1980-ban 356 planetáriumi előadáson 11.122 fő, 125 ismeretterjesztő előadáson
3.800 fő, 17 távcsöves bemutatáson 1.360 fő vett részt. Összesen 17.000
érdeklődőt jelentenek ezek a számok. A Baranya megyei TIT előadások száma
(Budapest után) országosan a második helyre került. 1977-1981 között öt év alatt
1.620 előadás volt 46.000 főnek, ezek nagy részben a planetáriumban folytak. A
TIT országos központja rögzítette, hogy azokban a városokban (Budapest, Pécs),
ahol planetáriumok működnek, a hagyományos ismeretterjesztés nagyban
visszaszorult és az előadások nagy tömegeket vonzóan a planetáriumokban
zajlanak.
A TIT Csillagászat Baráti Köre mozgalom taglétszáma Baranya megyében
(1977-ben 88 fő, 1978-ban 223 fő, 1979-ben 267 fő, 1980-ban 279 fő) 1981-re már
elérte a 301 főt. A tagság nyilvántartása, koordinálása, esetenként kisebb
tanácskozásai a planetáriumban történtek.
A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, a hazai változócsillag megfigyelők
közössége 1. országos találkozóját Pécsett, a planetáriumban tartotta 1981.
október 4-én. A szervezet egyébként Pécsett alakult meg 1979. augusztus
4-én.
Az 1981. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban
tartotta:
November 30. Tóth László: Csillag a Naprendszerben.
December 2. Simon
Ernő: Mars a vörös bolygó.
December 7. Gombos Gábor: A „Nagy utazás” legújabb
eredményei.
December 9. Simon Ernő: A csillagászati fizika legújabb
eredményei.
Az előadások előtt planetáriumi műsor, utána távcsöves bemutatás volt.
Az 1981. évben 413 előadás volt 12.000 főnek, és 30 távcsöves bemutató 1.300
érdeklődőnek. Ez évtől minden második vasárnap „Planetáriumi vasárnapokat”
rendeztek, amikor gyermek és felnőtt előadások, természettudományos
filmvetítések, távcsöves bemutatások, Bellatrix-űrdisco, csillagászati könyvek
és távcsövek sorsolása, a csillagokról szóló versek és dalok előadása zajlottak
délutánonként. Az érdeklődést a nagy létszámú látogató jelezte.
1982 elején, Budapesten újjáalakult a Planetáriumi Tanács 17 fővel, a szakmai
és technikai szempontok megtárgyalására, a tanács tagjai közé a pécsi Kemenes
Lászlónét is beválasztották.
|
Meteormegfigyelők találkozója a planetáriumban 1982.
szeptember 26-án. Fotó: Hevesi Zoltán. |
A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, a hazai változócsillag megfigyelők
közössége 3. országos találkozóját Pécsett, a planetáriumban tartotta 1982.
március 13-án.
1982. április 24-én Pécsre látogatott az első magyar űrhajós. Farkas Bertalan
(aki 1980. május 26. és június 3. között járt az űrben) a pécsi planetáriumban
is látogatást tett, előadást tartott, a nagy létszámú közönség kérdéseire
válaszolt, autogramokat osztogatott.
1982. szeptember 26-án a planetárium adott helyet a Dunántúli Meteorészlelő
Hálózat éves találkozójának, amelyre 8 megyéből érkeztek résztvevők.
|
Meteormegfigyelők találkozója a planetáriumban 1982.
szeptember 26-án. Fotó: Szakács József. |
Az 1982 évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban
rendezte:
Október 26. Tóth László: Csillagászat és földtudományok.
Űrszondák a
Naprendszerben.
Október 27. Paál György: Csillagászat és fizika.
Október
28. Zombori Ottó – Tóth Géza: Csillagászat és biológia. Csillagok és
gének
üzenete.
Október 29. Gesztesi Albert: Csillagászat és asztronautika –
negyedszázad a kozmoszban.
