280. Gábris Gyula szerk.: Csillagászati földrajz
{mosimage}
Kapható a könyvesboltokban.
A könyvet sokszor kiadták: 1988-ban (először), 1989-ben (másodszor), 1991-ben (harmadszor) a Tankönyvkiadónál, majd 1993-ban (negyedszer), 1994-ben (ötödször), 1996-ban (hatodszor), 1998-ban (hetedszer), 2001-ben (nyolcadszor) a Nemzeti Tankönyvkiadónál.
Címével és a bevezetőjével ellentétben (“A csillagászati földrajz nem csillagászat. Korábban sem volt az, és a jövőben sem kíván a csillagászati kutatások részese vagy versenytársa lenni. A csillagászati földrajz alapvetően földrajzi diszplicína.”) én úgy látom: ez inkább csillagászati munka, mintsem földrajzi.
A csillagászatnak csaknem minden témaköre leírásra kerül: rövid csillagászattörténet, szférikus csillagászat (a földi és az égi koordinátarendszerek), időszámítás, naptár, csillagtérképek, a Föld mint égitest, a Naprendszer összes nagyobb égitestének ismertetése, összehasonlító planetológia, a Tejútrendszer (csillagok, kettőscsillagok, csillaghalmazok, változók), az extragalaxisok, a forró Univerzum hipotézis.
A könyv az egyetemistáknak szóló általános csillagászati (+ picit földrajzi) tankönyv. A 116 darab szövegközi rajza precíz, a szövege lényegre törő.
