237. Dunlop, Storm – Tirion, Wil : Csillagközi kalauz

{mosimage}

Könyvesboltokban kapható.

A könyv egy csillagatlasz. Minden térképe Tirion munkája, aki az Uranometria 2000.0-val jóval nagyobbat alkotott, itt bizony alacsonyabbra tette a lécet: hogy többen tudják átugrani. A csillagképek térképei picurkák: így éjjel nagyon nehéz lehet használatuk. Ezeknél már csak a változócsillag térképek a kisebbek.


Általános és részletes bevezető után a cirkumpoláris csillagképek és a négy évszak főbb csillagképei jönnek. Közjáték a Hold és a bolygók rövid ismertetése és helyzetük 2004-2008-ig. A Naprendszer kisebb objektumai után, újra a csillagok ismertetése. A 144-247. oldal között ábécérendben részletezi a csillagképeket és látnivalóit.


Kisebbeknek, kezdőknek, általános műveltség után áhítozóknak: nem lenne rossz a könyv. Ha jó lenne.


Induljunk el az égen: Az alfa Aql, az Altair a Déli Háromszög három legfényesebb csillagának egyike (150. old.). Az ég legfényesebb csillaga: az Orionban látható Sirius (26. old.). A Libra lényegében egy háromszögalakzat az ekliptikán (43. old.). A Hidrafő egy jellegzetes csillagkép (22. old.).


Mélyegeket így csoportosítja:  nyílthalmaz, gömbhalmaz, galaxis, CSILLAGKÖD (planetáris köd értelemben), fényes köd (reflexiós köd értelemben) (144. old.).Az M32 kísérőgalaxis magnitúdója: 8 és 9 között ingadozik (146. old.). Binokulárral a M13 gömbhalmaz látszólagos nagysága majdnem akkora mint a holddé (196. old.). Talán az új észleléstechnikával: az elfordított tekintettel (125. old.) nézve?


A változócsillagok fénybecsléséhez viszonyítók vannak, az összehasonlítók helyett (több helyen). A görög betűket definiálja a könyv (25. old.), ám sok helyen tévesen használja. A gamma Cas fényváltozását ismerteti, de tau Cas-nak nevezi (170. old.). A (delta) Cefeida-típusú változócsillagok típuscsillaga: gamma Cep-ként szerepel (172. old., bár a 173. old. meg “helyesbítve”: delta CAS-nak írja). A legzavaróbb, hogy a leghíresebb, egyben elsőként felfedezett változócsillagot, a Mirát: szigma Cet-nek írja (130., 131., 174. old.). Ami X Oph a térképen: az khí Oph a szövegben (216. old.). Szegény változósok ezt olvashatják a kedvenc Delfin csillagképükrõl: “érdekes objektuma nincs, csak néhány változócsillagát tanulmányozzák, de egyedileg azok sem érdekesek.”


A meteorrajoknak van radiánsa vagy radiánspontja vagy kisugárzási pontja. A könyv ezt a meteorrajok sugarának említi és jelöli (sok helyen). A Hyakutake-üstökös rövidperiódusú lehet, mert 1996-ot megelőzően, már 1966-ban is itt járt (122. old.)


A kettőscsillag (angolul: binary) magyar fordítása itt állandóan: bináris rendszer. A Holdon kvadránsok vannak, nem is egy hanem négy (82-88.old.).


És így tovább: még sok apró nyomdahiba, elírás, téves adat. Fordítói közreműködéssel, vagy ki tudja talán: az eredetiben is téves alapból jött ki ez a (már-már szórakoztatóan) sok hibával tarkított szöveg.

Ajánljuk...