“Foltok” az űrruhán

Ez az augusztusi nap tekinthető tehát a szövetből készült
űrembléma születésnapjának, amely nagyjábóli alakjáról, az öltözetre erősíthetőségéről
a patch (magyarul
folt) elnevezést kapta.

A kézimunka az egyik legkorábbi művészeti forma, melynek
első nyomai mind az egyiptomi sírboltokban, mind a maja valamint azték
temetkezési helyeken fellelhetők. Ezek a kézimunkák nagyon kifejezők
alkotójára és viselőjére egyaránt. A középkorban a páncélos lovagok is
előszeretettel hordták, sokszor csak a pajzsukon látott címerükről lehetett
felismerni őket. Nem véletlenül említjük a lovagokat, mint katonákat,
hiszen az emblémák, címerek, egyfajta azonosító jelként szolgáltak, és
szolgálnak bizonyos csoportok számára. E csoportok jelentős képviselői
a katonák.

A latin Ex Luna scientia magyarul azt jelenti, hogy tudományos ismeretek
a Holdról. A görög mitológia Apollo istene kétkerekű harci szekerén
szállítja a Napot keresztül az égboltozaton. A távolban lévő Földről
induló vektor pedig az Apollo-13 űrútját jelképezi.

Az első űrhajóscsoportok tagjai mind keleten, mind
nyugaton a légierők pilótáiból kerültek ki. Köztudott, hogy az egyes
fegyvernemek között bizonyos rivalizálás húzódik meg, és az is kétségtelen,
hogy akár a haditengerészet, akár a "sima" légierő gépein repülő
pilóták egyaránt a Légierő katonái, mégsem ritka, hogy a saját csoportjukat
többre tartják a másikénál. Ennek az érzésnek jó kifejezője az embléma.
A civil életben az 1960-as években lett népszerű a patch. A fiatalabb
generáció büszkén hordta farmerjein és dzsekijein az emblémákat, nemcsak
saját magukat azonosítva ezzel, hanem gondolkodásmódjukat és társasági
hovatartozásukat is.

A fehér, kör alakú Föld felett találkozik először a két űrnagyhatalom
űrhajója, dátum szerint 1975-ben. A valóságban az összekapcsolás valahol
Németország (akkor még NSzK és NDK) felett történt meg. A keleti propaganda
természetesen azonnal kihasználta az alkalmat a második világháborús
elbai találkozásra utalva. A két egymásba csavarodó spirál kék mezejében
az amerikai Apollo, a pirosban a szovjet Szojuz (Szövetség) űrhajónév
olvasható.