1982-ben a pécsi planetárium látogatottsága rekordot ért el. 672 előadást
tartottak 21.088 főnek. Hozzájárult ehhez, hogy Planetáriumi Vasárnap címmel,
kéthetente vasárnap egész napos előadás, műsor, vetítés zajlott. A Mecseken
hosszabb időre beutalt üdülőknek is szerveztek rendszeres programot. A
planetárium szakmai vezetője Kemenes Lászlóné helyett Nagyváradi László
lett.
1983 tavaszán egy új, nagyteljesítményű, de hordozható távcsövet vásároltak.
Ennek egy 20 centiméter átmérőjű amerikai gyári Cassegrain főtükre volt 300
centiméter fókusszal. A távcső mechanikáját Sajó Péter készítette Budapesten. A
műszer kiváló volt távcsöves bemutatásokra és tudományos szintű
megfigyelésekre.
1983. április 16-án a planetárium nagyelőadójában rendezték a csillagászati
levelező tanfolyam vizsgáztatását a budapesti Uránia Csillagvizsgáló
vezetői.
1983. május 17-én, Kecskeméten megnyílt Magyarország harmadik planetáriuma.
Ez egy MEDIUM típusú vetítőműszer, ugyanolyan, mint a pécsi, de Kecskeméten 8
méter átmérőjű kupolában helyezték el. A hazánkban lévő planetáriumok száma
azóta már nem is változott, és területi eloszlása (egy az Alföldön, egy a
Dunántúlon, egy a fővárosban) is azonos maradt.
1983. június 24. és 28. között a Pécsett megrendezett „Csillagászati
szakkörvezetők VI. Országos Konferenciája” és a „Csillagászati Szakkörök
Országos Vetélkedője” résztvevői meglátogatták a stúdiót, a planetáriumot és
esténként a csillagvizsgáló távcsövével nézték az égi objektumokat. A vetélkedőn
25 csillagászati szakkör csapata vetélkedett. Külön versenyfeladat volt a
planetáriumi forduló, amikor a csapatok a planetárium égboltja alatt kapott
feladatokat oldottak meg (csillagképek ismerete, égi tájékozódás).
Az 1983. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban tartotta
meg. Ez a „Baranyai Ismeretterjesztő hónap” programsorozatába illeszkedett és
telt ház előtt zajlott:
Október 10. Nagyváradi László: Az ember és a kozmosz. Ami a
horoszkópból
kimaradt.
Október 11. Tóth László: Sugárözönben élünk.
Október 12. Gombos
Gábor: A Nagy Bumm
Október 13. Schalk Gyula: Az élet és a tudat
kozmológiája.
Október 14. Mezősi Csaba: A csillagok fejlődése – a törpe
nóvák.
Az előadásokat távcsöves bemutatás követte.
A külön kupolás csillagvizsgáló főműszerének optikai tulajdonságai: nem
váltották be a reményeket. A kényelmesebb betekintést jelentő, de optikailag
kényesebb Nasmyth-rendszert kiiktatták a távcsőből. A megmaradt Newton-rendszer
segédoptikáit Sajó Péter a budapesti planetáriumból 1983 során átalakította,
kijavította. Ettől kezdve a javított távcsőbe csak a cső felső végéhez közel,
magasba kapaszkodva, létráról lehetett betekinteni.
1983 őszén egy újabb távcsövet vásároltak a csillagvizsgálóba. A 15
centiméter tükörátmérővel és 225 centiméter fókusszal rendelkező Meniscas típusú
távcső a Zeiss cégtől érkezett. A bemutatások mellett a csillagászati
fényképezésekre is nagyon alkalmasnak bizonyult.
1983-ban 543 előadás volt 19.493 résztvevőnek és 58 távcsöves bemutatás 1.373
látogatónak a planetáriumban.
A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, a hazai változócsillag megfigyelők
közössége 8. országos találkozóját Pécsett, a planetáriumban tartotta 1984.
február 15-én.
1984. március 16-án a csillagászati és űrkutatási szakosztály előadói
konferenciát szervezett, ezen Illés Erzsébet tartott előadást „A kozmogónia
legújabb eredményei” címmel.
1984. május 21-én előadói konferencián „Világűr és gazdaság a nyolcvanas évek
közepén” címmel Görbics János tartott előadást a planetárium előadójában.
