Simonyi napló 13


Április 6-án az Orosz Állami Bizottság, az RKK Enyergija elnöke, Nyikolaj Szevasztyjanov és a Gagarin Űrhajós Kiképző Központ parancsnoka, Vaszilij Ciblijev együttes döntésének értelmében a Szojuz TMA-10 személyzete megkapta a repülési engedélyt. Holnap tehát ismét lesz magyar űrhajós a világűrben – hízelegnek a magyar híradások, de ez csak részben, pontosabban felerészben igaz. Április 7-én, szombaton a Szojuz TMA-10 fedélzetén, két orosz űrhajós társaságában indul a világűrbe Charles Simonyi, a magyar származású, de amerikai állampolgárságú, szoftverfejlesztő mérnök, aki mintegy 20 millió dollárt fizet a Space Adventure vállalkozáson keresztül űrutazásáért, és az amerikai állampolgárságú űrhajósok számát fogja gyarapítani.



A Szojuz TMA-10 a 34. lesz a Nemzetközi Űrállomáshoz indított űrhajók, űrrepülőgépek sorában. Eredetileg március 9-én startolt volna a kazahsztáni Bajkonurból, de az indítást egy hónappal elhalasztották, hogy a március közepére tervezett STS-117-es jelzésű, Atlantis űrrepülőgép programjában szereplő, újabb napelemtáblák felszerelését megvárják. A módosított startidőtől természetesen már nem tértek el annak ellenére sem, hogy egy váratlanul lezúduló jégeső – több mint kétezer kisebb-nagyobb lyukat, repedést, sérülést okozva az űrrepülőgép nagy hajtóanyag-tartályának külső szigetelőburkolatán – megaka-dályozta az Atlantis március 16-ai indítását.
Az ISS-15 parancsnoka Fjodor Jurcsihin az RKK Enyergija, fedélzeti mérnöke Oleg Kotov tesztpilóta, az RGNII (Orosz Állami Tudományos Kutató és Teszt Intézet) mérnöke lesz. Külön említést érdemel a tartalékszemélyzet, a Mihail Kornyenko, Roman Romanyenko páros, az utóbbi űrhajós nem más, mint az egykori időtartam világcsúcstartó, Jurij Romanyenko fia.



Jurcsihin az újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy legfontosabb feladatának a Nemzetközi Űrállomáson “a tervezett összes elem beszerelését, beüzemelését” tekinti, bár az amerikai Clayton Anderson és az űrállomáson maradó, 16. személyzetnek is tagja leendő Daniel Tani munkájára egyelőre nem számíthat.
Charles Simonyi űrrepülésére egyébként idén ősszel került volna sor, de a japán Enomoto orvosi diszkvalifikálása miatt nemcsak az iráni születésű, de amerikai állampolgár, Anousheh Ansari, hanem az őt követő, a 2001-ben elhunyt Simonyi Károly akadémikus fia is egy hellyel előrelépett az űrturisták sorában. A Space Adventure vállalkozásnál befizetett mintegy 20 millió dollár ellenére, az ifjabb Simonyi már a kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy nem egyszerű űrturistaként, hanem több kísérletet elvégző űrhajósként kíván a Nemzetközi Űrállomáson tevékenykedni. Az újságíróknak többször elmondta, hogy “bár mindig is álma volt az űrutazás, de elsősorban az orosz és amerikai űrhajósok által végzett kozmikus munkából szeretne minél többet megtanulni”. Szoftverfejlesztő mérnöki végzettsége lehetővé teszi, hogy az amerikai és orosz mérnöki megoldásokat összehasonlítsa, valamint a kiképzésben való részvételével és a műszaki megoldások összehasonlításával megértse a világ két vezető űrhatalmánál jelenleg alkalmazott űrtechnikát. Simonyi kimondottan magyar kísérletet is végre fog hajtani a Nemzetközi Űrállomás világhírű magyar műszerével, az emberi testet érő sugárzás mennyiségét mérő és a helyszíni kiértékelést lehetővé tévő, Pillével. 1980-ban ennek a műszernek az alapváltozatát próbálta ki Farkas Bertalan a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Simonyi a magyar dózismérő kezelését, használatát a KFKI-AEKI Apáthy István vezette Pille-csoportjától sajátította el.
Charles Simonyit 2006 augusztusában nyilvánították űrrepülésre alkalmasnak az orosz űrorvosok, és szeptemberben már meg is kezdhette hathónapos felkészítését. Az alapképzés után novemberben, az ISS 15. személyzetével együtt – amelynek minden tagja szintén mérnök végzettségű – már a konkrét feladatok elvégzését gyakorolta Csillagvárosban. Simonyi a felkészítés végén, március utolsó napjaiban sikeres vizsgát tett az Állami Bizottság előtt. “A mi volt a legnehezebb?” kérdésre, így válaszolt: 
“Egy általános, állandó, egyenletes teljesítményre volt szükség, és ez nem volt könnyű hosszú időn keresztül, de sikerült. Köszönet kitűnő társaimnak!”
Mosolygós arcú válasza mögött persze már annak az ismerete is ott volt, hogy a leszállási pálya megváltoztatása miatt – két nappal meghosszabbították az űrrepülés eredetileg 11 naposra tervezett idejét. Ezért április 20-án tér vissza a Földre a Szojuz TMA-9 fedélzetén, az ISS mostani személyzetével, a Lopez-Alegria-Tyurin űrpárossal, míg az amerikai Sunnita Williams – az űrrepülőgép késése miatt – kényszerűen, feltehetőleg az év végéig az ISS-en marad. A főbb eseményeket, Simonyi űrutazásának előkészületeit bárki figyelemmel kísérheti Charles Simonyi weboldalán (lásd internetes ajánlat), ahol kérdéseket is fel lehet tenni. Az amerikai-magyar űrhajós jelölt a Magyar Távirati Irodának már elmondta, hogy bár az űrruháján csak a repülési emblémájában lesznek ott a magyar színek, de mindenképpen egyértelművé teszi majd magyar érzelmeit is. Charles Simonyi – mint rövid elektronikus levelében megválaszolta – felviszi a Nemzetközi Űrállomásra azt a három, a koronás címerrel díszített magyar zászlót, amelyet ugyanannál a szövetkezetnél készíttettem el, ahol annak idején Farkas Bertalan részére varrták, hímezték az emblémákat. Tervei között szerepel, hogy az egyik zászlót valamelyik múzeumnak fogja ajándékozni. További gesztus a részéről, hogy az általam küldött, csipetnyi magyar föld is lesz útipoggyászában.





{mosimage}

Ajánljuk...