88. Jankovics Marcell: A Nap könyve.
{mosimage}
Kapható a könyvesboltokban.
Ez a vaskos könyv csakis a Napról szól, ahogy azt a (szerző szerint) a magyar, és a nem-magyar nép látta, látja, látni hitte.
Az első fejezet a naptisztelet világnézeti hátterét taglalja. A második az értelmével és hasznával foglalkozik. A harmadik a Nap jelképeivel. A negyedik a napmítoszok gazdagságát mutatja be egy naphérosz: Heraklész (Hercules) történetein keresztül. Az ötödik arról szól, milyen szerepe volt a napkultusznak az egyistenhit kialakulásában (meglepő állítás: a Földön azért alakultak ki nagyrészt az egyisten-vallások, mert egy darab Nap süt az égen — ha valahol kettőscsillag körül élnek lelkes lények: azoknál kettős isten uralkodik!). Végül a hatodik fejezetben az egyetemes kultúra folytonosságának napos” bizonyítékait gyűjti össze a neves napkutató szerzőnk.
Van itt minden: napsugár, a tűz mint a Nap éjszakai pótléka, naptárak, napszúrás, Stonehenge és társai, a Nap és a kereszténység, a Nap és a sport, a Nap és a szex, melléknapok és pótnapok, szabadszemes napfoltok, napfogyatkozás, napkorona, Napba öltözött asszony, fényünnepek szimbolikája, stb.
Sok-sok cserepe a múltnak. „Minden egész eltörött.” A szerző szerint a múltban hitt sok tudás edénye széthasadt, a Nap darabjai szerteszét hevernek, valakinek össze kellene rakni…De kinek? Néprajzosoknak? Csillagászoknak? Vagy egyetérthetünk azokkal akik azt állítják: ezt már nem nagyon lehet összeragasztani? Ebből már csak furcsa torzó lesz, olyasmi mint ez a könyv….
Tréfa is akad: az észak-amerikai indiánok az egyetlenek, akik a Napnál fontosabbnak tartják a Holdat. A Hold a fontosabb égitest, mert a Hold el tudja takarni a Napot, de a Nap nem tudja eltakarni a Holdat. Egyébként is: a Hold a hasznosabb, mert éjszaka ad világosságot, amikor nélküle sötét lenne— a Nap viszont teljesen felesleges: csakis nappal süt, amikor úgyis világos van!