1984. május 26-án a planetáriumban tartották a Csillagászat Baráti Köre
Baranya megyei találkozóját. Ezen Nagyváradi László tartott előadást a
Naprendszerről, majd az újonnan beszerzett távcsövekkel a Napot figyelték
meg.
1984. május 30-án naplemente előtt nagy tömeg gyűlt össze a planetárium
udvarán és teraszain, hogy a részleges napfogyatkozásnak tanúja legyen. Az ég
tiszta volt, így jól látszott, ahogyan 19 óra 23 perckor elkezdődött a
fogyatkozás. A 42 %-os legnagyobb fázis 20 óra 19 perckor következett be, de a
Nap – ilyen félig elfogyott állapotában – le is nyugodott 20 óra 30 perckor.
Ugyanezt a jelenséget a pécsi TV-torony kilátóteraszáról is több százan
figyelték meg.
Az 1984. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT a planetáriumban
rendezte:
Október 8. Tóth László: Van-e a Földhöz hasonló égitest?
Október 9.
Montskó Tibor: Az élet keletkezése a Földön.
Október 10. Schalk Gyula: A
világ anyagi egysége és a szellemi jelenség.
Október 11. Nagyváradi László:
Találkozhatunk-e idegen világok lakóival.
Valamennyi előadást NASA filmek vetítése követte.
1984-ben 445 előadás volt 12.761 látogatónak és 13 távcsöves bemutató 671
főnek. A planetáriumban folyó csillagászati ismeretterjesztő munka elősegítésére
Planetáriumi Tanács alakult, melynek elnöke Mezősi Csaba lett.
1985-től kezdve a Dunántúli Napló című megyei napilap napi rendszerességgel
hírt adott a planetárium rendezvényeiről, és előadás-címeiről. Minden héten, két
estén tartottak távcsöves bemutatást a csillagvizsgálóban. Tavasszal a
planetáriumban csillagászati vetélkedő volt a fiatalok részére, amely
előadásokkal, forrásmunkák keresésével szolgálta a csillagászati
ismeretterjesztést. Az öt forduló után a döntőt a Pécsi Rádió is felvette és
sugározta. A rádió, a felnőtt szakkör tagjaival is készített riportot ismertetve
a planetárium csillagászati tevékenységét és a pécsi megfigyeléseket.
1985. május 4-én este teljes holdfogyatkozás zajlott le 19 óra 17 perctől 22
óra 36 percig, melyet a pécsi planetárium teraszairól figyelte és fényképezte 12
amatőrcsillagász több távcsővel, sikeresen. A jelenséget csaknem 100 fős
érdeklődő tömeg is végigkövette.
1985. június 3-án Balázsy László pécsi amatőrcsillagász, a csillagászati
szakosztály korábbi titkára és a planetárium egyik szervezője halálának 5.
évfordulóján a nagy létszámú rokonság bevonásával megható emlékülést rendeztek.
A 10 éves fennállás alkalmából 1985. augusztus 25. és 30. között Pécsett
rendezték meg a „II. Nemzetközi Kisplanetárium Tanácskozást”. A tanácskozáson a
hazai planetáriumok munkatársain kívül még szovjet, bolgár, cseh, román és
NDK-beli kisplanetáriumok képviselői is itt voltak. A külföldi vendégek száma 15
fő volt.
Az ünnepi konferencia magyar előadásainak sora:
Vasvári Artúr: Ünnepi megnyitó.
Ponori Thewrewk Aurél: A planetárium és a
nagyközönség kapcsolata.
Horváth András: A budapesti Planetárium
tapasztalatai.
Korga György – Zombori Ottó: Irodalom és képzőművészet a
planetáriumban.
Csaba György: A planetárium és az iskolai oktatás.
Kemenes
László: A pécsi kisplanetárium első tíz éve.
Bartha Lajos: A planetáriumi
kultúra előzményei és fejlődése
Magyarországon.
Danóczy Klára:
Közönségszervezés, közönségfogadás és a
közönséggel való személyes
kapcsolat.
