Égi mozgások

Az egyik legismertebb csillagkép hazánkban a Göncölszekér, amelynek ha a két hátsó csillagát gondolatban összekötjük, és ezt a szakaszt ötszörösére növeljük, akkor eljutunk a csillagszegény területen fénylő Sarkcsillaghoz (Poláris). Égi szekerünk, mint egy óramutató, közel 24 óra alatt körbefordul az égen, és ez a látszólagos mozgás ellentétes a Föld tengelyforgásával. A Göncölszekér egyike azoknak a kis számú, közös néven cirkumpoláris csillagképeknek, amelyek hazánk szélességéről sohasem nyugszanak le, csak nappal válnak láthatatlanná. Az északi országokba utazók számára feltűnő látvány, hogy a Sarkcsillag egyre magasabbra emelkedik, és vele együtt fokozatosan nő a cirkumpoláris csillagképek száma. Ezzel szemben például a Kheopsz piramis tövéből már hiába keressük alsó delelésekor a Göncölt, mert jellegzetes csillagainak túlnyomó részét már eltakarja az északi látóhatár.
A Nap esetében közismert a delelés fogalma, de a csillagok is delelnek (kulminálnak). Deleléskor az égitestek látszólagosan keletről nyugat felé haladva átjutnak a délkörön, vagy meridiánon, ami nem más, mint az északi irányt az égbolt legmagasabb pontján keresztül, (zenit) a déli iránnyal összekötő vonal. A cirkumpoláris csillagképeknek, illetve csillagoknak felső delelése van akkor, amikor az égi pólus felett elérik a meridiánt, majd 12 órával később az égi pólus és az északi látóhatár között bekövetkezik az alsó delelésük.
Városunk (Dunaújváros – a szerk.) egén felkelnek és lenyugszanak azok a csillagok, amelyek deklinációja + 46 fok 58 perc és – 43 fok 02 perc között van (ld. DUNAFERR hetilap, 2004/6 sz. Égi koordináták).
Ez elsőre kissé bonyolultnak tűnik, de érthetővé válik, ha átgondoljuk az alábbiakat:
 Tudjuk, hogy nálunk az északi látóhatártól, +46 fok 58 perc magasságban van az égi pólus, és ettől a zeniten át 90 fokra megtaláljuk az égi egyenlítő kelet-nyugat irányú főkörét. A két szög összegeként 136 fok 58 percet kapunk, ami az égi egyenlítő szögtávolsága az északi látóhatártól. Mivel az északi és a déli látóhatár a delelés félkörén keresztül 180 fokos szöget zár be egymással, amiből kivonva a fenti 136 fok 58 percet megkapjuk, hogy nálunk az égi egyenlítőtől délre (mínusz előjellel) 43 fok 02 perc mélységig látjuk a déli égbolt csillagait.