Szerző: Mizser Attila · 2026. június 17, szerda
Esemény: Múzeumok Éjszakája
Helyszín: Nagyszénás, Gádorosi út.24.
Időpont: 2026.06.20. 21.00.
Vége: 23.00.
Leírás:
Múzeumok Éjszakája a Kiss György Csillagdában.
Derült idő esetén távcsöves észlelésre invitáljuk a kedves érdeklődőket.
A hajnali égen már egyre kedvezőbb a Szaturnusz láthatósága. A tavalyi gyűrűátfordulást követően az óriásbolygó kiterjedt gyűrűrendszerét is egyre jobban megfigyelhetjük. Angyán Krisztián, Galyatető Anticiklonáris, bolygózás szempontjából nagyon kedvező, nyugodt időjárás uralkodik. Nem bíztam a véletlenre az alapanyag rögzítést, elautóztam Galya-tetőre, hogy pára és pormentes, továbbá a legalsó zavart légrétegektől megszabadult légkörön keresztül tudjak alapanyagot rögzíteni. Készült
Hol járunk? Valamilyen gyárban? A bonyolult fémszerkezet valójában az Európai Déli Obszervatórium épülő óriástávcsöve, a 39 méter átmérőjű ELT, amely, ha elkészül, messze felülmúl minden más földi teleszkópot. A távcsőóriás kupolájában járunk, ahol a technikusok csapata valósággal eltörpül a hatalmas szerkezet belsejében. Az ESO felvétele az ELT építésének fontos mérföldkövét örökíti meg. Első alkalommal forgatták
A kínai Tianwen–2 űrszonda elérte a Föld kváziholdját („miniholdját”), a (469219) Kao’oalewa kisbolygót, és elkészítette az első közeli felvételt róla, majd anyagmintát fog gyűjteni és a Földre juttatja azt. Az anyagmintákból kiderül majd, hogy vagy a Holdba történt becsapódás által kidobódott törmelékről vagy egy főövi kisbolygóból lett földközeli aszteroidáról van szó. A Kínai Tianwen-2 űrszonda
A Corona Australis (Déli Korona) molekulafelhő-komplexum a Tejút egy olyan rendkívül dinamikus szelete, ahol a sötétség és a ragyogás, a csillagok halála és születése egyszerre van jelen. A képet szemlélve valóban úgy tűnik, mintha lenne ott minden, amit az intersztelláris anyag produkálni képes: reflexiós és sötét porködök, planetáris jellegű változó ködök, sőt, a háttérben egy
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) tanulmánya szerint a jelenlegi tervek alapján több mint 1,7 millió műhold kerülhet Föld körüli pályára, köztük rendkívül fényesek is. Mindez „pusztító következményekkel járna a csillagászat számára”. A tanulmány megállapítja, hogy a modern távcsövekkel végzett éjszakai megfigyelések megőrzése érdekében legfeljebb 100 000, szabad szemmel nem látható, halvány műhold keringhetne a Föld
