Egy elhanyagolt szabadszemes fedési változó: a beta Lyrae

Ezek a változók általában korai színképosztályú (B-A) komponensekből állnak.
A tagok ellipszoid alakúak, ezért a fényváltozás folyamatos, nem jelölhető ki
a fő- és mellékminimumok kezdete és vége – szemben az EA típusú fedésiekkel,
amelyeknél legtöbbször csak a főminimum figyelhető meg, ezeknek jól meghatározott
kezdete és vége van. A mellékminimum kisebb a főminimumnál. Periódusuk általában
1 napnál hosszabb, amplitúdójuk 2 mg-nál kisebb.

Maga a beta Lyrae 12,936 napos periódussal rendelkezik, azaz
másfél óra híján 13 naponként következik be egy-egy főminimum. Maximumban 3,3
mg, főminimum alkalmával 4,4 mg-ra halványodik, mellékminimumkor 3,8 mg körüli
(1. ábra). Fénye 300 év alatt ér el hozzánk.

A beta Lyrae fázisdiagramjai fotoelektromos mérések (V szűrő, bal oldali kép) és vizuális becslések alapján

Asztrofizikai szempontból nagyon érdekes objektum: a főcsillag
B7Ve színképosztályú kék fősorozati csillag, kb. kétszeres naptömeggel. A társcsillag
sokkal masszívabb: 12 naptömegre becsülik. Színképe A8p. Egymáshoz viszonyított
pályájuk majdnem kör alakú (e = 0,024), A csillagok középpontjának távolsága
37 millió km. E kis távolság miatt a főcsillag kitölti a Roche-felszínt, ellipszoiddá
torzult és anyagot ad át a társának – évente mintegy 4,5 földtömegnyit (2,7×1025
kg), 300 km/s sebességgel -, ezért a periódus évente 19 másodperccel hosszabbodik.
Az anyag egy tórusz alakú akkréciós korongot formál, ami nagyrészt takarja a
társcsillagot (ld. ábra).

Amatőr szemmel a beta Lyrae mindennapos programot jelent: egész
éven át megfigyelhető, naponta egy-egy észlelést végezve. ÖH-i: gamma Lyrae
= 3,3 mg, theta Herculis = 3,8 mg, kappa Lyrae = 4,3 mg (ld. ábra).

Az ÖH-k között felállítunk egy öt lépcsős skálát , 0,1 mg-s
közökkel a gamma Lyrae és a theta Herculis, valamint a theta Herculis és a kappa
Lyrae között, és ezen a skálán helyezzük el a beta Lyrae-t. Kellő gyakorlat
után már 10 lépcsős skálát (tehát 0,05 mg-s közökkel) használhatunk a megfelelő
ÖH-k között. A becsült fényesség érték mellé a megfigyelés dátumát és időpontját
tüntessuk fel – természetesen UT-ben. Az adatokat az AAVSO-hoz és az MCSE-hez
küldhetjük be.
Végezetül íme saját észlelés-sorozatom grafkonja, kedvcsináló gyanánt.

{mosimage}