A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története







A planetárium alapkövének letétele,
1973. augusztus
20-án.

Épült egy épület, Pécs belvárosa felett, a hegy oldalában, a hegyvonulatra
felkapaszkodó meredek utcában. Építése jól látszott a város nagy részéből nézve.
Szokatlan formája, tornya, teraszai, fehérre festett betonfalai és üvegfelületei
már eleve különleges épületre utaltak. Sőt két oldalán egy-egy nagyméretű
fémkupola is csillogott. Az egyik éjjelente kinyílt, és ide-oda forgott. A másik
kupola állandóan zárva maradt. Vajon milyen titkok rejtőzhettek a kupolák
alatt?


Pécs város lakosai nem voltak restek, gyakorta fellátogattak a meredek
hegyoldalra, meglesni a titkokat. Egy különös világ tárult szemük elé. Nyári
napsütéskor láthatták a tél fagyos egének fénylő csillagait, vagy elutazhattak a
Dél-keresztje alá. Percek alatt napok, évek múltak el, olyan gyorsan forgott a
Világmindenség körülöttük.


Este, ha tiszta volt az ég, nézhették a valódi csillagokat, de a forgó kupola
alatti teleszkópokkal, sokkal több csillagot láthattak. Ami lentről a városból
fénylő csillagnak tűnt, arról itt kiderült, hogy egy közeli bolygó, tele érdekes
felszíni részletekkel.


 







{mosimage}

A planetárium alapkövének letétele,
1973. augusztus
20-án.

A város lakói megismerték, megszerették ezt az épületet. A gyerekek
csodálkoztak, a diákok tanultak, a felnőttek meghatódtak, amikor belenéztek a
műszerekbe és feltárultak a Természet titkai. Ez az épület a pécsi planetárium
volt. Ez volt a csillagászat fellegvára. Ennek a történetét vázoljuk most fel
időrendben, pontosan szépen, ahogy a csillag megy az égen.


 


Pécsett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei Szervezete
által létrehozott planetárium történetét követjük tervezésétől máig. Ezt a
létesítményt a hivatalos iratok a “Mecseki Természettudományi Stúdió” névvel
tüntetik fel, utalva a természettudományos ismeretterjesztés sokoldalú bázisára.
Ennek csak az egyik része lett volna a planetárium, annak első ütemű megépítését
követték volna továbbiak. A valóságban csak a csillagászat tudományának
ismeretterjesztését szolgáló planetárium (és a bemutató csillagvizsgáló) épült
meg, a további ütemek megvalósulására már nem került sor. Ezért a Mecseki
Természettudományi Stúdió története azonos a planetárium történetével, így
jogosan említjük a “planetárium” szóval rövidítve az egész intézményt. A város
lakossága is csak planetáriumként emlegette és zárta szívébe.


 































További fejezetek:
A
planetárium általános ismertetése
A
planetáriumi műszer budapesti időszaka
A
pécsi planetárium tervezése és építése
Felavatják
a pécsi planetáriumot
A
planetárium fénykora
A
Bemutató Csillagvizsgáló építése
Az
1980-as évek planetáriuma
Egy
évtizednyi szünet
Újra
kinyit a planetárium
Az
ezredvég napfogyatkozásának éve
Az
utóbbi évek krónikája
Köszönetnyilvánítás
Sragner
Márta: A Pécsi Planetárium és Csillagvizsgáló
bibliográfiája

 








A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története

Mi is az a planetárium? Lényegében a mozi egy különleges fajtája. A
“vetítőgép” egy kör alaprajzú terem közepén álló forgatható, bonyolult
vetítőberendezés. A “mozivászon” fehér felülete nem téglalap alakú, hanem egy
fölénk boruló félgömb alakú kupola, amely a nappal vagy az éjszaka felettünk
látszó égbolt látványával azonos hatást kelt. A fény lassú kihunyása a
“mozielőadás” kezdetét jelenti, de 5-10 perc is eltelik, amikorra a szem
megszokja a sötétet, és teljesen kitárul előtte a csillagvilág szépsége. A
vetített “film” itt maga a csillagos égbolt, azaz a szabad szemmel látható
körülbelül 5.100 csillag. Pontosan ugyanolyan elrendezésben, ahogyan a
csillagokat és a csillagképeket tiszta, sötét, vidéki ég alatt láthatjuk. A
csillagok, a Nap, a Hold, a szabadszemes bolygók, a Tejút összes látszólagos égi
mozgását láthatjuk. Az ég illúziója csaknem tökéletes, bár a néző 2-5 méterre ül
a csillagoktól, mégis úgy látja, mintha azok a végtelen messzeségből
világítanának felé.


A csillagos eget 32 ikozaéderből nyert síklap építi fel. A csillaglemezek
0,015 mm vastag rézfóliák, amelyeken át villamos izzó fénye világítja a
csillagokat. A fényes csillagok nagyobb fénykarikák, a közepesek kisebbek, de
még a leghalványabb csillagok is 1 mm átmérőjű kört képeznek le a kupola falán.
A mesterséges égbolton a csillagok helyzete, fényessége teljesen valósághű,
megfelel a csillagos ég valódi látványának. Az ég forgása motorikus, melynek
sebessége kézzel szabályozható. A bolygók helyzete kézzel állítható, a Hold
fázisai változtathatók, különböző égi köröket, skálákat vetíthetünk az égre
előadás közben. Így egy planetáriumban nappal is, felhős időben is
gyönyörködhetünk olyan csillagos égben, amilyent a nagyrészt városban lakó,
fényektől zavart lakosok már nem élvezhetnek. A csillagos ég és az égitestek
mozgásának látványa alkalmas oktatásra, tudományos, művészi, történelmi
ismeretek terjesztésére. Kiegészíthető az élőszó, a vetített képek, a zene és a
különböző hanghatások eszközeivel, így élvezetes, sokoldalú előadások tarthatók
a planetárium “mű-ege” alatt. A székében ülő néző elutazhat az északi sarkig,
vagy az egyenlítő ege alá. Utazhat az időben és megnézheti több tízezer évvel
korábbi vagy későbbi égboltok látványát.


 







Előző: Előszó

A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története

Ezen az elven alapuló planetárium a világon elsőként, Münchenben épült
1923-ban, azt 1925-től látogathatta a nagyközönség. A MEDIUM típusú
kisplanetáriumokat 1938-ban kezdték kifejleszteni és 1943-ra világszerte
elterjedtek. Magyarországra már akkor megrendeltek egy nagy, kétgömbös Zeiss
UNIVERSAL-II típusú készüléket, de az 1944-es leszállításkor a háborús események
során nyomtalanul elveszett.


1961-ben került hazánk földjére a mai planetáriumi műszer eleinte Budapestre,
és csak 1975 óta áll végleges helyén Pécsett. Pontosan ilyen műszerrel működő
planetáriumot a világ 33 országa körülbelül 200 városában építettek. A más
típusú, és a nagyobb planetáriumok száma pedig több ezerre tehető.


Az ország legelső planetáriumának története Jénában kezdődött és Budapesten
folytatódott. A kisplanetárium egy-csillaggömbös MEDIUM típusú ZKP-1 típusú
műszerét az NDK-beli jénai Carl Zeiss cégtől 1959 körül rendelte meg a
Művelődésügyi Minisztérium. Először 1961-ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron
mutatták be, nagy sikerrel. Kulin György közbenjárására, hosszas tárgyalások
után itt maradt, majd a főváros birtokába került.


A Vidám Parkban nyert ideiglenes elhelyezést, az egykori (és a háború idején
megrongálódott) panoptikum épületében, egy 6 méter átmérőjű kupola alatt. Bartha
Lajos indította meg 1962. január 16-tól a kisplanetárium működését, majd több
éven át Gauser Károly lett gondos kezelője. Előadó volt még Aczél Etelka, Aczél
Ildikó, Bolezsny Emerid, Licskó Ildikó, Schalk Gyula, Sinka József. Már az első
évben 1.900 előadáson 56.000 látogatója volt.


Anyagi okok miatt a műszer nem kapott végleges elhelyezést, a Vidám Park
pedig nem volt alkalmas az üzemeltetésére. 15.600 előadás megtartása után
1968-ben a műszert leszerelték, és ládákba csomagolva raktározták. A TIT
budapesti központja, időközben 1966-ban már megrendelt a jénai Zeiss Művektől
egy új két-csillaggömbös Zeiss UNIVERSAL-VI-os planetárium-műszert, amelyet
1969-ben Budapestre szállítottak. 1972-ben megkezdték a budapesti planetárium
népligeti épületének tervezését.








A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története

Hazánk első planetáriumi vetítőműszere – a budapesti ideiglenes működés után
– Pécsre került. Állandó elhelyezésére elsőként az országban itt épült
planetárium-épület. Pécs földrajzi elhelyezkedéséből természetes helyszínül
adódott a város fölé magasodó Mecsek déli lejtője. Itt a Szőlő utca egyik telkét
jelölték ki. Ezt a hegyoldalt a város sok pontjáról lehet látni. Innen szép a
panoráma a városra, a Baranyai-dombvidékre, a Villányi-hegységre, sőt jó időben
a Dráván túli hegyekre is. Egy későbbre tervezett csillagvizsgálónak is
megfelelő elhelyezést adott a terület.









