Égi Csodák

Az embert ősidők óta érdekelte a rejtélyes csillagvilág és többségünk akaratlanul is vonzódik a csillagos égbolt felé. Kényszerűségből megelégszünk a bolygók, a Hold és az érdekesebb együttállások látványával, holott egy tiszta vidéki éjszakán az égbolt kinyílik előttünk és szinte elkábulunk a sok érdekesség láttán. A megfigyelés nem is olyan egyszerű. Először is egy időre búcsút kell inteni TV-nek és a vonzó ágynak, majd egy szép derült, holdtalan éjszakán kell ki autózni a várostól 15-20 km-re a pusztába, ahol a város fénye már csak a láthatáron sejlik. A langyos májusi esték ellenére, ajánlatos meleg ruhát, sőt akár a téli dzsekit is a csomagtartóba dugni, mert tapasztalatom szerint a hosszúra nyúló észlelések alatt minden ruhanemű gazdára talál. Napnyugta után egy órát kell várni a polgári szürkületig, majd újabb órát a csillagászati szürkület beálltáig. Ez idő alatt sem lehet unatkozni a szabadban, mert, ahogy Napunk egyre mélyebbre süllyed a horizont – látóhatár – alatt, és mindsűrűbben borul ránk bolygónk árnyéka, időnként felkacag egy-egy fülemüle és a közelben elsurran néhány fácán, vagy megzavart őz, – egyszóval hihetetlenül szép a természet!
A helyi amatőrcsillagászok 20-30 cm átmérőjű távcsöveikkel érkeznek észlelésre (pld. Mélykút és Mezőfalva közé), és igény esetén szívesen látják a hasonló szándékú érdeklődőt. A Tejút hullámzó szalagja ekkor már az északnyugati és délnyugati horizont fölé emelkedik és szabad szemmel, vagy kisebb látcsővel is tanulmányozni lehet annak sötét ködökkel szabdalt csillagfelhőit. Itt-ott felfedezhetünk opálos foltokat, amelyek igazán csak a teleszkópban mutatják meg valódi énjüket. A távcsővel óriási élmény felkutatni a szabad szemmel láthatatlan mély-ég csodákat (nyílt csillaghalmaz, gömbhalmaz, diffúz és reflexiós köd, planetáris köd, galaxis), melyekhez részletes csillagtérkép alapján, a kanyargós csillagösvényeken jutunk el. Látványuk megunhatatlan, hiszen ha, egyszer valaki megpillanthatja a több tízezer csillagot számláló M13 jelű gömbhalmazt, vagy a füstkarikaszerű (M57) planetáris ködöt, annak eláll a szava és az adott égi csodát valamilyen ékszerhez hasonlítja. A sok száz gyöngy és drágakő látványa elfeledteti velünk a filmsorozatokat, a holnapi teendőket és átszellemülten nézzük a derengő gázködöket, amelyeket sokszor a hozzá közeli csillag tesz láthatóvá (diffúz-köd), vagy éppen fénylésre gerjeszti (reflexiós-köd). Tejútrendszerünk csillagai között, mint egy ablakon keresztül a végtelenbe nézünk és több millió fényévre rátalálunk csillagvárosunk társaira, a galaxisokra, amelyek közül egyszerre akár 2-3 is megpillantható műszerünk látómezejében. Az örömökben gazdag észlelés után a hazatérés is kalandos, mert a szántóföldek szélén futó úton sokszor nyúl ugrál, vagy őz szökell előttünk és otthon sokáig az átélt élményekre, a csodás mélyég-objektumokra és anyabolygónkra gondolunk. 
 

                Romhányi Attila

Ajánljuk...