Simonyi napló 14

A kétnapos, végső visszaszámlálás után, magyar idő szerint 19:31:14-kor emelkedett fel a kazahsztáni Bajkonur egyik indítóállásáról a Szojuz-Fregat hordozórakéta, tetején a Szojuz TMA-10 űrhajóval, melynek fedélzetén háromtagú személyzet tartózkodik: az ISS-15 két orosz tagja, a Fjodor Jurcsihin, Oleg Kotov űrpáros, kiegészülve a már űrállomáson lévő Sunnita Williams-szel, aki az Atlantis űrrepülőgép “viharos” starthalasztása miatt legalább őszig ott is marad. Az űrhajó személyzetének harmadik tagja a “retúrjegyéért” több mint 20 millió dollárt fizető, Charles Simonyi, aki a start napján a következőket írta internetes naplójába:
“Csodálatos ez a reggel itt, Bajkonurban. Kitűnően aludtam, majd tréfálkoztunk a látogatásomra érkezett családtagokkal, vendégekkel. Kaptunk egy kis égi zuhanyt, de az utána keletkező szivárvány csodálatos látvány volt. Valóban nagyon várom ezt a repülést!”

A start előtt két órával foglalták el helyüket az űrhajósok a Szojuz-TMA fedélzetén. Ez kissé bonyolult művelet, hiszen nem közvetlenül a parancsnoki kabinba, hanem az űrhajó felső részét alkotó orbitális kabinba jutnak be legelőször, a mentőrakéta alatti védőburkolat oldalajtaján keresztül, majd innen ereszkednek le üléseikbe.
19:31:14-kor harminckét hajtómű lépett működésbe, és a Szojuz-Fregat hordozórakéta elemelkedett az 1-es számú bajkonuri indítóállásról. A Duna Televízió “Mentor” című műsorának különkiadása élőben tudósított a start előtti percekről, majd a felszállásról egészen a pályára állásig. A felbocsátást a NASA TV is élő adásban közvetítette. Simonyi saját honlapján naponta ír beszámolót az űreseményekről, válaszol a feltett kérdésekre (lásd internetes ajánlat).
Családjának szülőhelyén, Egyházasfalun már hetek óta nagy izgalommal várták a távolba szakadt rokon űrutazását. A falu polgármestere szerint középponti helyen, azaz a saját kocsmájában gyűltek össze a helyiek, és izgulták végig az űrhajó indítását, hiszen “itt szegről-végről szinte mindenki rokona Charlesnak” – tette hozzá Eső János.
A Szojuz TMA-10 – a 34. a Nemzetközi Űrállomáshoz indított űrhajók, űrrepülőgépek sorában – repülését 9 repülőgép és 16 helikopter vigyázta Kazahsztán, Dél-Szibéria és a Távol-Kelet fölött, ahol a pálya első szakasza ívelt át. A Japán-tengeren, egy lehetséges kényszerleszállás helyszínének közelében – pedig egy orosz hadihajó tartott ügyeletet, fedélzetén bevetésre kész kereső-mentő egységekkel.
A Szojuz-FG hordozórakétáról a start utáni kilenc perc elteltével vált le a harmadik fokozat, és az űrhajó – kinyitva napelem-szárnyait – megkezdte keringését a Föld körül. Az alacsony pályára álló Szojuz gyorsabban kerüli meg bolygónkat, mint a 400 km-es magasságban lévő ISS, ezért kell legalább két nap és 2-3 hajtóműkapcsolás, melyek révén a fokozatosan emelkedő és ezáltal lassuló űrhajó “utoléri” az űrállomást. Az űrutazás első két napja tehát a berendezések ellenőrzésével és a pályamanőverek végrehajtásával telt el. Az űrhajó hívójele a pulzár, ami egy állandó hullámhosszal sugárzó neutroncsillag a világegyetemben.
Az ISS új személyzetének is sok dolga lesz. A berendezések felszerelésén, beüzemelésén kívül – a féléves űrrepülésük alatt – két Progressz teherűrhajót és ugyancsak két, esetleg három űrrepülőgépet kell fogadniuk. Az utánuk következő személyzet már a maláj űrhajóssal fog megérkezni a Nemzetközi Űrállomásra.
Charles Simonyi is megfelelően felkészült az útra, melyen egyáltalán nem űrturistaként kívánt részt venni. Számos kísérletet fog végrehajtani, és kitűnő optikai felszerelésével filmet igyekszik mindent megörökíteni. Kísérletei közül kiemelkedik az ISS egyetlen, de világhíres magyar műszerével, a Pillével folytatott mérések, melyre idén február 15-én Budapesten, a KFKI-AEKI Apáthy István vezette Pille-csoportjától kapott útmutatás alapján készült fel. A Pille dózismérő, az emberi testet érő sugárzás mennyiségét mutatja meg helyszíni kiértékeléssel. 1980-ban ennek a műszernek az alapváltozatát próbálta ki Farkas Bertalan a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén.
Charles Simonyi, a FAI (Nemzetközi Repülő Szövetség) feltételei szerint, a 455. ember abban a sorban, akik legalább 100 km-es magasságra emelkedtek fel a Földtől, de ahogy ő mondta, az első “okostojás” a világűrben.
Az összekapcsolás előtti híradások megerősítették, hogy orosz társaival együtt jól alkalmazkodott a súlytalansághoz, és első űrbéli alvása is zavartalan volt. Szerencséje már az űrrepülés kezdete előtt is pártolta, mert március 22-én bejelentették, hogy a leszállási pálya megváltoztatása miatt, két nappal meghosszabbították az eredetileg 11 naposra tervezett űrrepülésének idejét. Ezért április 20-án tér vissza a Földre a tavaly szeptember 20-a óta az űrállomáson mentőűrhajóként szolgáló, Szojuz TMA-9 fedélzetén, az ISS mostani személy-zetével, a Lopez-Alegria-Tyurin űrpárossal. Elmondása szerint űrkalandját követően – hazatérése után – előbb akklimatizálódik, majd lassanként visszatér a mindennapi életéhez, a megszokott munkájához, melyet csak élete legnagyobb kalandjáért szakított félbe.

{mosimage}