Csillagászati hírek a nagyvilágból

Aminosavak keletkezése a csillagközi űrben

A héten két tanulmány került közlésre a
Nature című újságban, melyek szerint az aminosavak űrbéli keletkezésének megértéséhez
egyre jobban közelednek a kutatók. A Földön manapság is viszonylag egyszerűen
keletkeznek aminosavak. Néhány kozmokemikus mégis úgy gondolja, hogy – a minden
élet alapját képező aminosav – földön kívüli eredetű. Az elmélet szerint a bonyolult
molekulák meteoritok, vagy üstökösök segítségével utaztak a világűrben. De egészen
mostanáig nem volt érthető, hogyan keletkezhet aminosav akár folyékony víz jelenléte
nélkül is. A legújabb kísérletek azonban megmutatták, hogy aminosav-molekulák
létrejöhetnek a csillagközi kis jégdarabkában is ultraibolya fény hatására,
az ún. fotolízis hatására.

Új őrszem irányul a Napra!

Február 5-én pályára állítottak egy új
műholdat, amely a múlt héten el is kezdte sugározni a Napról készített nagyfelbontású
képeket. A műhold felavatásakor a RHESSI (Reuven Ramaty High-Energy Solar Spectroscopic
Imager) nevet kapta (Reuven Ramaty nagy úttörője volt a Nap- és a nagyenergiájú
fizikának).
Pályája 600 km magasságban van, ahol a röntgen és a gamma sugárzás tartományában
készít képeket. Ezeket a képeket is felhasználják a csillagászok abban, hogy
jobban megértsék a napkitörések és a nagyenergiájú napjelenségek fizikáját.

Az R Corona Borealis eredete

Brit- és japán csillagászok azt állítják,
hogy meg tudják magyarázni az R Corona Borealis típusú változó csillagok természetét.
Ezek olyan változók, melyek hirtelen elhalványulnak, amikor körbeveszi őket
a saját maguk által kibocsátott sötét szénporfelhő.
Hogy lehet az, hogy az ilyen típusú csillagok felszínén alig lehet kimutatni
a hidrogén jelenlétét?
Simon Jeffery (Armagh Csillagvizsgáló) és Hideyuki Saio (Tohoku Egyetem) szerint
az ilyen csillagok eredete meglepő: egymás körül keringő fehér törpék egyesüléséből
keletkeznek. Ha a törpék egyike hidrogénből áll, az egyesülés eredménye egy
szupernóva robbanás. Ha viszont az egyik törpe héliumból áll, a másik pedig
szén-oxigén típusú, egyesülésük eredménye egy viszonylag normál óriáscsillag,
amely különleges kémiai összetétellel rendelkezik.

Új rendszer méri az aszteroida becsapódásának
valószínűségét

Eddig 573 darab egy km átmérő feletti olyan
kisbolygót találtak, amelyek keresztezik a föld pályáját. Ez a nagy szám megköveteli,
hogy folyamatosan figyeljék és vizsgálják a földsúroló kisbolygók becsapódási
valószínűségét. Ez a feladat könnyebbé vált, mióta a JPL (Jet Propulsion Laboratory)
üzembe helyezte a Sentry-t, a földsúroló aszteroidákat figyelő monitoring rendszert.
A Sentry például meghatározta, hogy a 2002 CU11 számú kisbolygó – melyet az
új-mexikói LINEAR program során fedeztek fel február 7-én – 2049. augusztus
31-i becsapódásának valószínűsége 1:100000-hez, tehát 0,001%. A Sentryhez hasonló
rendszer működik Olaszországban, a pisai egyetemen is, ezt NEODys-nek nevezték
el.

Cseh törvény a fényszennyezés ellen

A Nemzetközi Sötét Égboltért szövetség
bejelentette, hogy a Cseh Köztársaság fogadta el elsőként a nemzetközi fényszennyezés
ellen hozott törvényt. Vaclav Havel február 27-én aláírta az atmoszféra védelméről
szóló törvényt, ami június 1-től lép hatályba. Bár ez elsősorban a légszennyezést
mérsékelni szándékozó törvény, de szükségessé teszi, hogy a fényszennyezés csökkentésében
is lépéseket tegyenek a csehek. Fényszennyezésnek tekintenek minden fényt, ami
nem az adott célt világítja meg, különösen, ha közvetlenül a horizont fölé
irányul. A törvény az olaszországi Lombardia hasonló törvényének alapján készült.

A fordítás a Sky&Tel
News Bulletin cikkei alapján készült.