Megsemmisült a Columbia
45 perccel később, – negyedórával a földet érés előtt – 63 kilométeres magasságban a 18-szoros hangsebességgel száguldó űrrepülőgéppel megszakadt az összeköttetés. A fedélzeten tartózkodó izraeli űrhajós miatt a leszállást élőben közvetítő izraeli televízió jóvoltából az egész világ láthatta, hogy Texas állam felett az utolsó balforduló után az űrrepülőgép helyett két, majd három fénylő pont jelenik meg, majd a nyilván darabokra eső orbiterből további, izzó fénygömbök válnak le. Hatalmas robbanás reszkettette meg a texasi házak ablakait, szem- és fültanúk több robbanásról számoltak be. Az izraeli űrhajós miatt szinte azonnal megindult a találgatás, a katasztrófa lehetséges okaként egy merényletet feltételezve. Kétségtelen, hogy az egész repülést, amelyet 2001-re terveztek, fokozott biztonsági intézkedések övezték, és a távirányított pokolgép működtetése sem egyszerű technikai feladat. Az amerikai illetékes szervek nagyon hamar kijelentették: “a merénylet igen valószínűtlen”.
{mosimage}
Csak a Columbia felszállása után érkezett meg gyűjteményem részére ez az aláírt kép (NASA LG-2002-0101-JSC).
A NASA hivatalos közleményei hamarosan elismerték a gép és a héttagú személyzet elvesztését, a Fehér Házon félárbocra eresztették az amerikai zászlót. Bush elnök megszakította Camp David-i hétvégéjét, és azonnal visszatért Washingtonba, ahol magyar idő szerint este fél kilenc után rövid, televíziós beszédet intézett az amerikai néphez.
A tragédia lehetséges okait kutatják, a NASA felhívást intézett az amatőr fénykép- és filmfelvételeket készítőkhöz, hogy anyagaikat juttassák el a vizsgálatot végző bizottsághoz. Az amerikai kormány egyúttal nemcsak jogi megtorlást helyezett kilátásba mindazokkal szemben, akik a Columbia megtalált roncsdarabjait eltulajdonítják, hanem a megtalálók egészségi állapotát veszélyeztető, mérgező anyagok jelenlétére is rámutatott.
Az űrrepülőgépek indítását azonnal felfüggesztették, így az Atlantis tervezett startjára sem kerülhet sor. A nemzetközi űrállomáson tartózkodó személyzetet ugyan közvetlen veszély nem fenyegeti, de a Shuttle-program ideiglenes leállítása miatt a személyzet csak az orosz Szojuz-űrhajóval tud visszatérni, és az űrflotta hosszabb kényszerpihenője esetén az űrállomás személyzetének váltását is csak ezzel a típussal tudják lebonyolítani. Nyilvánvaló, hogy a már egyébként is elmaradásban lévő űrállomás további építése is késedelmet szenved a kieső kapacitás miatt.
A Columbia űrrepülőgépnek ez volt a 28. repülése. Nemrég volt felújításon, de ennek ellenére a legöregebb gépnek számított a flottában. A kezdetben száz felszállásra tervezett gépekről az idő bebizonyította, hogy a szerkezeti elemek öregedése miatt a 30-40 repülés már az élettartam végét jelenti. A 25 éves űrrepülőgép – hasonló korabeli, normál repülőgéppel összehasonlítva – nem kaphatna felszállási engedélyt.
Az Egyesült Államok most ismét válaszút előtt áll: épít-e újabb űrrepülőgépet, vagy felgyorsítja a típus felváltását célzó munkálatokat egy új űreszköz kifejlesztésére. A válasz függ a katasztrófa okának vagy okainak kiderítésétől, de a Challenger tragédiáját követő hangulat megismétlődését feltételezve: az amerikai űrprogramnak folytatódnia kell.
