Szerző: Szűcs László · 2007. június 11, hétfő
Senki ne dőljön be tehát, eme tréfának. A hírek.csillagászat.hu-n részletesebb írás olvasható e körlevél 2006-os felbukkanásáról. Az írás végén egyébként előre megjósolták a körlevél várható idei feltűnését is. Hát sajnálattal vettem tudomásul: a jóslat beteljesült.
Szegedi asztrofizikus is közreműködött a Tejútrendszer központi régiójában régóta ismert, de eddig feltáratlan múltú szupernóva-maradvány alakjának hidrodinamikai elemzésében. A Tejútrendszer centrumának rádiótartományban végzett vizsgálatai alapján tudjuk, hogy Galaxisunk központi régiójában számos csillagrobbanás történt az utóbbi százezer évben. A szupernóva-maradványok (supernova remnants, SNR) buborékjainak lökéshullámai nehezebb elemekkel szennyezik be környezetüket, új csillaggenerációk keletkezését indítják be, sőt
A Marsot jellegzetes színe miatt gyakran emlegetjük vörös bolygóként, noha régen, hívhattuk volna kék bolygónak is. Mára elfogadott elmélet, hogy a bolygó korábbi fejlődési szakaszaiban folyékony víz volt a felszínén; hogy mennyi, arról megoszlanak a vélemények. A Koppenhágai Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt elegendő víz lehetett ahhoz, hogy az egész
Az ESO legújabb tudományos műszere, az Enhanced Resolution Imager and Spectrograph (ERIS) sikeresen elvégezte első tesztmegfigyeléseit. Az egyik első mérése az NGC 1097 galaxis szívét örökítette meg lenyűgöző részletességgel.
A vörös bolygó nagyjából kétévente kerül földközelbe. A december 1-jén esedékes földközelhez közeledve egyre több részlet figyelhető meg felszínén. Prodán Márton, Réde Ezekben a hetekben ragyogó vöröses-narancs fényű égitest vonja magára a figyelmet: a Mars. Kora este a keleti égen figyelhető meg, napról napra korábban kel, egyre kedvezőbb távcsöves célponttá válik, ahogy közeledik a nevezetes
Újabb mérföldkövet tudhat maga mögött a James Webb-űrteleszkóp: elkészítette egy távoli bolygó molekuláris és kémiai profilját. Bár nem az első eszköz, ami a WASP-39 b jelű exobolygót távcsővégre kapta (korábban már a NASA Hubble és Spitzer űrtávcsövei is kimutattak különböző összetevőket a forró bolygó légkörében) a James Webb mérése az első, ami az atomok és