A Budapesti Planetárium műszere úgynevezett projekciós planetárium, ami azt
jelenti, hogy valamennyi égitestet, valamint azok Földrol látható mozgásait
és egyéb csillagászati, meteorológiai jelenségeket vetítéssel jeleníti meg.
Az elso projekciós planetáriumot Walter Bauersfeld, a Jénai Zeiss Művek fomérnöke
alkotta meg. A műszer felállítására a gyár egyik épülete tetején felépített
16 méter átmérőjű félgömb alakú teremben került sor, ahol 1923. augusztusában
mutatta be tervezője. A kupola fehérre festett mennyezetén a besötétítés után
először ragyogott fel a mesterséges csillagos égbolt. Az első benyomás a nézőkben
a meglepetés, az ámulat volt és mindmáig az is maradt. Ez az első berendezés
1925-ben került végleges helyére, a müncheni Deutsches Museum-ba ahol több mint
harminc évig működött. Jelenleg – már mint technika történeti emlék – kiállítási
tárgyként látható.
"Erős a hitünk, hogy minálunk is mielőbb lehozhatjuk a csillagokat a Földre." –
írta e bizakodó szavakat – éppen 75 éve – Tass Antal, a budapesti állami csillagvizsgáló
egykori igazgatója, remélve, egy hazai nagyplanetárium megvalósulását. Kulin
György csillagász a harmincas évek végén javasolta a planetárium-műszer beszerzését.
A Honvédelmi Minisztérium által megrendelt, nagy, kétgömbös Zeiss UNIVERSAL-II
típusú készülék a világháború idején, 1944-ben meg is érkezett Budapestre.
Azonban
a bombázások miatt visszairányították az országhatárra és a zűrzavarban a szerelvénnyel
együtt eltűnt. A nehéz idők eltelte után, ami sajnos dr. Kulint Györgyöt a
Magyar
Csillagászati Egyesület és az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló megalapítóját
is személyesen érintette, már elérhető közelségbe került az álom megvalósulása.
Az ötvenes években a budapesti nagyplanetáriumot a Margitszigetre, a hatvanas
években a Gellért-hegyre egy új Uránia Bemutató Csillagvizsgálóval együtt szeretett
volna felépíttetni dr.Kulin György. Az elso budapesti planetárium mégis a Vidám
Parkba került. Ez a készülék Médium típusú egy-csillaggömbös kisplanetárium
volt, amelyet a Jénai Zeiss Művek, – mint az NDK fejlett szocialista műszeriparát
reprezentáló tárgyat – utaztatott kiállításról kiállításra. Többek között bemutatta
a Budapesti Nemzetközi Vásáron is. E cikk összeállítója, nyolcadikos kisdiákként
ekkor látott először planetáriumot és hallott először planetáriumi előadást
ifj. Bartha Lajostól. Nem sejtve, hogy a jövőben, e sorok írásáig, kis híján
14ezer órát tölt előadóként a majdani nagyplanetárium mesterséges égboltja
alatt.
Kulin közbenjárására a készülék itt maradt Budapesten. 1962-ben a Vidám Parkban,
az egykori panoptikum épületébe szerelt 6 méteres kupola alatt állították fel,
s mint az óriáskerék segédüzemeként működött 1968-ig. Ez ugyan komolytalanul
hangzik, de Schalk Gyula szakíró szerint, aki szintén több ezer élőszavas(!)