Sajó Péter: A kisplanetáriumok technikája.
Az előadásokat hozzászólások, viták tarkították. A tanácskozás utolsó napján
a résztvevők a budapesti planetáriumba látogattak.
1985. október 14-én, a Keszthelyi Sándor vezetésével működő hétfőnkénti
csillagászati szakkör megtartotta utolsó foglalkozását a planetáriumban. Ezután
munkájukat az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házában folytatták.
1985. október 28-án teljes holdfogyatkozást figyeltek meg 16 óra 55 perctől
20 óra 30 percig a planetárium melletti csillagvizsgálóból. A 7 észlelő 150-200
főnek mutatta be a távcsövekben, a látványos jelenséget.
|
Pécs látképe és fényei a csillagvizsgálóból. Fotó: Halmi
Gábor, 1986. |
Az 1985. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban tartotta.
Akkor a Halley-üstökös 76 évenként bekövetkező földközelsége és égi látványa
volt közbeszéd tárgya, ezért az előadássorozat is az üstökösökkel
foglalkozott:
December 2. Kóbor József: Hogyan keletkezett a Világmindenség? A
Nagy
Bumm.
December 3. Tóth László: Hogyan keletkezett a Nap, a Föld és az
üstökösök? A legújabb elmélet.
December 4. Nagyváradi László:
Üstököskutatás űrszondákkal.
December 5. Keszthelyi Sándor: A Halley-üstökös
láthatósága a múltban és
most decemberben.
December 6. Gombos Gábor: Az
üstökösök fizikája.
Az ég tiszta volt. Az előadások közben és után a Halley-üstököst lehetett
megfigyelni a planetárium teraszain és a csillagvizsgálóban lévő távcsövekben.
Minden este óriási volt a tömeg, többszázas sorok kígyóztak a távcsövek mögött
és 2.500-3.000 pécsi nézhette meg az üstököst.
1985-ben 502 előadást tartottak 12.601 főnek. A planetáriumi előadásokat
ezekben az években nagyrészt Nagyváradi László tartotta, ebben esetenként
segített Adószegi Zoltán, Görbics János, Keszthelyi Sándor, Kondorosi Gábor és
Patak Ákos.
|
Csillagászati Hét. Keszthelyi Sándor előadása 1986. október
14-én. Fotó: Görbics János. |
Az 1986. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban
rendezte:
Október 13. Görbics János: Megközelítettük a Halley-üstököst.
Október 14.
Keszthelyi Sándor: Hullócsillagok az üstökösökből.
Október 15. Nagyváradi
László: A Merkúr bolygó a Nap előtt.
Október 16. Kóbor József: Gyűrűs
napfogyatkozás.
Október 17. Tóth László: Ma: teljes holdfogyatkozás.
|
Csillagászati Hét. Tóth László előadása 1986. október 17-én.
Fotó: Görbics János. |
Az utolsó estén 18 óra 29 perctől 22 óra 07 percig lezajlott teljes
holdfogyatkozás idején tiszta ég volt, és a látogatók százai figyelték órákon
keresztül a szép égi jelenséget. Az ehhez kapcsolódó előadást ismételten meg
kellett tartani a nagy létszám miatt.
|
Közös megfigyelés. A Merkúr átvonulása a Nap előtt, 1986.
november 13-án. Fotó: Halmi Gábor. |
1986. november 13-án hajnalban a Merkúr bolygó vonult el a Nap korongja
előtt. (Ide kattintva az esemény alkalmával készült felvételek
megtekinthetők.) A planetárium csillagvizsgálójából 6 észlelő figyelte
távcsövekkel a ritka jelenséget, amint a 6 óra 45 perckor kelő Napon vonult át,
majd arról 7 óra 32 perckor kilépett a bolygó.
Az 1986-os év során 402 planetáriumi előadás volt 10.200 főnek, valamint 106
távcsöves bemutató volt 800 főnek. 1986-ban Csikós Zoltán gazdag űrkutatási és
űrhajózási gyűjteményéből rendezett kiállítást a planetáriumban.