Kezdetben a kézimunkás emblémák a szó legszorosabb
értelmében kézi munkával készültek. Elég hamar, az 1800-as évek közepén
már megjelentek az első gépek, a kézimunkák is géppel készülhettek. Az
igazi áttörést a XX. század első évtizede hozta. A gépeket mechanikus
vezérművel látták el, egy papírszalag tartalmazta az információt a tű
számára. Ma, a számítógépes világban, amikor a milliméter tizedrészénél
is messze pontosabb a gép által készített hímzés, már nincs szükség gyakorlott
szakmunkásra. Inkább jó programozó kell, és jó program. A többi a gépek
dolga.
A két űrhajós nevével ölelt Conestoga szekér a vadnyugat
pionírjait szimbolizálja az amerikai űrprogram korai misszióira utalva.
Gordon Cooper parancsnok apósa javasolta ezt és a két űrhajós boldogan
hagyta jóvá. A 8 Days or Bust, azaz – Nyolc nap vagy kudarc – utólag
került az emblémára, miután a Gemini-5 sikeresen kitöltötte a holdutazáshoz
szükséges bő egy hetet a világűrben.
Európában a következő három ország áll
a kézimunka ranglistáján: Ausztria, Németország és Svájc. Ez utóbbi ország
ma már az élen áll: nemcsak óráiról híres, hanem kézimunkáinak pontossága
révén megelőzte vetélytársait. Nem véletlen tehát, hogy az összes, hivatalos
űrembléma svájci hímzésű! Nagyon fontos megemlíteni, hogy a svájci kézimunka
még mindig nagyon sok emberi munkát foglal magában.
A művészeti tervező az űrhajósokkal folytatott számtalan konzultáció
után elkészíti a mintapéldányt, természetesen a NASA és az űrhajósok
jóváhagyásával. A tipikus patch 10-19 színt tartalmaz, és az űrrepülés
legfontosabb mozzanatára, esetleg a tudományos programra utal. Itt kell
megjegyezni, hogy a tervezett űrrepülés elmaradása, halasztása miatt
gyakran előfordul, hogy a NASA az utolsó pillanatban változtatásokat
kér. Persze a vakvéletlen is közbeszólhat: például az Apollo-13 emblémájában
hiába keressük a személyzet névsorát, nem találjuk. Ma már történelem:
az indulás előtt két nappal az orvosok Thomas Mattinglyt kanyarógyanús
állapota kivették a repülőszemélyzetből. Ezzel felrúgták azt a korábban
jól bevált gyakorlatot, hogy az első számú személyzetnél fellépő egészségügyi
probléma esetén kompletten cserélik az űrhajósokat, azaz az addigi tartalék
személyzet lép előre. Az így létrejövő "vegyes" személyzet
az utolsó pillanatban kapta meg az űremblémáját. Az már csak a sors zárójelben
megjegyezhető iróniája, hogy Mattingly sohasem lett kanyarós, az Apollo-13
majdnem tragikusan végződő útját pedig mindannyian ismerjük.A legtöbb,
hivatalos "foltot" az Észak-Karolina állambeli A.B. Emblem
Company készíti.
{mosimage}

A szovjet (orosz) űrhajósok a korai időszakban nem
hordtak űrruhájukon emblémát. Az első jelzések a szkafander nélküli
Szojuz űrrepüléseknél jelentek meg. Az CCCP felirat alatt a Föld, felette
egy stilizált rakéta volt látható. Az Interkozmosz, illetve az egyéb
nemzetközi űrrepüléseknél a közös emblémákat hordták, a tiszta szovjet
(orosz) űrrepüléseknél megmaradtak az államiság jelképénél. Ez persze
nem akadályozta meg abbéli tevékenységükben egyes nyugati cégeket,
amelyek nem átallottak nem csekély fantáziával az egyes szovjet űrrepülésekhez
emblémákat legyártani. (E sorok írója is őriz egy ilyen példányt, amelyet
a Szojuz-6 űrrepülésére készítettek. Nem elég, hogy az egyik orosz
betű latin betűvel van felcserélve, de az űrhajó fedélzeti mérnökének,
Valerij Kubaszovnak is csak a mosolygását váltotta ki.

A Gemini-12 űrhajót Halloween (Mindenszentek Ünnepének) előestéjén
(október 31-e) vagy annak környékén szándékoztak indítani. Ez végül
is két hetes késéssel november 11-én sikerült. Ennek ellenére a narancssárga
és a fekete szín mind-mind ezt az ünnepet szimbolizálják. A római XII-es
a "Boszorkányok óráját" éjfélre teszi. A bal oldalon lévő
félhold nemcsak a Halloweenre utal, hanem a Gemini-program végét és
az Apollo-program kezdetét jelenti.

Magyarország is büszkélkedhet egy emblémával, pontosabban
egy hat darabos kollekcióval, amely az első szovjet-magyar űrrepülés alkalmára
készült. Ez valódi ritkaságnak számít, nem csoda tehát, hogy a nyugati hamisítók
ismét léptek. Igaz, megint rosszat. A piros-fehér-zöld színű magyar zászló
piros-fehér-feketére sikeredett. Vagy ők tudnak valamit…

Ajánljuk...