Üzenet az utókornak: az alapkőben elhelyezett alapító okmány
részlete, 1973. augusztus 20-án.

A legelső tervekben és hírekben még a keletebbre álló Havi-hegy is felmerült
a planetárium helyeként. 1971-ben a végleges döntés megszületett és újságcikkek
sora adta hírül, hogy Pécsett, a Szőlő utcában, a Fenyves szálló alatti telken –
a belváros feletti dombháton – épül meg az ország első planetáriuma.









Épül a pécsi planetárium.
1974.

A terv szerint a Mecseki Természettudományi Stúdió első üteme az
ismeretterjesztést szolgáló planetárium, kiegészítve előadóteremmel, irodákkal,
szakköri helyiségekkel, kiállító teremmel, könyvtárral, fotólaborral, az
udvarban csillagvizsgálóval. A második ütemben a természettudományokat szolgáló
további épületrészek következnek: akvárium, terrárium, pálmakert, botanikus
kert, laboratóriumok, bemutató és kísérletező termek. A TIT tíz
természettudományos szakosztályának kívántak itt helyet és működési feltételeket
biztosítani.









A délkeleti terasz betonozása.
1974.

A Szőlő u. 65. számú telekre a többszintes épület terveit Kovács Antal pécsi
építészmérnök (Baranya megyei Beruházási Vállalat) készítette, az építtető TIT
Baranya megyei Szervezetének igényeit figyelembe véve. Az építkezés anyagi
hátterét, több szerv: a TIT Országos Központja, a Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa
és a KISZ Baranya Megyei Bizottsága biztosította. A kivitelezést a Mecseki
Szénbánya Vállalat Építési Üzeme vállalta (Szabó János építésvezető
közreműködésével), de már előre igényelve a helyi üzemek, vállalatok, társadalmi
szervezetek támogatását. 1971 nyarán a tervek elkészültek. A planetáriumi
vetítőműszer Budapestről már 1971 végén Pécsre érkezett, egyelőre a TIT
székházában raktározták. A műszer értékét már akkor több millió forintra
becsülték. A tervezett csillagvizsgálóhoz a 40 centiméteres tükörátmérőjű
távcsövet már ekkor készíteni kezdték a budapesti Uránia Csillagvizsgálóban.









A legfelső toronyszoba zsaluzása. Jobbra a planetárium
kupolájának vasalási váza. 1974.







{mosimage}

A lépcsőház betonozási munkái.
1974.

Folytak a tervezések, egyeztetések, tárgyalások két éven át. Az épület
alapkövének letételére 1973. augusztus 20-án került sor. Az alapkövet Vonsik
Gyula a TIT főtitkára és Wieder Béla Pécs tanácselnöke tette le. Egy fémhengerbe
helyezték az alapító levelet, egyes műszaki rajzokat, a közreműködő vezetők
neveinek sorát, az ország fontosabb statisztikai adatait, az aznapi újságokat,
és az akkor használatos magyarországi fémpénzeket. A hengert cinnel lezárták, és
az alaptestbe betonozták.


Az építkezés 1974 tavaszán kezdődött meg. Az év végére a helyszíni betonozási
munkákkal kialakult az épület szerkezete, teraszos, tornyos különleges alakja és
már állt az épület legmagasabb pontján a periszkóp-szoba (amely az egri
csillagvizsgálóban lévő társához hasonlóan a város panorámaképét vetítette volna
a közönségnek). 1975 augusztusában a 6 méter belső átmérőjű planetárium
kupoláját is megépítették.


Építészetileg az épület elkészült, a műszaki átadás-átvétel 1975. augusztus
30-án megtörtént. Újsághírek sorban adtak hírt az építkezésről és a
berendezéséről. Az építés teljes költsége: “mintegy hatmillió forint” volt.
1975. október elején helyére került a vetítőműszer is, a korabeli források
szerint a műszer önmagában “másfél millió forint” értékű volt. Egyes alkatrészek
pótlásában és a pontos beállításban a Zeiss cég szakemberei helyszíni segítséget
adtak. A planetárium belső terét 50 ülőhelyesre építették.


 








A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története

A hazai első állandó planetárium ünnepélyes avatása 1975. november 30-án
volt. Az avató ünnepséget Lissák Kálmán akadémikus a TIT megyei elnöke nyitotta
meg. Avató beszédet (amint két évvel azelőtt) Vonsik Gyula a TIT főtitkára, és
Wieder Béla Pécs tanácselnöke tartotta. Megjelentek az épület megvalósításában
közreműködő szervek, intézmények képviselői és a közművelődési szakemberek.
Schalk Gyula bemutató előadást tartott “A planetárium közművelődési és
közoktatási szerepe” címmel.









Felépült a planetárium épülete.
Légi felvétel,
1976-ból.

Právicz Lajost a TIT Baranya megyei titkárát a Mecseki Természettudományi
Stúdió és Planetárium létesítése ügyében kifejtett fáradozásáért Pécs város
emlékplakettjével tüntették ki. Sokat segített még Budapestről Kulin György és
Schalk Gyula, Pécsről Balázsy László, Kemenes László és Tóth László.









Az elkészült planetárium kupolája és épülete, észak felől.
1977.

A planetárium működése már 1975 decemberében megkezdődött. Ettől kezdve itt
dolgozhattak a munkatársak, megindulhatott az ismeretterjesztő munka, és a pécsi
amatőrcsillagászok tevékenységének állandó helyszíne lett a planetárium
épülete.









Az épület és a kupola észak felöl. Vonsik Gyula
könyvének
címlapjáról.

Az 1975. évi Csillagászati Hét előadássorozatát már az új létesítményben
tartották meg:








{mosimage}

A kész épület déli irányból nézve.
1977.

December 8. Tóth László: A Viking program.
December 9. Simon Ernő: Néhány
bolygótestvérünk kutatásának
eredményei
December 10. Kemenes Lászlóné:
Mit tudunk és mit nem a Jupiterről?
December 11. Balázsy László: A
Világegyetem hangja. A rádiócsillagászat
legújabb eredményei
December 12.
Görcs László: A magyar csillagászat 30 éve.


A TIT által fenntartott intézmény első igazgatója Kert László lett. Szakmai
vezetőjévé Kemenes Lászlónét nevezték ki. A Szentlőrincről Pécsre került
népművelő, hosszabb ideje foglalkozott már csillagászattal és nagy lelkesedéssel
alakította ki a planetárium műsorrendjét, az előadások menetét.


Megindult a város és a megye iskoláiból az osztályok sora az előadásokra.
Főként az általános iskolák 7-8-ik osztályosaira és a középiskolásokra
számítottak, de jöttek az előadásokra kisebbek, még óvodás korúak is. A
főiskolai és egyetemi hallgatók, a felnőttek egyénileg vagy csoportosan érkeztek
az előadásokra. Az ország más részéből Pécsre kiránduló tanulók is beiktatták a
planetáriumi előadást programjukba. Ezeknek a kirándulóknak a TIT, 1-2-3 napos
városnéző programot szervezett, amelynek része volt a planetárium-látogatás, a
városi panoráma megtekintése, távcsövezés, dia- és filmvetítés. Üzemekből is
jöttek csoportos érdeklődők.


 








A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története








A vetítőberendezés szerkezetének
rajza.

Az első évben 20.000 látogatója volt az intézménynek. Ezért naponta több
előadást is tartottak, igény szerint. Az 1976-os év során 504 alkalommal volt
műsoros előadás. A budapesti csillagászok és ismeretterjesztők (Ponori Thewrewk
Aurél, Sajó Péter, Schalk Gyula) 1976-ban többször Pécsre látogattak, és szakmai
tanácsokkal segítették a kisplanetárium beindítását.


1976-ban országos rendezvényt tartottak a planetáriumban “A világnézeti
nevelés követelménye és lehetőségei a természettudományos ismeretek
terjesztésében” címmel.


A csillagvizsgáló még nem épült meg (a lépcsőház legfelső részén lévő
periszkóp-szobába tervezett nagy távcsövet szerencsére nem helyezték el), ezért
1976-tól a planetárium teraszaira kivitt hordozható távcsövekkel folytak a
bemutatások és a megfigyelések. A TIT 16 centiméter tükörátmérőjű
Newton-távcsövével, egy másik 12,5 centiméteres tükrös távcsövével, két automata
panoráma-távcsővel, hetente háromszor volt bemutatás. Nappal napfoltokat
figyeltek, az éjszakai égen a változócsillagokat észlelték vagy fényképeztek. A
csillagászati fotókat az épület jól felszerelt fotólaborjában elő is
hívhatták.


 










A vetítőberendezés alkatrészeinek
jegyzéke.









Előadás a planetáriumban. Jobbra az
előadó: Schalk Gyula.
1976.

A planetáriumban az amatőrcsillagászok csillagászati szakkörökbe tömörültek.
Megfigyeléseket végeztek, kiselőadásokat tartottak. A szakköri foglalkozásokat
minden hétfőn este megtartották. Az ifjabb korosztály tagjai (általános iskola
6-8 osztályosai) is csillagászati baráti kört alkottak és rendszeresen szakkört
tartottak. A szakköröket az évek során Kemenes Lászlóné, Simon Ernő, Balázsy
László, Tóth László, később Keszthelyi Sándor vezette. Külön távcsőépítő és
fotós szakkörök is működtek.