Mindeddig a planetárium létrehozását és működésének fénykorát volt
szerencsénk ismertetni. Kétségtelenül országos jelentőségű volt, hogy hazánkban
az első planetárium-műszer állandó épületet kapott. Pécs városának is nagyszerű
lehetőséget jelentett ez a közművelődésre, ismeretterjesztésre, kultúrált
szórakozásra. A város valamennyi gyermeke és érdeklődő felnőtteinek nagy része
eljutott ide, megnézte a csillagos égről szóló műsort és meghallgatta a
természettudományos eredményekről szóló előadásokat. A lakosság ismerte,
szerette, és fogalomként emlegette „A planetáriumot”. A máshonnan érkező
vendégek és turisták eljöhettek ide, elvitték hírét. Pécs egy ritka
nevezetességgel gazdagabb volt.
A sikerek mellett megemlítendő az árnyak közül is néhány. A planetárium nem a
legszerencsésebb helyre települt. A turisták által nagy létszámban látogatott
pécsi belvárostól messze van, gyalogosan nehezen érhető el. A busszal kirándulók
is nehezen közelítik meg, mert a meredek Szőlő utcán nehéz közlekedni és nem
lehet parkolni. Az autók parkolása sem megoldott. Az épület csupa üveg és beton
anyaga és formája építészetileg modern ugyan, de fűtése nagyon költséges.
A csillagvizsgáló helyzete és körpanorámája kezdetben kedvező volt. A 290
méteres tengerszint feletti magasságával egyike az ország egyik legmagasabban
lévő bemutató csillagvizsgálójának. Ám ahogy múltak az évek, úgy épültek
körülötte társasházak, amelyek egyre többet takartak le az égből. A közvilágítás
is egyre erősebb és fényesebb lett, zavarva a távcsöves munkát. A csillagda
kupolája hibás konstrukcióval készült, óriási súlyát egy idő után már sem
motorikusan, sem emberi erővel nem lehetett forgatni. Keskeny, nyíló része
nehezen zárult, sokszor beázott. A nagy távcső főtükre optikailag gyenge
minőségű volt, a javítására tett több kísérlet sikertelen volt.
|
A csillagvizsgáló kupolája előtt a csillagászati szakkör,
1987. szeptemberében. |
A planetáriumi műsorokat 1987. június 30-ig hirdették meg a napilapokban,
majd ez a tájékoztatás is megszűnt. Esetenként, egyedi szervezésben még fogadtak
csoportokat, de az épület beázásai, az elektromos rendszer veszélye miatt nagy
óvatossággal lehetett csak az épületben tartózkodni.
Az 1987. őszi Csillagászati Hét előadássorozata október 26-30 között sem itt,
hanem már a TIT nyelviskolában volt és a továbbiakban (1987 és 1998 között) is
ott tartották meg.
A planetáriumban akkorra már csak egyetlen fizetett alkalmazott maradt,
Nagyváradi László, aki egy személyben intézett mindent. 1987. december 31-étől
az ő státuszát sem tartotta fenn a TIT, aki attól kezdve a JPTE földrajzi
tanszékére ment és ott oktatja máig csillagászatra az egyetemistákat. A
planetáriumban nem maradt személyzet, az épület egyes részeit bérbe adták,
rajzfilmeket készítő stúdió működött benne.
{mosimage} |
Távcsöves bemutató a csillagvizsgáló teraszán, 1989. november
13-án este. Jobbra a 15 cm-es Zeiss (fehér) távcső. Középen a 20 cm-es
amerikai (piros) távcső. |
Egyedi szervezésben még 1988-ban is voltak planetáriumi előadások. Ismerős
tanárok hoztak fel osztályokat, egyetemistákat. Az 1988-as év során még összesen
211 előadás volt 6.900 főnek. Ez még 1989 elején is így zajlott, akkor 27
planetáriumi előadás volt 843 főnek. Nagyrészt Tóth László és néha Nagyváradi
László kalauzolt egy-egy csoportot egyedi igények szerint. Dokumentálhatóan az
utolsó előadás: 1989. április 22-én volt, ezt akkor Tóth László tartotta meg.