122. Mizser Attila szerk.: Amatőrcsillagászok kézikönyve.

{mosimage}

Megrendelhető 2300 Ft-ért (tagoknak 2000 Ft-ért) a Magyar Csillagászati Egyesület postacímén (1461. Budapest. Pf. 219.) piros postautalványon, hátoldalon a tétel megnevezésével. Megvásárolható a Polaris Csillagvizsgálóban (Budapest. III., Laborc u. 2c.) és a Müszaki Könyváruházban (Budapest, VI., Liszt Ferenc tér 9.) is.

Az első ilyen jellegü hazai kiadvány 1987-ben jelent meg (Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve címmel, becézve: ÉSZAK) két kötetben, összesen 484 oldalon.
1999 júliusára megjelent – teljesen átdolgozva – a hasonló jellegü könyv (Amatőrcsillagászok kézikönyve, rövidebben: AMCSIK) apróbb betükkel, sürübb sorokkal, sokkal több illusztrációval, tartalmasabb szöveggel egy nagy kötetben.
Az 1999-es könyv nagyon sikeres volt, minden példányát megvásárolták, és teljesen elfogyott 2001 márciusára. Akkor csak egy gyors utánnyomásra gondolt az MCSE főtitkára. Ám hol az egyik, hol a másik szerző jött ötleteivel, kisebb-nagyobb kiegészítéseivel, frissítéseivel, mindez egy-két ősz hajszálat szerzett a kötet T. Szerkesztőjének!
Végül is minden rovat, észlelési téma, fejezet átdolgozva, bővítve lett, így az egész kötet 46 oldallal terjedelmesebbé vált. Ezen kívül friss észlelésekkel is feltöltődött: már benne van az 1999.08.11-i jelenség, a 2001.01.09-i élmény, sőt 2001.09.28-i bolygórajz is szerepel a könyvben.
A 2002 márciusában megjelent kézikönyv az észlelő, megfigyelő, adataikat feljegyző, és beküldő amatőrcsillagászok bibliája. Kezdődik Kulin György előszavával, majd az egyes témákat a következő szerzők vezetik elő (betürendben): Babcsán Gábor, Bakos Gáspár, Bartha Lajos, Csizmadia Szilárd, Fürész Gábor, Gyenizse Péter, Hollósy Tibor, Iskum József, Kereszturi Ákos, Keszthelyi Sándor, Kiss László, Ladányi Tamás, Mizser Attila, Rózsa Ferenc, Sárneczky Krisztián, Szabó Sándor, Tepliczky István, Vincze Iván.
A könyvből megtudhatjuk, hogyan kell szakszerüen észlelnünk a Napot, a Holdat, a fogyatkozásokat, a csillagfedéseket, a bolygókat, az üstökösöket, a kisbolygókat, a meteorokat, a mélyegeket, a kettőscsillagokat, a változócsillagokat. Hogyan lehet szabadszemmel, binokulárral, távcsővel, fényképezéssel, CCD-vel megfigyeléseket elkövetni.(A Csillagászati képrögzítés” fejezetben összevonva van a fotózás a CCD-zéssel)
Közli a technikákat, trükköket, észlelőlap-mintákat, skálákat, elnevezéseket, mindezt sok hasznos táblázattal és katalógussal kiegészítve. Minden fejezetet irodalomjegyzék követ.
A kötet megadja a 2050-ig látható látványos és érdekes csillagászati jelenségek listáját.
A szöveget sok belső ábra és fénykép illusztrálja, és 52 színes amatőrfényképet is csodálhatunk. Legvégén a hazai csillagászati egyesületek, alapítványok, szakkörök, bemutató csillagdák, észlelőhelyek, planetáriumok, múzeumok, magáncsillagvizsgálók, periodikák friss név-és címlistája olvasható.
Vegyük (kezünkbe) ezt a könyvet, és így nézzük az eget! A miértre Kulin György válaszol: “Egy táj megragadó szépsége ceruzát, ecsetet ad kezünkbe, pedig nem vagyunk müvészek. A zene hallatán utánozzuk a kedves dallamokat, a természetben járva gyüjtjük a színes kavicsokat, kristályokat, máris amatőr kőzetgyüjtőkké válunk, felkutatjuk a pincében, padláson heverő régi eszközöket, a néprajz amatőrjeiként dolgozunk, belenézve egy távcsőbe egyszerü távcsövet barkácsolunk és kedvet kapunk, hogy megfigyeljük az égi jelenségeket, nem elégedve meg a könyvekben látott képekkel. Mindezek a tevékenységek az emberi szellemi szabadságnak olyan megnyilvánulásai, amelyek függetlenek a tudomány értékelésétől.”