Az 1976. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban
rendezte:


Október 25. Ponori Thewrewk Aurél: Az ősember csillagászata.
Október 26.
Simon Ernő: Mars-kutatás Viking szondákkal.
Október 27. Szécsényi-Nagy Gábor:
Tejútrendszerünk és rokonai.
Október 28. Gánti Tibor: Az anyag életté
szerveződése a
Marson.
Október 29. Schalk Gyula: Élet és intelligencia az
Univerzumban.


A rendezvény alkalmával kiállítást állított össze a csillagászati
szakosztály, melyen régi csillagászati műszereket, berendezéseket, a
távcsőkészítés eszközeit, módszereit, amatőr távcsöveket, csillagászati
műhelyberendezést és szakkönyveket mutattak be. A Csillagászati Hétnek és a
kiállításnak óriási látogatottsága volt.









A planetáriumtól délre (a képen balra) megépült a bemutató
csillagvizsgáló is.
Fotó: Tóth László, 1981.

977. április 18-án előadói konferenciát szervezett a csillagászati
szakosztály “A Föld-típusú bolygók” címmel.


Akkoriban épült meg Budapesten, a Népligetben, az ország sorrendben második
(de méretében nagyobb: 23 méteres kupola-átmérőjű, 390 főt befogadó, többet
mutató) planetáriuma. Azt 1977. augusztus 17-én avatták fel, és szeptembertől
megkezdte működését. Ám míg Budapest sok száz látnivalója között elveszik egy
hasonló jellegű intézmény, itt Pécsett a planetárium a kirándulók által
keresett, népszerű nevezetesség lett. Pécsett 1975. december és 1977. december
között 1.000 előadáson 40.000 látogató fordult meg.









Az új csillagvizsgálóba látogató esztergomi csillagászok.
Fotó: Mécs Miklós, 1982.

Többféle témakörben készítettek planetáriumi műsorokat. Igazodtak az
évszakokhoz, a csillagászati eseményekhez, a hallgatóság összetételéhez és
kívánságaihoz. Az előadásokat diavetítéssel, az előadóban filmvetítéssel, a
teraszokon távcsöves bemutatásokkal fűszerezték. Az előadások címei:
“Csillagképek és mitológia”, “Évszakok váltakozása”, “Helyünk a
Világegyetemben”, “Idegen égboltok alatt”, “A Nap családja”, “Sorsunk és a
csillagok”, “Betlehemi csillag”, “Csillagok és bolygók”, “A magyarok ősi
csillagos ege”.


1977. szeptember 19-én, előadói konferenciát tartott a szakosztály “20 éves
az űrkutatás” címmel. Szervezője Tóth László a csillagászati és űrkutatási
szakosztály elnöke volt.


Az 1977. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban
tartotta:


Október 17. Szüle Dénes: Űrkutatás az emberiség szolgálatában.
Október 18.
Tihanyi László: És mégis meddig látunk?
Október 19. Kaszab András: 20 év a
Föld megismerésében
Október 20. Szentesi György: Az űrtechnika általános
kérdései.
Október 21. Márki-Zay Lajos: Életünk és a Nap.


A rendezvénnyel egy időben, a planetáriumban kiállítást rendeztek “Az
űrkutatás 20 esztendeje” címmel.


1977-ben a planetáriumi műszerrel összesen 350 előadást tartottak, 11.100
résztvevőnek.








{mosimage}

Az esztergomi csillagász szakkör tagjai a
planetáriumba
látogatnak.
Fotó: Mécs Miklós, 1982.

1978. szeptember 16-án teljes holdfogyatkozást figyelhettek Pécsről 18 óra 20
perctől 21 óra 48 percig a csillagászat iránt érdeklődők. A tiszta égbolton
látszó látványos jelenséget nagy tömeg követte távcsövekkel. A planetárium
amatőrcsillagászai (Gombos Gábor, Kóbor József, Mezősi Csaba, Szőke Balázs,
Zalezsák Tamás és mások), akkor már országosan számon tartott napfolt, bolygó és
változócsillag megfigyeléseket is végeztek.


Az 1978. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban
rendezte:


Október 2. Gazda István: Régmúlt idők csillagászata (A ma asztronómiájának
előzményei)
Október 3. Szentesi György: Szaljut-6
-űrállomás-űrtechnika.
Október 4. Szécsényi-Nagy Gábor: Egyre messzebbre,
egyre pontosabban.
Október 5. Fejes István: A legtávolabbi égitestek: a
kvazárok.
Október 6. Zombori Ottó: Csillagászat az űrkutatás korszakában.


Valamennyi előadás előtt planetáriumi vetítés tartottak. Az előadáscímek: “A
Naprendszer”, “Idegen égboltok alatt”, “Csillagképek és mitológia”, “Az évszakok
váltakozása”, “Helyünk a Világegyetemben”. A rendezvények időszakában “A
csillagok világa” című kiállítást is megtekinthették a látogatók.



1978-ben 359 előadást tartottak 13.042 főnek. A planetáriumi előadásokban
Kemenes Lászlóné segítségére ezekben az években nagyrészt Tóth László volt, de
előadott még Simon Ernő is. Később Gombos Gábor és Szőke Balázs fiatalabb
előadóként bekapcsolódott, esetenként Kóbor József és Mihály Sándor is
segített.


Az 1979. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban tartotta
meg:


Október 23. Gazda István: Mi lett volna, ha…?
Október 24. Horváth
András: A bolygókutatás legújabb eredményei.
Október 27. Zombori Ottó:
Űrkutatás és emberiség.
Október 29. Marik Miklós: A Nap földi
hatásai.
Október 31. Balázs Béla: Ember és Világegyetem.


1979-ben összesen 311 előadást tartottak 12.326 főnek. A planetáriumi
előadások iránti igény már a napi egy előadásra csökkent. Az év során 35
távcsöves bemutatáson 1.000 fő vett részt.


Az ötéves évforduló évében, 1980. július 24. és 30. között Pécsett szervezték
meg a “Baráti államok kisplanetárium vezetőinek találkozóját” a pécsi Népek
Barátsága elnevezésű nyári egyetem rendezvényeinek sorában. Több ország hasonló
planetáriumának vezetői és szakemberei először találkoztak ilyen módon, eljöttek
a pécsi planetáriumba és egy héten keresztül folytattak eszmecserét az
ismeretterjesztés kérdéseiről. A találkozó alaptémája a kisplanetáriumok szerepe
az iskolai oktatásban volt. NDK-beli, bolgár és magyar résztvevők voltak itt, és
a rendezvényről nagy elismeréssel nyilatkoztak. A főbb előadók és előadások:


Schalk Gyula: Az első magyar kisplanetárium története.
Göőz Lajos: A
planetárium szerepe a csillagászati földrajz oktatásában.
Csaba György: Az
iskolai csillagászati tananyag planetáriumi szemléltetése.
Schalk Gyula: A
művészetek szerepe a planetáriumi előadásokban.
Zombori Ottó: A Csillagászat
Baráti Köre és a szakkörök helye a csillagászati

ismeretterjesztésben.
Kemenes Lászlóné: A pécsi kisplanetárium
bemutatása.


Az első “Nemzetközi kisplanetárium találkozó” résztvevői az utolsó napon,
július 30-án a budapesti planetáriumban is látogatást tettek.


Az 1980. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban rendezte.
Mivel ekkor volt a Természettudományi Stúdió ötéves, a szokásos egyhetes
helyett, novemberben egy hónapon át tartó előadássorozatot szervezett a
csillagászati szakosztály, a többi természettudományos szakosztállyal
együttműködve. A Csillagászati Hónap szinte kivétel nélkül minden napjára jutott
rendezvény: planetáriumi előadás, filmvetítés, gyermekprogram, kiállítás,
távcsöves bemutató, kötetlen beszélgetés, szakköri foglalkozás vagy országos
hírű előadók által megtartott előadás. A rendezvénysorozat 80 %-ban
csillagászati vonatkozású volt.


November 10. Göőz Lajos: A bolygókutatás újabb eredményei.
November 14.
Paál György: Meddig tágul az Univerzum?
November 17. Gesztesi Albert: Hazánk
a világűrből.
November 21. Szűcs József: Paks a modern tűzgyújtás
küszöbén.
November 25. Dojcsák Győző: Tahiti csillagai.


 








A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története

1980. végén elkészült az új csillagvizsgáló és a nagy távcső is. A Szőlő
utcai telken, a planetárium épületétől külön, kissé délre tervezték a kupolás
csillagvizsgálót. A tervek 1979-ben készültek. Az épület alapozása 1979 végén
megkezdődött. Ennek betonalapját és szerkezetét 1980 elején építették meg.









A csillagvizsgáló legnagyobb műszere: a 40 cm átmérőjű tükrös
távcső.
Fotó: Halmi Gábor, 1989.









A csillagvizsgáló legnagyobb műszere: a
40 cm átmérőjű
tükrös távcső.
Fotó: Mizser Attila, 1992.

A hatalmas (5 méter átmérőjű, három és fél tonna súlyú) fémkupolát Baranya
megye északi részén, a Mecseken túl fekvő Mágocson, az ottani MEZŐGÉP
gyáregységében gyártották le. Amikor elkészült, a Mecsek kanyargós útjain
szállították Pécsre 1980. augusztus 6-ára virradó éjszaka. Daruval tervezték a
helyére emelni. A szállítóeszközzel azonban nem tudtak a szűk és meredek utcába
behajtani, így távolabb álltak meg és helikopterrel emelték a kupolát helyére.
Később ez is fényes fémlemezborítást kapott.


