Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián
Az előadás első felében az üdvözlések, köszöntők hangoztak el. Dr. Balázs Lajos igazgató, az MTA Csillagászati Kutatóintézetének igazgatója röviden összegezte Almár Iván munkásságát: tudományos tevékenységéről átfogó bemutatót halhattunk. Dr. Mihály Szabolcs a professzor Földmérési Intézetben betöltött szerepéről beszélt, Dr. Csapodi Csaba pedig a minisztérium nevében köszöntötte az Űrkutatási Tanács elnökének pozícióját is betöltő Almárt. Dr. Érdi Bálint, az ELTE oktatója a hallgatók lelkiismeretes felkészítéséért méltatta, Dr. Szegő Károly pedig Almárnak a magyar nyelv űrkutatási terminológiájának kialakításában betöltött szerepét emelte ki. Dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda elnöke és Dr. Magyari Béla, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke Almárnak a hazai űrkutatásért kifejtett erőfeszítéseiről beszélt. Dr. Horváth András, a Budapesti Planetárium igazgatója és Dr. Abonyi Iván, az ELTE Elméleti Fizika Tanszékének tudományos főmunkatársa szintén meleg hangon köszöntötték a nemzetközi elismerésnek örvendő csillagász-űrkutatót.
A rövid szünet után tudományos előadások hangoztak el. A sort Dr. Claudio Maccone (Torino) kezdte “Almár Iván és a SETI evolúciója” címet viselő angol nyelvű, jól érthető előadásával. Maccone kiemelte Almár szerepét az ún Rio-skála javítására vonatkozó javaslat kidolgozásában, valamint a kisbolygók becsapódását mérő ún. Torino-skála kialakításában. Almár 16 éve tagja a SETI programnak, a neves kutatók között az egyik legelismertebb. Maccone beszélt a rádióteleszkópok új generációjáról, az űrbe kibocsátandó rádiótávcsövekről is. Ezek interferometria-alapon, központi irányítással, a földi rádiótávcsövekkel összhangban működnek majd és rendkívül nagy felbontást engednek meg.
Dr. Ill Márton ezután a műholdmegfigyelő hálózatok hazai létrehozásának 50-es évekbeli történetét mesélte el, benne a professzor szerepével. Ill előadásához kapcsolódott Dr. Bencze Pál beszámolója a felsőlégköri kutatások eredményeiről, hiszen a rendszeres műholdmegfigyelések adataiból a felső légkör állapotára, összetételére is lehetett következtetni.
Dr. Fejes István előadása az “Űr-VLBI kutatások Magyarországon” címet viselte. Beszámolója szorosan kapcsolódott az előző két előadáshoz, hiszen a múlt, így Almár munkájának eredményeire is építve végeztek magyar kutatók nemzetközileg elismert kutatásokat. A VLBI-nek számos alkalmazása lehet: egyfajta keveréke az űrkutatásnak és a földi megfigyelési technikáknak. Alkalmas csillagászati kutatások elvégzésére: feltérképezhetők segítségével rádióforrások, mézerek, pulzárok és asztrometriai mérések végezhetők vele. A geodéziában pedig különleges mérőeszközként szolgálhat. A magyar kutatók csapatát erősítette Dr. Almár Iván, így 1993 és 2001 között szoftvereket fejlesztettek ki, asztrofizikai és geodéziai programban vettek részt, valamint kidolgozták az ún. SURF koncepciót.
A záróelőadást Dr. Both Előd tartotta, aki beszámolt a hazai űrtevékenység perspektíváiról. Bemutatta a költségvetés alakulását, az ismertséget fokozó tevékenységeket és az Európai Űrkutatási Irodához való csatlakozásuk beindításának történetét.
A rendezvény több mint 3 órája alatt neves személyiségekkel találkozhattunk és érdekes előadásokat hallgathattunk meg. Úgy érezzük, érdemes volt részt venni az ünnepségen. Köszönjük a szervezőknek a munkát. Ezúton kívánunk mi is boldog születésnapot Almár Ivánnak!