előadást tartott a kisplanetáriumban, ő mint planetáriumi előadó, óriáskerék
segédkezelőként volt bejegyezve a vidám parki bérlistán. Ezt a planetárium-műszert
1975-től a Pécsi TIT Stúdióban működtették, illetve 1998 óta újra kiválóan
ellátja
feladatát. Hasonló, de 8 méter átmérőjű kupolát igénylő Zeiss Médium műszer
érkezett Kecskemétre is a hatvanas évek közepén. Példaszerűen megtervezett
és megépített épületben 1984-ben szereltük össze, Sajó Péter mérnök, a Budapesti
Planetárium akkori műszaki igazgatójának irányításával. Kulin György erofeszítései
egy nagyplanetáriumi-vetíto beszerzésére a hatvanas évek második felében jártak
sikerrel. A Tudományos Ismeretterjeszto Társulat (TIT) állami támogatásból
megrendelt
1966-ban egy Zeiss UNIVERSAL-VI-os planetárium-műszert. 1969-ben meg érkezett
a Jénai Zeiss Művektol a csillagvetíto, a hozzátartozó segéd-projektorrokkal,
a külön elhelyezendo kiegészíto berendezésekkel, a vezérlopulttal, valamint
a hangosítási rendszer és a lyuggatott alumínium lapokból készült vetítofelület
is. 1969-ben azonban még óriási viták folytak, ahogy akkor nevezték, a Magyar
Planetárium építési helyszínérol, ezért a Zeiss-berendezések majdnem egy évtizedig
ládákban csomagolva maradtak. Az első tervek a Gellért-hegy oldalán, a Bérc
utca feletti, a Várhegyre néző lejtős telekre készültek. Mivel ide nem volt
megszerezhető az építési engedély, a Népligetben való elhelyezésre kellett
módosítani
a terveket. Az 1972-73-ban elkészült tervek alapján 1974 októberében kezdodött
meg a terep-elokészítés, majd 1975 és 1977 között felépült a 400 személyt befogadó
kupolateremmel és a kiszolgáló iroda épülettel rendelkező Budapesti Planetárium.
Elso igazgatója, 1975-tol Ponori Thewrewk Aurél csillagász-történész lett.
Az
intézményt a szakembereknek 1977. augusztus 17-én adták át ünnepélyesen, a
nagyközönség pedig augusztus 20.-tól látogathatta. 1977 és 1983 között a Budapesti
Planetárium
a TIT központi intézményeként működött a Budapesti Uránia Csillagvizsgálóval
közös vezetés alatt. 1981-tol, Ponori Thewrewk Aurél nyugdíjba vonulásától
a
TIT Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló igazgatója dr. Horváth
András űrkutató lett. 1983-tól a kettos intézmény a TIT Budapesti Szervezetéhez
tartozott.
1992-től a budapesti TIT Uránia Csillagvizsgáló szervezetileg elvált a Budapesti
Planetáriumtól és mindkettő a TIT Szövetség központi intézménye lett. A Budapesti
Planetárium vezetoje dr. Horváth András maradt. Az elmúlt közel negyedszázadban
a Budapesti Planetárium tevékenysége igen sokrétű volt. A munka legfontosabb
részét a csillagászati ismeretterjesztő, iskolai oktatást kiegészítő műsorok
elkészítése, rendszeres bemutatása, a csillagászati- és segédvetítok, valamint
a hangosítási rendszer üzemi szinten tartása illetve állandó műszaki fejlesztése
jelentette.
A Budapesti Planetárium fomuszere és legtöbb segédvetítoje szintén jénai Zeiss
gyártmány. Ez egy úgynevezett Universal planetárium, ebbol a típusból még sok
található szerte a világon. A súlyzóhoz hasonló kétgömbös műszer, gömbönként
16 diavetítővel és két 1000 wattos halogén izzó segítségével a 23 méter átmérőjű
pontosan félgömb alakú, fehérre festett kupola belso felületére a valódi égbolthoz
megtévesztésig hasonló minoségben vetíti az északi és a déli égbolt valamennyi
szabad szemmel látható közelítőleg 9000 csillagát. Külön kis szerkezetek vetítik
a Naprendszer szabad szemmel látható égitestjeit, a Napot, a Holdat, az öt legfényesebb
bolygót, valamint üstököst, hullócsillagokat. Ezeknek az égitesteknek a mozgásait
felgyorsítva láthatjuk a Planetárium kupoláján. Bonyolult fogaskerékrendszer
gondoskodik arról, hogy e mozgások a valóságnak megfelelo sebességarányokkal
történjenek, így tetszoleges idopontra be lehet állítani a műszert. Megtekinthetjük
az éppen időszerű esti égboltot, mely csillagok, csillagképek, bolygók látszanak
napnyugta után az égen, hogy néz ki a csillagos ég ugyanazon a napon éjfélkor,
és hogy néz ki másnap hajnalban, pirkadat elott.
A planetáriumvetítő segítségével képesek vagyunk az idoben elore és hátra utazni.
Megnézhetjük, hogy milyennek látszott az égbolt néhány évtizeddel, vagy évszázaddal
ezelott, sot be lehet mutatni, milyen helyzetben voltak a bolygók például Krisztus
születésekor. De azt is meg tudjuk nézni, hogy milyen lesz az égitestek elhelyezkedése
a jövoben. Nem csak idoben, hanem térben is tudunk utazni a planetárium géppel.