Már a 40 centiméter átmérőjű főtükörrel felszerelt, Nasmyth- és
Newton-rendszerű távcső is Pécsre került. A tükröt a budapesti Urániában
csiszolták. Ez akkor az ország egyik legnagyobb csillagászati műszerei közé
tartozott. A főtükör 250 centiméter fókuszú volt, de négyszeres nyújtással ezt
1.000 centiméter (azaz 10 méter!) hosszúra nyújthatták a Nasmyth-szerelésben.


A távcső mechanikája Tiszapalkonyán (Leninvárosban) készült 1975 körül,
évekig a budapesti Uránia lépcsőházában, majd raktárában várakozott, hogy végre
Pécsre kerülhessen. A távcsövet végül 1978 őszén szállították le. Ezután a
kupola forgatása, nyitása és a műszer mechanikai rendszerének (finommozgatások,
óragép) végleges szerelése történt meg.


Végül 1980. november 28-án délután felavatták a csillagvizsgálót is. Az
ünnepélyes avatáson Kurucz Imre, a TIT főtitkára adta át a pécsieknek az
építményt. A csillagvizsgáló költsége akkori árakon 2 millió forint
volt.









{mosimage}

Bakony, Ráktanya. A pécsi távcső mechanikája mellett
Dalos
Endre áll. Fotó: Hevesi Zoltán.








A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története

1980-ban 356 planetáriumi előadáson 11.122 fő, 125 ismeretterjesztő előadáson
3.800 fő, 17 távcsöves bemutatáson 1.360 fő vett részt. Összesen 17.000
érdeklődőt jelentenek ezek a számok. A Baranya megyei TIT előadások száma
(Budapest után) országosan a második helyre került. 1977-1981 között öt év alatt
1.620 előadás volt 46.000 főnek, ezek nagy részben a planetáriumban folytak. A
TIT országos központja rögzítette, hogy azokban a városokban (Budapest, Pécs),
ahol planetáriumok működnek, a hagyományos ismeretterjesztés nagyban
visszaszorult és az előadások nagy tömegeket vonzóan a planetáriumokban
zajlanak.


A TIT Csillagászat Baráti Köre mozgalom taglétszáma Baranya megyében
(1977-ben 88 fő, 1978-ban 223 fő, 1979-ben 267 fő, 1980-ban 279 fő) 1981-re már
elérte a 301 főt. A tagság nyilvántartása, koordinálása, esetenként kisebb
tanácskozásai a planetáriumban történtek.


A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, a hazai változócsillag megfigyelők
közössége 1. országos találkozóját Pécsett, a planetáriumban tartotta 1981.
október 4-én. A szervezet egyébként Pécsett alakult meg 1979. augusztus
4-én.


Az 1981. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban
tartotta:


November 30. Tóth László: Csillag a Naprendszerben.
December 2. Simon
Ernő: Mars a vörös bolygó.
December 7. Gombos Gábor: A “Nagy utazás” legújabb
eredményei.
December 9. Simon Ernő: A csillagászati fizika legújabb

eredményei.


Az előadások előtt planetáriumi műsor, utána távcsöves bemutatás volt.


Az 1981. évben 413 előadás volt 12.000 főnek, és 30 távcsöves bemutató 1.300
érdeklődőnek. Ez évtől minden második vasárnap “Planetáriumi vasárnapokat”
rendeztek, amikor gyermek és felnőtt előadások, természettudományos
filmvetítések, távcsöves bemutatások, Bellatrix-űrdisco, csillagászati könyvek
és távcsövek sorsolása, a csillagokról szóló versek és dalok előadása zajlottak
délutánonként. Az érdeklődést a nagy létszámú látogató jelezte.


1982 elején, Budapesten újjáalakult a Planetáriumi Tanács 17 fővel, a szakmai
és technikai szempontok megtárgyalására, a tanács tagjai közé a pécsi Kemenes
Lászlónét is beválasztották.









Meteormegfigyelők találkozója a planetáriumban 1982.
szeptember 26-án.
Fotó: Hevesi Zoltán.

A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, a hazai változócsillag megfigyelők
közössége 3. országos találkozóját Pécsett, a planetáriumban tartotta 1982.
március 13-án.


1982. április 24-én Pécsre látogatott az első magyar űrhajós. Farkas Bertalan
(aki 1980. május 26. és június 3. között járt az űrben) a pécsi planetáriumban
is látogatást tett, előadást tartott, a nagy létszámú közönség kérdéseire
válaszolt, autogramokat osztogatott.


1982. szeptember 26-án a planetárium adott helyet a Dunántúli Meteorészlelő
Hálózat éves találkozójának, amelyre 8 megyéből érkeztek résztvevők.









Meteormegfigyelők találkozója a planetáriumban 1982.
szeptember 26-án.
Fotó: Szakács József.

Az 1982 évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban
rendezte:


Október 26. Tóth László: Csillagászat és földtudományok.
Űrszondák a
Naprendszerben.
Október 27. Paál György: Csillagászat és fizika.
Október
28. Zombori Ottó – Tóth Géza: Csillagászat és biológia. Csillagok és
gének
üzenete.
Október 29. Gesztesi Albert: Csillagászat és asztronautika –

negyedszázad a kozmoszban.


1982-ben a pécsi planetárium látogatottsága rekordot ért el. 672 előadást
tartottak 21.088 főnek. Hozzájárult ehhez, hogy Planetáriumi Vasárnap címmel,
kéthetente vasárnap egész napos előadás, műsor, vetítés zajlott. A Mecseken
hosszabb időre beutalt üdülőknek is szerveztek rendszeres programot. A
planetárium szakmai vezetője Kemenes Lászlóné helyett Nagyváradi László
lett.


1983 tavaszán egy új, nagyteljesítményű, de hordozható távcsövet vásároltak.
Ennek egy 20 centiméter átmérőjű amerikai gyári Cassegrain főtükre volt 300
centiméter fókusszal. A távcső mechanikáját Sajó Péter készítette Budapesten. A
műszer kiváló volt távcsöves bemutatásokra és tudományos szintű
megfigyelésekre.


1983. április 16-án a planetárium nagyelőadójában rendezték a csillagászati
levelező tanfolyam vizsgáztatását a budapesti Uránia Csillagvizsgáló
vezetői.


1983. május 17-én, Kecskeméten megnyílt Magyarország harmadik planetáriuma.
Ez egy MEDIUM típusú vetítőműszer, ugyanolyan, mint a pécsi, de Kecskeméten 8
méter átmérőjű kupolában helyezték el. A hazánkban lévő planetáriumok száma
azóta már nem is változott, és területi eloszlása (egy az Alföldön, egy a
Dunántúlon, egy a fővárosban) is azonos maradt.


1983. június 24. és 28. között a Pécsett megrendezett “Csillagászati
szakkörvezetők VI. Országos Konferenciája” és a “Csillagászati Szakkörök
Országos Vetélkedője” résztvevői meglátogatták a stúdiót, a planetáriumot és
esténként a csillagvizsgáló távcsövével nézték az égi objektumokat. A vetélkedőn
25 csillagászati szakkör csapata vetélkedett. Külön versenyfeladat volt a
planetáriumi forduló, amikor a csapatok a planetárium égboltja alatt kapott
feladatokat oldottak meg (csillagképek ismerete, égi tájékozódás).


Az 1983. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban tartotta
meg. Ez a “Baranyai Ismeretterjesztő hónap” programsorozatába illeszkedett és
telt ház előtt zajlott:


Október 10. Nagyváradi László: Az ember és a kozmosz. Ami a
horoszkópból
kimaradt.
Október 11. Tóth László: Sugárözönben élünk.
Október 12. Gombos
Gábor: A Nagy Bumm
Október 13. Schalk Gyula: Az élet és a tudat
kozmológiája.
Október 14. Mezősi Csaba: A csillagok fejlődése – a törpe
nóvák.


Az előadásokat távcsöves bemutatás követte.


A külön kupolás csillagvizsgáló főműszerének optikai tulajdonságai: nem
váltották be a reményeket. A kényelmesebb betekintést jelentő, de optikailag
kényesebb Nasmyth-rendszert kiiktatták a távcsőből. A megmaradt Newton-rendszer
segédoptikáit Sajó Péter a budapesti planetáriumból 1983 során átalakította,
kijavította. Ettől kezdve a javított távcsőbe csak a cső felső végéhez közel,
magasba kapaszkodva, létráról lehetett betekinteni.


1983 őszén egy újabb távcsövet vásároltak a csillagvizsgálóba. A 15
centiméter tükörátmérővel és 225 centiméter fókusszal rendelkező Meniscas típusú
távcső a Zeiss cégtől érkezett. A bemutatások mellett a csillagászati
fényképezésekre is nagyon alkalmasnak bizonyult.


1983-ban 543 előadás volt 19.493 résztvevőnek és 58 távcsöves bemutatás 1.373
látogatónak a planetáriumban.


A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, a hazai változócsillag megfigyelők
közössége 8. országos találkozóját Pécsett, a planetáriumban tartotta 1984.
február 15-én.


