204. Herrmann, Joachim: És ez melyik csillag?
{mosimage}
Könyvesboltokban kapható.
A macskákról, kaktuszokról, csigákról, ásványokról, tengeri herkentyűkről, hegyekről, szigetekről, bogarakról (és a többi, körülöttünk elterülő élő és élettelen érdekes dolgokról) adnak ki képes könyveket és katalógusokat. Így a csillagos égről is. Az érdeklődő nagyközönség igényli, keresi és vásárolja ezeket is.
Előrebocsájtjuk: a csillagatlasz nem az amatőrcsillagászoknak, hanem a köznépnek szól. Ilyen szemmel nézve: értelmesen elrendezett, logikusan eligazító, könnyen kezelhető. Szépek és kedvcsinálóak a színes térképei.
Először az északi csillagos ég jön. Minden hónapban bemutatja a négy égtáj felé látható csillagos eget. (Kb. 4,5 magnitudós határig, ami éppen elég a jónépnek. Ennél sűrübben hemzsegő csillagmező csak zavarná őket). Azután a déli csillagos ég (nekünk feje tetejére állított) csillagképei következnek, rövidebben. Végül a 88 csillagkép lexikona és egyedi csillagkép-térképei jönnek alfabetikus rendben. Utóbbiaknál is nagyon egyszerűek a csillagképalakzatok, csak a megtalálására, felismerésére, egyéni felfedezésére” szolgálóak.
Közben kis ismertetések (és megfigyelési alapismeretek) vannak a Holdról, a Napról, a bolygókról, a holdjaikról, a kisbolygókról, az üstökösökről, a meteorokról. Kicsit a csillagokról általában. A fordító nem ismeri a mélyég elnevezést, így sorra veszi a “nyílt halmazok”, gömbhalmazok, “világos ködök”, sötét ködök, “planetáris vagy gyűrűs ködök” és a galaxisok világát.
Végül az “Égi események 2002-2015” fejezet a nagybolygók oppozicióit, konjukcióit, elongációit és láthatóságát, valamint az újhold és telihold idejét közli. Legvégül a “Szolgáltatások” részben a hazai bemutató- és magán-csillagvizsgálók, planetáriumok, megfigyelőhelyek nevét, címét, telefonszámát, e-mail-címét és honlapcímét közli. Így a kezdő – ha nem ment el a kedve az égen való botorkálástól – tovább léphet, és eljut közénk.
