John Herschel, a déli égbolt felfedezője
1037 Budapest
Laborc u. 2/c.
Óbudai Csillagok 2021 előadássorozat
Sánta Gábor: John Herschel, a déli égbolt felfedezője
150 éve hunyt el John Herschel
A Herschel-dinasztia középső tagja (Sir) John Frederick William Herschel 1792. március 7-én született Slough-ban. Édesapja William Herschel, az Uránusz felfedezője, korának legnagyobb megfigyelő csillagásza volt. Fiai közül Alexander Stewart Herschel lett neves asztronómus.
John Herschel apja munkásságát folytatta, azaz nem a klasszikus csillagászatot (asztrometria) művelte. Ködök és kettőscsillagok után kutatva először az északi égboltot vizsgálta át, majd elutazott Dél-Afrikába, hogy ott folytassa ugyanezt a programot. Fokvárosi észleléseinek eredménye egy vaskos kötet lett (Results of Astronomical Observations Made During the Years 1834, 5, 6, 7, 8, At the Cape of Good Hope; Being the Completion of a Telescopic Survey of the Whole Surface of the Visible Heavens, Commenced in 1825. London, 1847). Dél-afrikai tartózkodása alatt vette észre, hogy az η Carinae (akkori nevén η Argus) kifényesedett (Extract of a letter from Sir John Herschel to the President, giving an account of a remarkable increase of magnitude of the star η in the constellation Argo, observed by him at the Cape, December 16-17, 1837, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 4, 121–122, 1838). A csillagászati megfigyeléseken kívül más okból is nevezetes ez az utazás: Richard Adams Locke amerikai újságíró nagy Hold-átverése neki tulajdonítja a holdlakók felfedezését (l. Meteor 2005. december).
Herschel 1842-ben publikált egy cikket a csillagképek megreformálásáról, mivel az akkori (és valamennyire a mostani) használat is sok hibára adhat okot. A csillagász amúgy is koordináták alapján keres egy csillagot, a csillagkép alakja teljesen érdektelen. Mellékelt is egy táblázatot a déli égbolt általa elképzelt reformjáról (On the Advantages to be attained by a Revision and Re-arrangement of the Constellations, with especial reference to those of the Southern Hemisphere, and on the Principles upon which such Re-arrangement ought to be conducted, Memoirs of the Royal Astronomical Society 12, 201–224).
A csillagászaton kívül fizikával, kémiával és matematikával is foglalkozott. Igen sikeres ismeretterjesztő könyveket írt, melyek közül az Outlines of Astronomy volt a legnépszerűbb, több kiadással (1849–1902). Ebben többek között érvelt a Julián-dátum használata mellett, sikerrel.
Herschelt számos társaság és akadémia – köztük a magyar is – tagjának választotta. 1871. november 5-én Collingwoodban bekövetkezett halála után Kondor Gusztáv mondott emlékbeszédet az Akadémián 1874. július 1-én (Emlékbeszéd Herschel János külső tag felett, Értekezések a Mathemat. Tudományok Köréből 3. kötet, 3. szám, 1874).
(Meteor csillagászati évkönyv 2021, Zsoldos Endre)
Az előadások védettségi igazolvánnyal látogathatók.