A NASA Mars Odyssey keringőegység új adatainak segítségével magyarázhatják meg, hogy miért válhat szabad szemmel láthatatlanná a marsi dér és miért jelenhetnek meg porlavinák bizonyos lejtőkön. A keringőegység tavaly készített felvételeket a marsi napfelkelte idején, amiken meglepve tapasztalták, hogy a dér csak egy része volt látható szabad szemmel. A keringőegység hőérzékeny kamerájával vizsgálva ugyanis a

Kiderült, hogy a távoli galaxisnak vélt objektum valójában a valaha látott legfényesebb extragalaktikus pulzár. A felfedezéshez egy bizonyos típusú polarizált fénnyel dolgoztak, hasonlóan ahhoz, mint ha polarizált lencséjű napszemüvegen néznénk keresztül. Az alkalmazott technika más rejtett pulzárok felkutatására is hasznos lehet majd. A pulzárok erős mágneses terű, gyorsan forgó neutroncsillagok, amik szupernóva-robbanásokkor keletkeznek. Ahogyan a

A Föld felsőlégköréből megszökött hidrogén- és oxigénionok lehetnek a holdi víz és jég egy részének forrásai az alaszkai Fairbanksi Egyetem Geofizikai Intézetének kutatói szerint. A víz felkutatása fontos része a NASA Artemis programjának, amelynek keretében az űrhivatal tartós emberi jelenlétet tervez létesíteni a Holdon. A tervek szerint már ebben az évtizedben újra embert küldenek a

A Jupiter Europa holdját tartják a szakemberek a Földön kívüli élet utáni kutatás egyik legígéretesebb célpontjának a Naprendszerben. A hold mély óceánja sok kutató fantáziáját megragadta már az elmúlt évtizedek során. Ez a folyékony víz akár élőlényeknek is otthont adhat, de hogyan vizsgálható egy távoli égitesten sok kilométer vastag jég alá temetett lehetséges élőhely? A

Egyre aktívabb Napunk május 10-én igen erőteljes napkitörést produkált, amely sokak figyelmét magára vonta. Néhány órával korábban – a jelenségtől függetlenül – óriási protuberancia volt észlelhető. Váradi Nagy Pál, Kolozsvár Azelőtt pár órával, hogy a hírekbe bekerült volna a Napnak egy másik, röntgenben mért kitörése, amely a képen a középső rész aktív (fehérrel jelölve) részeihez köthető,