143. Csák Csaba: Járt-e ember a Holdon?

{mosimage}

Kapható a könyvesboltokban. Megrendelhető a Gouranga Media (8699. Somogyvámos, Fő u. 15. tel: 85340-191, e-mail: {100263.2138@compuserve.com}) címén.

Most nem én következem, mert megelőztek! Ide idézem Mizser Attila örökbecsű sorait (a MCSEKLEV 1999.10.15-i, 845.számából):
Anti-könyvajánlat: Járt-e ember a Holdon?
Az RTL Klub egyik reggeli vihorászó műsora izgalmas témát feszegetett: járt-e ember a Holdon? A téma aktuális, hiszen a világ megtévesztett része idén ünnepli a holdraszállás harmincadik évfordulóját. A nevezetes alkalomból könyv is megjelent, melynek szerzője erősen bizonygatja igazát. A Hare Krisna Központi Iroda kiadásában jelent meg a “Járt-e ember a Holdon?” című korszakos munka. A könyvet Csák Csaba jegyzi, aki végre fellibbenti a fátylat az amerikai imperialista “tudósok” (scientists) mesterkedéseiről: a NASA soha, semmilyen űreszközt nem küldött a Holdra, az egész Apollo program egy 25 milliárd dolláros szemfényvesztés – az összes felvétel műteremben készült!
A sokadik könyvesboltban végre sikerült a könyvet megvásárolnom (ára 570 Ft, egy 87 oldalas zsebkönyvért nem sok, főleg, ha tekintetbe vesszük, milyen sok hasznos információval szolgál). Csák Csaba több NASA-felvételen is bizonyítja, hogy egyértelmű csalásról van szó, a képek közül sokat a színes mellékletben közöl is, így az olvasó a szerzővel karöltve leplezheti le az Évezred Csalását.
A legfőbb bizonyíték mindjárt a könyv címlapján díszlik: az Apollo-16 egyik felvétele. A kép előterében az egyik “holdbeli sziklán” (haha, méghogy “holdbeli”!) egy C belü látható, és az egyik azonosító “szálkereszt” a holdautó mögül kandikál ki, ami nyilvánvaló manipulációt mutat. És így tovább! Valóban, hogyan kerülhetett oda a C betű? Mióta léteznek jó képfeldolgozó programok, ez nem lehet probléma: ha az ember úgy akarja, hát Hitler-bajuszt rajzol Sztálinnak, vagy éppen C betüt a holdporba. A kérdést ezennel megfejtettem. (A kép természetesen az Interneten is elérhető – érdekes, az általam letöltött felvételen nem látszik a gyanús C betű! Egyáltalán nem látszik rajta gyanús dolog, hacsak az nem, hogy egy embernek tűnő személy matat égi szomszédunk felszínén…).
Úgy tűnik, a szerző súlyos térlátási zavarral küzd, például azért reklamál, mert az Apollo-11 holdkompjának egyik hajtóműve belóg a holdtájat 111 km magasságból ábrázoló látómezőbe. Nem érti, hogy ez az életlen folt nem a holdkomp árnyéka a holdtalajon… A szerző úgy látszik, nagyon kedveli az Apollo-16 képeit, mert egy másik felvételen az árnyékok hosszával gyülik meg a baja. A dimbes-dombos felszínen ui. (szerinte) nem látszik megfelelően az amerikai zászló árnyéka, és John Young árnyékával is bajok vannak.
No és az a fránya szórt fény! A Holdon valóban nincs légkör, de attól még a fény terjed ott is, és az árnyékos részekre is vetül némi – nem szórt, hanem visszavert – fény.
Érdekes könyv, gondos könyv! A sok-sok hiba felsorolására nem vállalkozhatom, csak egyet emelnék ki: a 87. oldal táblázatában (‘Sikeres’ holdexpedíciók) csak öt Apollo-expedíciót tüntet fel, az Apollo-17-et kifelejtette (holott a könyv más részein szerepel).
Miután Csák Csaba és a T. Kiadó ilyeténképpen sikerrel fellibbentette a fátylat az emberes holdexpedíciók égbekiáltó hazugságáról, javasolnék számos további érdekfeszítő témát feldolgozásra. Mind közül a legelső annak hiteles megválaszolása lenne, hogy Van-e értelmes élet a Föld nevü bolygón? Különös tekintettel a somosvámosi Krisna-völgyre.”