfényességét tekintve fényesebb lehet az ég legfényesebb csillagainál is. Az égitest megismerésének története 2023. február 22-én kezdődött, amikor a dél-afrikai Sutherland Obszervatórium 0,5 méteres, f/2 fényerejű Schmidt-teleszkópjával az ATLAS
Lassan hozzászokhatunk, hogy a tavaly üzembe állított James Webb-űrtávcső megfigyelései hetente cáfolnak meg, illetve kényszerítenek felülvizsgálatra jól megalapozott csillagászati elméleteket. Ezúttal a galaxis-keletkezéssel kapcsolatos ismereteinken van a sor. A csillagászok a NASA, az ESA és a CSA műszerparkjának új zászlóshajójával, a James Webb-űrtávcsővel a legfrissebb vizsgálatban hat nagyon távoli, ugyanakkor hatalmas tömegű galaxisjelöltet fedeztek fel
A Tű-galaxis az egyik legnevesebb példája az éléről látható spirálgalaxisoknak. Szinte pontosan a fősíkja felől látunk rá. A neve is innen ered, hiszen vizuálisan egy igen keskeny fénysávként jelenik meg az égbolton. Nagyobb távcsövekben és az asztrofotókon a spirálkarokban található por is felfedezhető. Fényes Lóránd, Balatonalmádi A galaxis egyébként nagyon hasonlít a mi galaxisunk, a Tejútrendszer
A NASA, az ESA és a CSA műszerparkjának új ékköve, a James Webb-űrtávcső minden korábbi távcsövünkét felülmúló érzékenysége és felbontása nem csak a korai világegyetem nagyon távoli és halvány képződményeinek vizsgálatát forradalmasította. A James Webb rendkívüli teljesítménye a közeli galaxisok vizsgálatában is új fejezetet nyitott, hiszen az egyébként már többé-kevésbé ismert kozmikus képződmények is minden