191. Brecht, Bertolt: Drámák.

{mosimage}

Könyvesboltokban kapható. A kiadó címe: Holló és Társa Könyvkiadó 7400. Kaposvár, Múzeum köz 3.

Bertolt Brecht (1898-1956) Galilei-drámáját 1938-ban írta, már nem Németországban, hanem dániai emigrációjában. (A tudománytörténeti részletekhez Niels Bohr segítségét is igénybe vette.) Az író is menekült: Amikor harmincháromban…a reménytelen politikai üldöztetés elöl menekült, hogy tovább foglalkozzék a tudomány tulajdonképpeni feladataival…” mondatja Galileinek, aki Itáliában kényszerült belső száműzetésre. Tehát, az író: főhőse bőrébe bújik. Ami rendes dolog…
Egyáltalán nem szomorú a darab. Nemcsak pergő, gördülékeny, izgalmasak párbeszédei és Galilei monológjai – hanem az egész telve van optimizmussal: a jövő, a haladás, a tudomány (legfőképpen a csillagászat) iránt. Rövid idő alatt jóra fordul minden.
1609 nyarán, az anyagi gondokkal küszködő Galilei, kölcsönpénzből, vetet a sarki okulárésnál kétféle szemüveglencsét. Bőrhengerbe rakja, és hipp-hopp: máris kész a teleszkóp, melyet ezerszeres pénzen ad el Velencének. Aztán az ég felé fordítja: és a Jupiter melletti 4 csillagocskát: jókora pénzért a Medicieknek adja el. 1610. január 10-e van: a (csillagászati) újkor első napja! Más szelek fújnak már. Még emlegetik barátai a “tíz éve megégetett csillagászt”, de Galilei már nem fél.
Galilei ügyes. Már ezen új kor tudósa: talpraesett, jó ötletei, érdekes és hasznos találmányai vannak. Jól menedzseli magát, stílusa kiváló, és még a nép nyelvén is ír. Szponzorait mindig megtalálja. Ezekben az években egész Itália távcsövet ragad: a pápától, a bíborosokig, a nagyhercegeken át egészen a halaskofákig, és a vásári mutatványosokig: kukucskál, és a távcső érdekességeiről beszél. A dráma a távcső diadalútját mutatja be! És a csillagászatét, és a természettudományokét, és a gondolkodás diadalútját!
A drámában dráma alig van. Az egyházi ellenállás minimális. Csak addig tart, amíg bele nem néznek a távcsőbe. Aztán ők is besegítenek a csillagos ég vizsgálatába, Galileivel versengve észlelnek és publikálnak. A Giordano Brunot 10 éve megégettető (de most rendszert váltó) Bellarmino rögtön átáll: “Haladjunk a korral !” – mondja Galilei védelmében. A kortársak is, Brecht is érzi: az 1633-as “Én, Galileo Galilei, esküvel tagadom azt a tanításomat, hogy a Föld nem középpont, és nem mozdulatlan…” színjáték volt elhangzása pillanatában. 1642-ig tartó házi őrizete is csak jó körülményeket biztosít a “Discorsi” című, nagy művének megírására. Legvégén kicsit izgulhatunk, hogy ennek kéziratát át tudják-e csempészni a határon. De át tudják.
A színdarabot először 1943-ban mutatták be németül (Zürichben), majd 1947-ben angolul (New Yorkban). Hazánkban 1962 óta szerepel a színházak műsorán. Könyv alakban is többször megjelent. Ez a mostani az 1971-es Európa Kiadós szöveget és fordítást veszi alapul.