Bolygósorakozó

A bolygók adott idő alatt kismértékben
változtatják égi pozíciójukat, ami főleg a Naphoz közelebb keringő Merkúr, a Vénusz
és a Földtől távolabb keringő Mars esetében jelentős. Július 16-án, az újhold
után csaknem hatnaposra nőtt holdsarló közelében észlelhetjük őket, és ahogy
lassan ránk borul Földünk árnyéka, a Hold után elsőként pillanthatjuk meg belső
bolygószomszédunkat, az egyre tündöklőbb Esthajnalcsillagot (Vénusz). Égi
sétánk alatt induljunk a Vénusztól jobbra, ferdén le a látóhatár irányába, és
ha itt felhőmentes az ég alja, akkor előbukkan a vöröslő Merkúr. (Ne tévesszük
össze a Vörös bolygóval! Amíg a Mars felszíne a vörös árnyalataiban úszik,
addig a Merkúr fényét csupán a horizonthoz közeli sűrű légkör színezi vörössé.)

Most induljunk visszafelé a Merkúrtól, – vagy a napnyugta helyétől – a Vénusz
irányába, majd ezen a kissé emelkedő vonalon haladjunk tovább balra, pontosabban
keletebbre. A Vénuszon túl, körülbelül az előző két bolygó távolságában
rábukkanunk a holdsarló felett sárgásan fénylő Szaturnuszra, amely égitest a
Szűz (Virgo) csillagképben tartózkodik. Égi utunk most vezessen a Szaturnusztól
az Esthajnalcsillag felé és valamivel félút előtt megleljük legközelebbi külső szomszédunkat,
a narancsvörös színű Mars bolygót.

Ellentétben az augusztusra várható
álhírekkel, az Oroszlán csillagai között járó Mars, – a hadak ura – távolodik
tőlünk, ezért fénye egyre gyengül. Az egymáshoz látszólag közel sorakozó
planéták szépen kirajzolják a Naprendszer fősíkjának középvonalát, az
Ekliptikát, amely egyben a Nap égi útvonala, de ugyancsak e vonal környékén
mozog a Hold is. Az esti égről egyedül
legnagyobb bolygóóriásunk, a Halak csillagképbe érkezett Jupiter hiányzik,
amely éjfél előtt emelkedik a keleti horizont fölé és napkeltéig látható. A
24 óránként 13 fokot kelet felé mozgó Hold, 17-re elhagyja a bolygókat, amelyek
közül a két gyors mozgású belső bolygó (Merkúr és Vénusz), a következő napokban
egyre jobban megközelíti külső bolygótestvéreit (Mars és Szaturnusz). A hó
végére a Mars is begyorsul és július végére a Szaturnusz alá érkezik, amikor a közeli
Vénusszal szép hármas együttállást alkotnak. A Föld keringése miatt az égbolt
objektumai mindinkább nyugatabbra kerülnek, ezért a Merkúr rövidesen eltűnik a
horizont alatt és a három planéta magára marad. Szerencsés estben augusztus
közepéig csodálhatjuk a szoros együttállásban álló égitesteket, amelyeket aug.
13-án ismét meglátogat az alacsonyan kúszó holdsarló.

A bolygómozgások sok gondot okoztak az
ókor tudósainak, mivel a planéták egy földi év alatt hol előre haladnak, majd
egy bizonyos idő után megtorpannak és hurokszerűen visszafordulnak. Az öt
szabad szemmel megfigyelhető planéta „bolyongása” megmagyarázhatatlan volt a
földközepű (geocentrikus) világnézet korában és csak a Napközepű (heliocentrikus)
világnézetet hirdető Nikolausz Kopernikusz
(1473-1543) és Galileo Galilei (1564-1642) idejében érett be a felismerés:
Földünk napkörüli keringése alatt mindig más irányból nézünk a csillagos háttér
előtt mozgó bolygókra, amire Galilei távcsöves megfigyelései szolgáltak
bizonyítékul. Galilei kereken 400 éve többek között felfedezte a Vénusz – Holdhoz
hasonló – fázisváltozásait, ami egyértelműen bizonyította világnézetük
helyességét. Galilei újabb távcsöves felfedezése egy „mini Naprendszer” volt, a
Jupiter és négy holdja (Galilei féle holdak) és ezzel nyilvánvaló lett, hogy a
Napon kívül más égitesteknek is vannak kísérői.

Sajnos a Hold, nyáron alacsonyan jár, ráadásul
jelenleg a Naprendszer fősíkja alatt rója földkörüli útját és majd 24-én
érkezik a holdpálya és a földpálya – Ekliptika – metszéspontjához, a felszálló csomóponthoz. Ezután egyre inkább
pályasíkunk fölé emelkedik (maximálisan
5 fok), hogy fél pályaívét befutva a leszálló csomópont után ismét a fősík alá merüljön.
A két csomópont arról nevezetes, hogy amikor Napunk, vagy a Hold éppen e csomópontokba
érkezik, akkor jönnek létre a teljes Nap és holdfogyatkozások, míg ha csak azok
közelébe érnek, akkor részleges fogyatkozások jönnek létre. Sajnos e téren 2010
nem kényezteti el az érdeklődőket, mert hazánkból legfeljebb részleges
fogyatkozásokat láthatunk.