A berendezés alkalmas arra, hogy bemutassa a Föld tetszoleges szélességi körérol
látható égboltot és az égitestek mozgásait.
A látványt igen sok kiegészíto berendezés, sajátos vetítogép, videovetítő teszi
teljessé. Vannak olyan segédvetítok is, amelyek kifejezetten az oktatást, a
szemléltetést szolgálják. Fel lehet vetíteni a kupolára, például az égi koordináta
rendszert, az égi egyenlítot, a látszólagos nappályát, vagy a délvonalat. Kivetíthetjük
az égi sarkok helyét mutató nyilakat, vagy az égi sarkok 26000 éves vándorlását
mutató precessziós órát. Kisplanetárium gömbökhöz hasonló rendszer varázsolja
a csillagok köré a klasszikus görög-babilóniai eredetű csillagkép figurákat.
De ábrázolhatjuk az égiekkel játszó földi lelemény magyar csillag meséit is.
Elutazhatunk a Déli- vagy az Északi-sarkra, az Egyenlítore, vagy a térítok vidékére.
Vetítő csoportok jelenítik meg a kupola horizontján e tájak panorámáit. Sot,
még messzebbre is elkalandozhatunk. Be lehet mutatni a berendezéssel a Hold,
a Mars, a Jupiter, vagy akár az Uránusz égboltját is. Zoom vetítőkkel megközelíthetjük
és számba vehetjük a Nap családtagjait. Nagy utazásokat tehetünk a Földről a
csillagokig. Figyelemmel kísérhetjük az élet fejlődését az élet bolygóján: a
Földön. Megtudhatjuk, hogy a Süni mit szeretne tenni a kiválasztott csillagával.
Csapdába ejthetjük az UFO-vadászokat. Technikai okokból elhalaszthatjuk a világvégét.
Mindezt dramatizálva, színészek közreműködésével, csodálatos zenékkel.
A Planetárium ismeretterjeszto intézmény. Csillagászati és űrhajózási ismereteket
nyújt a látogatói számára. Mindezt szórakoztató formában teszi. Hangsúlyozottan
az iskolai oktatást, a földrajz és a fizika tantárgy keretén belül a csillagászati
anyag szemléltetését és megértését segíti.
A Planetárium az elmúlt 24 évben az erosen romló gazdasági körülmények és a
kényszerű létszámcsökkentés ellenére megorizte ismeretterjesztési színvonalát,
pénzügyi egyensúlyát, valamint jelentosebb műszaki fejlesztéseket is sikerült
végrehajtani. A Budapesti Planetáriumban 24 év alatt mintegy 70 csillagászati-űrkutatási
műsor készült, ezeket több mint 23000 alkalommal kb. 3,5 millióan látták.
A TIT Budapesti Planetáriuma a főváros X. kerületében, nagyon szép zöld környezetben:
a Népligetben, a Könyves Kálmán körút és az Üllői út kereszteződésében az 1-es
gyorsvillamos, a 3-as Metró Népliget állomásától és a 103-as autóbusz végállomásától
mintegy 300 méterre található.
Műsoraink, hétfő kivételével minden nap 9.30, 11, 13, 14.30 és 16 órakor kezdődnek,
általában egy óra időtartamúak. A belépőjegyek ára egységesen 500.- Ft személyenként.
Bővebb felvilágosítást illetve csoportos jegyigénylést, hétköznap 8-16 óra között
a szervezésünk 06-(1)-263-18-11-es telefonszámán kérhetnek az érdeklődők.
A Planetárium környékén a Népligetben sétálók még egy érdekességet láthatnak.
A Naprendszer bolygótávolságainak 1:10 milliárd méretarányúra kicsinyített térkép
változatát. A Naptól elindulva a bolygók helyét – arányos távolságokban – egy-egy
adatokkal ellátott kőtábla jelzi. A Napot jelképező 139 mm-es körtől 595 méterre
található a Plútó. Ebben a modellben a legközelebbi Naphoz hasonló csillag 4100
km-re, tehát valahol a Kanári-szigeteknél lenne.
Így jutunk el a csillagokig. Vagy nem is jutunk el, csak egy emberi elme által
megálmodott, emberi kézzel megalkotott csodálatos gép segítségével lehozzuk
őket a Földre.

Összeállította:
Mátis András
szakelőadó
Budapest