1984. március 16-án a csillagászati és űrkutatási szakosztály előadói
konferenciát szervezett, ezen Illés Erzsébet tartott előadást “A kozmogónia
legújabb eredményei” címmel.


1984. május 21-én előadói konferencián “Világűr és gazdaság a nyolcvanas évek
közepén” címmel Görbics János tartott előadást a planetárium előadójában.


1984. május 26-án a planetáriumban tartották a Csillagászat Baráti Köre
Baranya megyei találkozóját. Ezen Nagyváradi László tartott előadást a
Naprendszerről, majd az újonnan beszerzett távcsövekkel a Napot figyelték
meg.


1984. május 30-án naplemente előtt nagy tömeg gyűlt össze a planetárium
udvarán és teraszain, hogy a részleges napfogyatkozásnak tanúja legyen. Az ég
tiszta volt, így jól látszott, ahogyan 19 óra 23 perckor elkezdődött a
fogyatkozás. A 42 %-os legnagyobb fázis 20 óra 19 perckor következett be, de a
Nap – ilyen félig elfogyott állapotában – le is nyugodott 20 óra 30 perckor.
Ugyanezt a jelenséget a pécsi TV-torony kilátóteraszáról is több százan
figyelték meg.


Az 1984. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT a planetáriumban
rendezte:


Október 8. Tóth László: Van-e a Földhöz hasonló égitest?
Október 9.
Montskó Tibor: Az élet keletkezése a Földön.
Október 10. Schalk Gyula: A
világ anyagi egysége és a szellemi jelenség.
Október 11. Nagyváradi László:
Találkozhatunk-e idegen világok lakóival.


Valamennyi előadást NASA filmek vetítése követte.


1984-ben 445 előadás volt 12.761 látogatónak és 13 távcsöves bemutató 671
főnek. A planetáriumban folyó csillagászati ismeretterjesztő munka elősegítésére
Planetáriumi Tanács alakult, melynek elnöke Mezősi Csaba lett.


1985-től kezdve a Dunántúli Napló című megyei napilap napi rendszerességgel
hírt adott a planetárium rendezvényeiről, és előadás-címeiről. Minden héten, két
estén tartottak távcsöves bemutatást a csillagvizsgálóban. Tavasszal a
planetáriumban csillagászati vetélkedő volt a fiatalok részére, amely
előadásokkal, forrásmunkák keresésével szolgálta a csillagászati
ismeretterjesztést. Az öt forduló után a döntőt a Pécsi Rádió is felvette és
sugározta. A rádió, a felnőtt szakkör tagjaival is készített riportot ismertetve
a planetárium csillagászati tevékenységét és a pécsi megfigyeléseket.


1985. május 4-én este teljes holdfogyatkozás zajlott le 19 óra 17 perctől 22
óra 36 percig, melyet a pécsi planetárium teraszairól figyelte és fényképezte 12
amatőrcsillagász több távcsővel, sikeresen. A jelenséget csaknem 100 fős
érdeklődő tömeg is végigkövette.









Holdfogyatkozás.

1985. június 3-án Balázsy László pécsi amatőrcsillagász, a csillagászati
szakosztály korábbi titkára és a planetárium egyik szervezője halálának 5.
évfordulóján a nagy létszámú rokonság bevonásával megható emlékülést rendeztek.


A 10 éves fennállás alkalmából 1985. augusztus 25. és 30. között Pécsett
rendezték meg a “II. Nemzetközi Kisplanetárium Tanácskozást”. A tanácskozáson a
hazai planetáriumok munkatársain kívül még szovjet, bolgár, cseh, román és
NDK-beli kisplanetáriumok képviselői is itt voltak. A külföldi vendégek száma 15
fő volt.


Az ünnepi konferencia magyar előadásainak sora:


Vasvári Artúr: Ünnepi megnyitó.
Ponori Thewrewk Aurél: A planetárium és a
nagyközönség kapcsolata.
Horváth András: A budapesti Planetárium
tapasztalatai.
Korga György – Zombori Ottó: Irodalom és képzőművészet a
planetáriumban.
Csaba György: A planetárium és az iskolai oktatás.
Kemenes
László: A pécsi kisplanetárium első tíz éve.
Bartha Lajos: A planetáriumi
kultúra előzményei és fejlődése
Magyarországon.
Danóczy Klára:
Közönségszervezés, közönségfogadás és a
közönséggel való személyes
kapcsolat.
Sajó Péter: A kisplanetáriumok technikája.


Az előadásokat hozzászólások, viták tarkították. A tanácskozás utolsó napján
a résztvevők a budapesti planetáriumba látogattak.


1985. október 14-én, a Keszthelyi Sándor vezetésével működő hétfőnkénti
csillagászati szakkör megtartotta utolsó foglalkozását a planetáriumban. Ezután
munkájukat az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házában folytatták.


1985. október 28-án teljes holdfogyatkozást figyeltek meg 16 óra 55 perctől
20 óra 30 percig a planetárium melletti csillagvizsgálóból. A 7 észlelő 150-200
főnek mutatta be a távcsövekben, a látványos jelenséget.









Pécs látképe és fényei a csillagvizsgálóból. Fotó: Halmi
Gábor, 1986.

Az 1985. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban tartotta.
Akkor a Halley-üstökös 76 évenként bekövetkező földközelsége és égi látványa
volt közbeszéd tárgya, ezért az előadássorozat is az üstökösökkel
foglalkozott:


December 2. Kóbor József: Hogyan keletkezett a Világmindenség? A
Nagy
Bumm.
December 3. Tóth László: Hogyan keletkezett a Nap, a Föld és az

üstökösök? A legújabb elmélet.
December 4. Nagyváradi László:
Üstököskutatás űrszondákkal.
December 5. Keszthelyi Sándor: A Halley-üstökös
láthatósága a múltban és
most decemberben.
December 6. Gombos Gábor: Az
üstökösök fizikája.


Az ég tiszta volt. Az előadások közben és után a Halley-üstököst lehetett
megfigyelni a planetárium teraszain és a csillagvizsgálóban lévő távcsövekben.
Minden este óriási volt a tömeg, többszázas sorok kígyóztak a távcsövek mögött
és 2.500-3.000 pécsi nézhette meg az üstököst.


1985-ben 502 előadást tartottak 12.601 főnek. A planetáriumi előadásokat
ezekben az években nagyrészt Nagyváradi László tartotta, ebben esetenként
segített Adószegi Zoltán, Görbics János, Keszthelyi Sándor, Kondorosi Gábor és
Patak Ákos.









Csillagászati Hét. Keszthelyi Sándor előadása 1986. október
14-én. Fotó: Görbics János.

Az 1986. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban
rendezte:


Október 13. Görbics János: Megközelítettük a Halley-üstököst.
Október 14.
Keszthelyi Sándor: Hullócsillagok az üstökösökből.
Október 15. Nagyváradi
László: A Merkúr bolygó a Nap előtt.
Október 16. Kóbor József: Gyűrűs
napfogyatkozás.
Október 17. Tóth László: Ma: teljes holdfogyatkozás.









Csillagászati Hét. Tóth László előadása 1986. október 17-én.
Fotó: Görbics János.

Az utolsó estén 18 óra 29 perctől 22 óra 07 percig lezajlott teljes
holdfogyatkozás idején tiszta ég volt, és a látogatók százai figyelték órákon
keresztül a szép égi jelenséget. Az ehhez kapcsolódó előadást ismételten meg
kellett tartani a nagy létszám miatt.









Közös megfigyelés. A Merkúr átvonulása a Nap előtt, 1986.
november 13-án.
Fotó: Halmi Gábor.

1986. november 13-án hajnalban a Merkúr bolygó vonult el a Nap korongja
előtt. (Ide kattintva az esemény alkalmával készült felvételek
megtekinthetők.)
A planetárium csillagvizsgálójából 6 észlelő figyelte
távcsövekkel a ritka jelenséget, amint a 6 óra 45 perckor kelő Napon vonult át,
majd arról 7 óra 32 perckor kilépett a bolygó.


Az 1986-os év során 402 planetáriumi előadás volt 10.200 főnek, valamint 106
távcsöves bemutató volt 800 főnek. 1986-ban Csikós Zoltán gazdag űrkutatási és
űrhajózási gyűjteményéből rendezett kiállítást a planetáriumban.


Mindeddig a planetárium létrehozását és működésének fénykorát volt
szerencsénk ismertetni. Kétségtelenül országos jelentőségű volt, hogy hazánkban
az első planetárium-műszer állandó épületet kapott. Pécs városának is nagyszerű
lehetőséget jelentett ez a közművelődésre, ismeretterjesztésre, kultúrált
szórakozásra. A város valamennyi gyermeke és érdeklődő felnőtteinek nagy része
eljutott ide, megnézte a csillagos égről szóló műsort és meghallgatta a
természettudományos eredményekről szóló előadásokat. A lakosság ismerte,
szerette, és fogalomként emlegette “A planetáriumot”. A máshonnan érkező
vendégek és turisták eljöhettek ide, elvitték hírét. Pécs egy ritka
nevezetességgel gazdagabb volt.


A sikerek mellett megemlítendő az árnyak közül is néhány. A planetárium nem a
legszerencsésebb helyre települt. A turisták által nagy létszámban látogatott
pécsi belvárostól messze van, gyalogosan nehezen érhető el. A busszal kirándulók
is nehezen közelítik meg, mert a meredek Szőlő utcán nehéz közlekedni és nem
lehet parkolni. Az autók parkolása sem megoldott. Az épület csupa üveg és beton
anyaga és formája építészetileg modern ugyan, de fűtése nagyon költséges.


A csillagvizsgáló helyzete és körpanorámája kezdetben kedvező volt. A 290
méteres tengerszint feletti magasságával egyike az ország egyik legmagasabban
lévő bemutató csillagvizsgálójának. Ám ahogy múltak az évek, úgy épültek
körülötte társasházak, amelyek egyre többet takartak le az égből. A közvilágítás
is egyre erősebb és fényesebb lett, zavarva a távcsöves munkát. A csillagda
kupolája hibás konstrukcióval készült, óriási súlyát egy idő után már sem
motorikusan, sem emberi erővel nem lehetett forgatni. Keskeny, nyíló része
nehezen zárult, sokszor beázott. A nagy távcső főtükre optikailag gyenge
minőségű volt, a javítására tett több kísérlet sikertelen volt.









A csillagvizsgáló kupolája előtt a csillagászati szakkör,
1987. szeptemberében.

A planetáriumi műsorokat 1987. június 30-ig hirdették meg a napilapokban,
majd ez a tájékoztatás is megszűnt. Esetenként, egyedi szervezésben még fogadtak
csoportokat, de az épület beázásai, az elektromos rendszer veszélye miatt nagy
óvatossággal lehetett csak az épületben tartózkodni.


Az 1987. őszi Csillagászati Hét előadássorozata október 26-30 között sem itt,
hanem már a TIT nyelviskolában volt és a továbbiakban (1987 és 1998 között) is
ott tartották meg.


A planetáriumban akkorra már csak egyetlen fizetett alkalmazott maradt,
Nagyváradi László, aki egy személyben intézett mindent. 1987. december 31-étől
az ő státuszát sem tartotta fenn a TIT, aki attól kezdve a JPTE földrajzi
tanszékére ment és ott oktatja máig csillagászatra az egyetemistákat. A
planetáriumban nem maradt személyzet, az épület egyes részeit bérbe adták,
rajzfilmeket készítő stúdió működött benne.








{mosimage}

Távcsöves bemutató a csillagvizsgáló teraszán, 1989. november
13-án este.
Jobbra a 15 cm-es Zeiss (fehér) távcső. Középen a 20 cm-es
amerikai (piros) távcső.

Egyedi szervezésben még 1988-ban is voltak planetáriumi előadások. Ismerős
tanárok hoztak fel osztályokat, egyetemistákat. Az 1988-as év során még összesen
211 előadás volt 6.900 főnek. Ez még 1989 elején is így zajlott, akkor 27
planetáriumi előadás volt 843 főnek. Nagyrészt Tóth László és néha Nagyváradi
László kalauzolt egy-egy csoportot egyedi igények szerint. Dokumentálhatóan az
utolsó előadás: 1989. április 22-én volt, ezt akkor Tóth László tartotta meg.


 








A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története

A planetárium csendben bezárta kapuit. Az előadások abbamaradtak, és mivel
nem hirdették ezeket, a közönség részéről is elmaradtak az igénylések. A
helyszínen személyzet már nem volt, a telefont itt már nem vette fel senki. A
planetárium épületében nem maradt bútorzat, könyv- és folyóirattár, berendezés,
csupán a vetítőműszer.


A csillagvizsgálóból elszállították a távcsöveket. A 15 centiméteres Zeiss
távcső a Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Karára került, az
egyetemistáknak és a kollégistáknak esetenként bemutatták a csillagos eget. A 20
centiméteres amerikai műszert a csillagászati szakkör használta távcsöves
bemutatásokra, megfigyelésekre és nyári táboraihoz, majd 1994. novemberében egy
praktikusabb 6,3 centiméteres Zeiss távcsőre a TIT elcserélte, ezzel a nagyobb
műszer még Baranya megyéből is elkerült.


A csillagvizsgáló kupolája közepén álló nagy, 40 centiméteres tükrös távcső
mechanikáját a TIT 1990 elején eladta. A vevő, Veszprém város csillagászati
szakköre: Ráktanyán, bakonyi csillagászati bázisán helyezte el. Maga a nagy
tükör már korábban fényét vesztette, felülete felhólyagosodott, ezért 1989
elején Budapestre szállították. Kulin György vállalta újracsiszolását és
alumíniumozását, de azt 1989. áprilisi halála megakadályozta (Kulin hagyatékából
jóval később előkerült, és 1997-ben 36 cm-es tükörré alakították át, de többé
nem került vissza Pécsre). Mindezek eredményeként a csillagvizsgálóból csak az
üres kupola maradt.


A TIT több okkal is magyarázta ezt: egyrészt a gazdasági helyzete nem tette
lehetővé az intézmény fenntartását (nem tudta az alkalmazottakat fizetni, az
épület rezsije igen magas volt tekintettel: az olajra alapozott fűtésmódra
valamint a csupa üveg és beton szerkezetek kedvezőtlen hőszigetelésére, a másfél
évtizedes épület már felújításokra szorult), másrészt az ingatlan
tulajdonviszonyainak bizonytalansága miatt nagyobb felújításokra nem
vállalkozott. Az állami támogatások leállása és a pénzkeretek mellőzése miatt a
legszükségesebb felújítások is szüneteltek. A lapos tetők átáztak, a beázások
miatt az elektromos rendszerben zárlatok keletkeztek, egy esetben tűz is kiütött
az épületben.


Az 1989-1990-es társadalmi változások sem vittek a megoldás irányába. A
bizonytalanságban legcélszerűbbnek a várakozás tűnt, a helyzet és a
tulajdonviszonyok tisztázódásáig. 1990-ben ideiglenesen zárolták is a TIT
kezelésében lévő állami tulajdonú vagyont. A társadalmi szervezetek kezelői
jogának tulajdonviszonnyá alakítása, egyelőre nem történt meg, így a tervezett
átalakításokra, funkcióbővítésekre nem volt mód.


Szerencsére a planetáriumi műszer a helyén maradt, pedig érkeztek rá komoly
vételi ajánlatok, főleg a szomszédos Bács-Kiskun megye felöl. Esetenként egy-egy
újságcikk említette meg a bezárt planetáriumot. A pécsiek emlékezetében népszerű
intézmény sorsáról is sokan érdeklődtek.


Az 1990-es évek közepén a legszükségesebb állagmegóvási munkákra áldozott
pénzt a Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A tetőszigetelés
javításával legalább az épület védelmet kapott, állapota nem romlott tovább.
Konkrét elképzelések születtek, hogy az ingatlanon nagyszabású többszintes
épületbővítéssel munkaügyi átképző központot építenek ki. A déli irányú szárny
építészeti tervei is elkészültek, de engedély és pénz híján a terv nem valósult
meg.


A csillagászat pécsi barátai a planetáriumon kívül tevékenykedtek tovább. Az
ifjúsági csillagászati szakkör az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házában, a
felnőtt csillagászati klub a Nevelők Házában (majd a Helyőrségi Klubban)
rendszeresen tartott foglakozásokat. Az 1989-ben újjáalakult Magyar
Csillagászati Egyesületnek 1991-től Pécsi Helyi Csoportja tevékenykedik. A
Magyar Asztronautikai Társaság Pécsi Csoportja is 1992 óta létezik. 1994-ben
ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület névvel önálló társadalmi szervezet alakult.
A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának földrajz tanszékén oktatják a
csillagászat tantárgyat egyetemi hallgatóknak. A Pécs-Baranyai TIT Csillagászati
Szakosztálya is folyamatosan végzi munkáját. Az esetenkénti távcsöves
bemutatásokat a város főterén, a Széchenyi-téren tartották az 1990-es évek
közepén.


 








A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története

A planetárium épületével és telkével kapcsolatos kérdések 1997-ben kezdtek
rendeződni. Hét éves várakozás után, az Országgyűlés ősszel döntött, és
decemberre a törvény lehetőséget adott a Szőlő utcai ingatlant kezelő
Pécs-Baranyai TIT-nek, hogy annak tulajdonjogát megszerezhesse. A TIT
Csillagászati Szakosztálya a fejlemények kedvező alakulása láttán: 1998. január
14-i felhívásában, majd a február 23-i ülésén örömmel ajánlotta fel, hogy a
csillagászati ismeretterjesztő munkát (vetítések, bemutatások, szakkör,
rendezvények) itt folytassa.









Újra megnyílik a planetárium, 1998. május 1-én. Fotó: Görbics
János.

Az újranyitás előtt, áprilisban kifestették a csillagvizsgáló kupoláját és
teraszát, az udvaron lenyírták a füvet, a planetárium épületében kisebb
szigetelési, és villamos javításokat és festést végeztek. Április 24-én a
csillagvizsgáló kupolájába is visszakerültek a megmaradt távcsövek: a 15 cm-es
Zeiss Meniscas tükrös, és a 6,3 cm-es Zeiss Telementor lencsés távcső. Egy újabb
20 cm-es Newton-Dobson tükrös távcső is bővítette a műszerparkot, ugyanis az
ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület itt helyezte el műszerét.









Újra nyitva a csillagvizsgáló, 1998. május 1-én. Fotó: Sragner
Márta.


A tulajdonjog rendezése és a szükséges előkészületek után a planetárium és a
csillagvizsgáló 1998. május 1-én, újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.
Az ünnepélyes megnyitón, a beszédet Schmidt Erzsébet a Pécs-Baranyai TIT
igazgatója tartotta. A Magyar Amatőrcsillagászati Fotópályázatra érkezett
csillagászati fényképekből álló kiállítást Görbics János nyitotta meg, és adta
át a díjakat. Ezután Nagyváradi László tartott planetáriumi előadást.








{mosimage}

A csillagvizsgáló ünnepélyes megnyitása,
1998. május
1-én.

A vetítőműszernek nem ártott az egy évtizedes csipkerózsika álom, az első
bekapcsolásra indult és éppen olyan szépen és pontosan mutatta a csillagos eget,
mint régen.


A csillagászati szakosztály tagjai (Görbics János, Gyenizse Péter, Keszthelyi
Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Nagyváradi László) újra megtartották az iskoláknak
és a kirándulóknak a planetáriumi előadásokat. Nagy volt az érdeklődés. Minden
vasárnap planetáriumi matiné, azaz vetített előadás volt a csillagos égről.
November 15-ig 103 előadáson 3.100 látogató volt. Csak a hideg idő miatt
(november 14-én) maradt abba a sorozat, mivel az épület nem fűthető (az
olajfűtés rendszerét már leszerelték, a gázfűtés még nem készült el).


1998-ban újraindultak az esti távcsöves bemutatások. Egyelőre szombatonként,
havonta kétszer mutatták be a Holdat és egyéb égi látnivalókat a nagyközönségnek
a csillagászok. Az időjárástól függően 10-60 fő látogatott a távcsövekhez. A
május 2. és november 28. közötti időszak bemutatásaiban: Görbics János, Gyenizse
Péter, Halmi Gábor, Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Nagyváradi László,
Patak Ákos, Sragner Márta és Vida Tibor vett részt.


Ettől kezdve kialakult a planetárium munkájának éves ciklusa. Minden év május
elején kis ünnepséggel újra nyitották az intézményt, ekkor kiállítás, előadás,
planetáriumi vetítés, távcsöves napbemutatás volt. A hétvégi rendszeres, és a
hétközi esetenkénti planetáriumi előadások fél éven át folytak. Október végén,
november elején azután a rendezvények befejeződtek, mivel az épület fűtése nem
megoldott. Így kényszerű téli szünetre került sor, a következő év májusáig. A
planetáriumi félévvel párhuzamosan, a csillagvizsgálóban, általában szombat
estéken távcsöves bemutatókat is tartottak.


 








A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története

Az 1999-es évadot május 1-én Schmidt Erzsébet nyitotta meg. Kiállítás nyílt a
teljes napfogyatkozásról. Nagyváradi László, Gyenizse Péter, Nagy Mélykúti Ákos
előadást, Patak Ákos napbemutatást tartott 150 fős közönségnek.









Az amatőrcsillagászati fotópályázat díjainak átadása 1998.
május 1-én.
Fotó: Sragner Márta.

Az 1999-es planetáriumi előadások május 2-től október 31-ig zajlottak. 206
alkalommal 6.500 fő látogatott a planetáriumba. Az előadások választékát
napfogyatkozás-előadással színesítették.









Újra elindul a planetáriumi vetítőműszer.
Nagyváradi
László előadása
1998. május 1-én. Fotó: Sragner
Márta.

Az 1999-es távcsöves bemutatások május 1-től december 18-ig 16 alkalommal
voltak a csillagos ég alatt. Ezekben Görbics János, Gyenizse Péter, Keszthelyi
Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Nagyváradi László, Patak Ákos, Vida Tibor mutatta az
égi objektumokat.


Tekintettel az 1999-es év, legnagyobb csillagászati eseményére, az augusztus
11-iki teljes napfogyatkozásra: a ritka jelenséget megelőzően egy nyári
Csillagászati Hétre került sor, a Szőlő utcai planetárium épületében:


Július 26. Keszthelyi Sándor: Napfogyatkozások a történelemben.
Július 27.
Nagyváradi László: Fogyatkozások és fedések a
Naprendszerben.
Július 28.
Nagy Mélykúti Ákos: A napfogyatkozás látványa.
Július 29. Gyenizse Péter: A
napfogyatkozás vizuális és
fotografikus megfigyelése.
Július 30.
Keszthelyiné Sragner Márta: A napfogyatkozás hatása az
élővilágra.


Az előadások egyrészt a nagyközönség tájékoztatását, másrészt a csillagászati
felkészülést szolgálták. Az előadásokat követően a planetárium vetítőtermében
modellezésre került a teljes napfogyatkozás is: az augusztus 11-iki déli
napállás, a bolygók és a csillagos ég helyzete, a fényesebb csillagok állása.


A rendezvény hetében, napközben, gyermekeknek Nyári Csillagász Tábor is
zajlott a planetárium épületében és kertjében. A természetkutató tehetséggondozó
gyermektábort “Az Univerzum titkai (A mikrovilágtól a makrovilágig)” címmel
szervezték. Ezen 80 általános iskolás vett részt, a megye számos iskolájából, a
programban: kiselőadások, vetélkedők, játszóház, vetítések, távcsöves bemutatók,
kirándulások szerepeltek.









Az ezredvég
napfogyatkozása.








{mosimage}

Gyermek csillagászok tábora 1999.
júliusában. Fotó:
Gyenizse Péter.

Az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozás teljességi sávja az ország közepén a
Szombathely – Siófok – Paks – Szeged vonalon húzódott. A csillagászok és a város
lakosságának jelentős része északabbra utazott, megfigyelni az évszázadonként
egyszer bekövetkező eseményt. Tájékoztatásul a TIT kiadta Nagy Mélykúti Ákos
tanulmányát “Az ezredvég napfogyatkozása” címmel.


A Pécsett 99,4 %-os maximális fázisúnak látszó részleges napfogyatkozás közös
észlelésére, a planetárium adott egész napos programot. Az augusztus 11-én
délelőtt ide érkező közönség a kiállítás megtekintésével, előadások
hallgatásával készült fel a jelenségre.


Közel 400 fő követte végig a napfogyatkozást a távcsövekkel, (az itt vásárolt
vagy a maga hozta) napvédő szemüvegekkel a planetárium és a csillagvizsgáló
körül. A fogyatkozást követően üzeneteket, kiadványokat, szemüveget tartalmazó
hengert ástak el a planetárium udvarán a következő (2081-es) pécsi teljes
napfogyatkozás megfigyelőinek címezve. Itt voltak a város vezetői és a sajtó
képviselői. Az eseményről a Pécsi Városi Televízió hangulatos filmet
készített.


Az 1999. évi őszi Csillagászati Hét előadásait a TIT újra a planetáriumban
tartotta, az alábbi előadásokkal:


Október 11. Keszthelyi Sándor – Gyenizse Péter: Mit láttunk a

napfogyatkozásból?
Október 12. Kóbor József: Föld-űrhajó.
Október 13.
Nagy Mélykúti Ákos: Világvége 2000-ben?
Október 14. Nagyváradi László: Óriási
meteorzápor
novemberben?
Október 15. Gyenizse Péter: 30 éve szállt ember
a Holdra.


 








A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története

2000. március 11-én a Csillagászat Napján, este távcsöves bemutatás volt a
bemutató csillagvizsgálóban.

1999. augusztus 11-én újabb urna az utókornak. Schmidt
Erzsébet s következő
pécsi teljes napfogyatkozás szemlélőinek hagy üzenetet.
Fotó: Laufer László.

Az 2000-es évadnyitó április 29-én volt. Kiállítás nyílt "Naprendszerünk
égitestjei" címmel. Schmidt Erzsébet igazgató köszöntötte a megjelenteket,
üdvözölte a Kalmár László Országos Matematikai Verseny résztvevőit és megyei
győzteseit. Nagyváradi László, Gyenizse Péter csillagászati előadást, Keszthelyi
Sándor napbemutatást tartott.

25 éves a planetárium. Schmidt Erzsébet ünnepi beszéde. Fotó:
Gyenizse Péter, 2000.

Az 2000. évi planetáriumi előadások május 7-től október 29-ig zajlottak.
Augusztusig 78 előadáson 2.500 látogatták az intézményt.

A 2000. évi távcsöves bemutatások május 6-tól november 11-ig 14 alkalommal
voltak a csillagos ég alatt. Itt Áts Gellért, Áts György, Gyenizse Péter,
Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Nagyváradi László, Patak Ákos, Vida Tibor
mutatott be.

25 éves a planetárium. Zombori Ottó előadása. Fotó: Gyenizse
Péter, 2000.

Május 8-tól a felnőtt csillagászati szakköri foglalkozás is a planetáriumba
költözött a nyári félévre.

A planetárium épülete
2001-ben.

Augusztus 14-18 között, napközben, gyermek csillagász tábor is zajlott a
megye általános iskolásainak: kiselőadásokkal, vetélkedőkkel, játszóházzal,
vetítésekkel, távcsöves bemutatóval és távcsőkészítéssel.

2000. szeptember 16-án ünnepelte az intézmény negyed-évszázados jubileumát
"Ég és Föld (25 éves a Mecseki Planetárium)" címmel. Ezen Zombori Ottó: A
csillagos ég az ezredfordulón címmel tartott előadást, és Gyenizse Péter
vetített a műszerrel két csoportnak is. Az épület más részeiben: kézműves
játszóház is zajlott gyermekeknek.

Az 2000. évi őszi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban
tartotta, az alábbi előadásokkal:

Szeptember 18. Balogh János: Az üstökösök csodálatos világa.
Szeptember
19. Hegedűs Tibor: A Naprendszeren kívüli bolygók
kutatása.
Szeptember
20. Sárneczky Krisztián: Kisbolygók az űrszondák korában.
Szeptember 21.
Keszthelyi Sándor: A pécsi csillagászat elmúlt ezer éve.
Szeptember 22.
Csizmadia Szilárd: Kettős csillagok: asztrofizikai
ismereteink forrása.

Október 7-8-án az Űrkutatási Világhéthez kapcsolódva: Űrkutatási Hétvége
zajlott a planetáriumban. 7-én este a távcsöves bemutatáson nagy tömeg
tolongott. Másnap délelőtt vetített műsort tartott Nagy Mélykúti Ákos, majd Kiss
László: A tízéves Hubble-űrtávcső kutatási eredményei címmel adott elő.

A planetárium kupolája
2001-ben.

2000. november 16-17-én egész éjjel a planetárium teraszáról kísérelte
figyelni a Leonida-meteorraj maximumát öt amatőrcsillagász, de az éjfélkor
bezáruló felhőzet az észlelést megakadályozta.

2001. január 9-én este teljes holdfogyatkozás jelensége zajlott 19 óra 42
perctől 22 óra 59 percig. A jelenséget a bemutató csillagvizsgálóból 19 óra és
23 óra 10 között folyamatosan figyelte 3 nagy távcsővel és kisebb műszerekkel 8
amatőrcsillagász. A tiszta idő lehetővé tette az idelátogató, 50-60 érdeklődőnek
is a gyönyörű jelenség követését.

Az 2001-es évadnyitó május 5-én volt. Kiállítás nyílt " Ember a Világűrben"
címmel, Gagarin 40 évvel ezelőtti repülésére emlékezve. Gyenizse Péter és
Keszthelyi Sándor előadást, Ropoli László napbemutatást tartott. Este távcsöves
bemutató volt.

Az 2001. évi planetáriumi előadások május 6-tól október 28-ig zajlottak. Az
előadásokat Gyenizse Péter, Kemenes Lászlóné, Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti
Ákos, Ropoli László tartotta meg. 157 alkalommal 3.654 látogatót fogadtak.

Az 2001. évi távcsöves bemutatások május 5-től október 27-ig 26 alkalommal
voltak. Itt Áts Gellért, Áts György, Balogh János, Gyenizse Péter, Keszthelyi
Sándor, Nagyváradi László, Patak Ákos, Ropoli László és Vida Tibor mutatott
be.

Az 2001. évi őszi Csillagászati Hét előadásait a TIT a planetáriumban
tartotta, az alábbi előadásokkal:

Szeptember 24. Nagyváradi László: A csillagászati kutatások hagyományos és

modern eszközeiről.
Szeptember 25. Bugya Titusz: Léteztek-e folyók a
Marson?
Szeptember 26. Hegedűs Tibor: Minden amit a távcsövekről tudni
akartál, de
eddig sohasem merted megkérdezni…
Szeptember 27. Kész
László: Kalandok egy meteorit kráterében.
Szeptember 28. Kőszegi Levente:
Űrturizmus ma és holnap.

A csillagvizsgáló kupolája
2001-ben.

Az előadások után a Hold és a Mars távcsöves bemutatása zajlott.

2002. március 23-án este a Csillagászat Napján távcsöves bemutatás volt a
bemutató csillagvizsgálóban, és Gyenizse Péter vetített előadása a
planetáriumban. Ezen 80 fő vett részt. A jelenlévők megtekinthették az
Ikeya-Zhang-üstököst. A helyi rádió és televízió a helyszínről tudósított az
eseményről.

Az 2002-es évadnyitó május 4-én volt. Kiállítás nyílt "Űrszondák a
Naprendszerben" címmel. Nagyváradi László, Gyenizse Péter előadást, Keszthelyi
Sándor napbemutatást tartott.

Az 2002. évi planetáriumi előadások május 5-től október 27-ig zajlottak.
Ezeket Gyenizse Péter, Kemenes Lászlóné, Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Ákos,
Nagyváradi László tartotta.

A 2002. évi távcsöves bemutatások március 2-től november 16-ig 29 alkalommal
voltak a csillagos ég alatt. Ezen alkalmakkor Áts György, Balog János, Gyenizse
Péter, Keszthelyi Sándor, Nagyváradi László, Pál Károly, Ropoli László, Sragner
Márta és Vida Tibor mutatott be.

Az 2002. évi őszi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban
tartotta, az alábbi előadásokkal:

Október 14. Nagyváradi László: Három és fél meteorit kráterben
jártam.
Október 15. Dán András: Amit a távcsövekről tudni kell.
Október
16. Hegedűs Tibor: A földi életet veszélyeztető kozmikus hatások.
Október 17.
Gyenizse Péter: Üstökén az üstököst. (A magyar televízió filmje az 1986-os
Halley-üstökös expedícióról)
Október 18. Keszthelyi Sándor: Fejezetek a
magyar csillagászat történetéből.

Kemenes Lászlóné planetáriumi előadást tart. Fotó: Tóth
László, 2002.

Pécsett, a Szőlő u. 65. szám alatti planetárium újra várja látogatóit! A
planetáriumi előadások címei: "A Nap és családja", "Csillagképek legendái",
"Hazánk csillagos égboltja", "A Föld hűséges társa a Hold", "A Nap
csillagtestvérei", "Csillagunk a Nap", "Naprendszerünk óriása a Jupiter", "A
Jupiter holdjai", "A Szaturnusz a gyűrűs bolygó", "A bolygó csillagok", "Földünk
családja a Naprendszer", "A Föld nővére: a Vénusz", "A vörös bolygó: a Mars":
jelzik a változatosságot, az aktualitást, a sokféle illusztrációs
lehetőséget.

Kemenes Lászlóné planetáriumi előadást tart. Jól láthatóak a
vetítőműszer részletei.
Fotó: Tóth László,
2002.

A planetárium rendezvényei, előadásai hasznosan és hatásosan szolgálják az
alsó-, közép- és felsőoktatási intézmények diákjainak természettudományos
képzését. A vegyes életkorú- és képzettségű nagyközönség számára érthetővé teszi
az égbolt jelenségeit. De ne gondoljuk, hogy csak a csillagászat tudományának
népszerűsítését szolgálja a létesítmény. Az előadások, a különböző ismeretátadó
alkalmak, a különböző tudományágak összefüggéseinek magyarázatára is szolgálnak.
Hiszen ki vitatná, hogy a csillagászatnak köze van a matematikához, a
geológiához, az ásvány- és kőzettanhoz, a környezetvédelemhez, a fizikához, a
kémiához, a filozófiához, a műszaki vagy más bölcseleti tudományokhoz.

{mosimage}
A csillagvizsgáló és a planetárium. Fotó: Tóth László,
2002.

 A Pécsi Planetárium 2004 végéig működött. 2005 óta már
sem előadások, sem rendezvények nincsenek, a planetárium és a csillagvizsgáló
bezárta kapuit. A Pécs, Szőlő u. 65. szám alatti telket a rajta álló
épületekkel együtt a tulajdonos Pécs-Baranyai TIT 2007-ben eladta egy
magánszemélynek. Az új tulajdonos 2008 októberében és novemberében az
épületeteket elbontatta és a törmeléküket elszállíttatta. Jelenleg a telek
teljesen üres. Sem planetárium, sem csillagvizsgáló nincs itt, ezért
csillagászati előadások és távcsöves bemutatások sincsenek.

 Tényleg vége!????
Keszthelyi Sándor szomorú utószavához azért én (Szűcs László a honlapszerk…) annyit szeretnék hozzá fűzni, hogy 2010-ben az új Zsolnai Központ részeként Pécs városa épített egy új kupolás épületet, Planetárium céljából. Ez az épület azonban tudomásom szerint (2011 szeptember) mind a mai napig nem készült el teljesen, sőt egyenlőre nem lehet tudni, hogy mikor és milyen formában kap itt helyet Pécs régi-új Planetáriuma.
Remélem folytatása következik!….

A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története

A szerző ezúton is köszönetet mond: Kemenes Lászlónénak, Kóbor Józsefnek,
Mátis Andrásnak, Nagyváradi Lászlónak, Schmidt Erzsébetnek, Tóth Lászlónak, akik
visszaemlékezéseikkel és adataikkal segítették az adatgyűjtést.









A planetárium és kertje. Fotó: Tóth László,
2002.

A tanulmányhoz a források nagy részét Sragner Márta bibliográfiai
adatgyűjtése szolgáltatta. Az alábbiakban közöljük az ő összeállítását. Az itt
található anyagokban további részletek találhatók az ismertetett
intézményről.








{mosimage}

A csillagvizsgáló és a planetárium. Fotó: Tóth László,
2002.

 








Ajánljuk...