Szerző: Balaton László · 2002. április 9, kedd
A téma az MCSE múltja-jelene-működése volt. Szó esett az Egyesület történetéről, a mostani szervezeti dolgokról és a konkrét amatőrmunkáról. Az adásban ismételten sok szó esett a Kiskun Csoport működéséről.
A két adás utólag is letölthető. A rádió címe: [http://www.pararadio.hu/], a programok meghallgatásához RealOne Player szükséges.”
Szerző: Balaton László · 2002. március 12, kedd
"Március 12-ére
meghívtak az internetes Pararádió élő, Parallaxis című műsorába. Magának a műsornak
van egy erős sci-fi beállítottsága, de szerencsére a tudományos oldal is kellő
súllyal képviselve van: havi egy alkalommal csillagászati-űrkutatási témával
foglalkozik. Az adás másik vendége E. Kovács Zoltán, a Kecskeméti Planetárium
igazgatója volt. A fő témát az élet diktálta: az Ikeya-Zhang-üstökös feltűnése.
Szó esett a fizikai háttérről, az amatőr és profi üstököskutasról, és a korábbi
űrszondás missziókról. Emellett foglalkozott az adás a Kiskun Csoport munkájával
is, a Neptunusz Kör 3 éves jubileumához kapcsolódóan (melyről február 26-án
a Petőfi Népe is írt; online elérhető a http://www.petofinepe.hu/index.php3?action=19&cikk_id=145&datum=2002-2-26&rovat_nev=Megyei%20körkép
címen és oldalunkon ide kattintva).
A mostani Parallaxis utólag is letölthető (a rádió címe: http://www.pararadio.hu/),
és a műsor további adásait minden kedden, 19-20 óra között hallgathatjuk élőben
is."
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi