Meghalt Walter Schirra

Az 1923-ban a New Jersey állambéli Hackensack-ban született Schirra már 13 éves korában ismerte a repülés fortélyait. Apja az első világháborúban vadászpilóta volt, később bemutatórepüléseken néhányszor kétfedelű gépének szárnya között vitte Schirra édesanyját. Wally, – ahogy Schirra szerette, hogy szólítják – a haditengerészeti akadémia elvégzése után 90 bevetésen vett részt a koreai háborúban, és 1 MiG-15-ös lelövésével, és egy valószínűsíthető légigyőzelemmel, valamint három kitüntetéssel zárta hadirepüléseit a 7. légiflotta pilótájaként.
Bár kezdetben csekély érdeklődést mutatott az űrrepülés iránt, de végül 1959-ben a héttagú űrhajós csoport tagja lett. Első űrrepülésén 1962-ben a NASA Mercury űrprogramjában, a Sigma 7 űrhajó fedélzetén hatszor kerülte meg Földünket. “Nincs senki, aki jobban repült volna nálad” – mondta néhány nappal később James Webb, a NASA igazgatója. Három évvel később Thomas Stafforddal az oldalán végrehajtották az első pilótás űrrandevút, amikor is a Gemini-7 és a Gemini-6 űrhajó 120 centiméternyire közelítette meg egymást.
A földi nagy űrkatasztrófa után, amikor az Apollo-1 fedélzetén három amerikai űrhajós borzalmas tűzhalált halt, Schirra volt a tartalékszemélyzet parancsnoka. 1968 októberében az ő vezetésével repülték be az átalakított Apollo űrhajót. A tizenegy napos űrút alatt többször levetették az űrruhájukat a földi irányítás akarata ellenére, ahol nem akarták vállalni a feleslegesnek ítélt kockázatot. A személyzetért én vállalom a felelősséget, én vagyok a parancsnok – zárta le a vitát Wally Schirra.
A Holdra már nem jutott el, bár kedvenc jelmondata volt a “moonandback”, azaz a “Holdra és vissza”, kötőjelek és vesszők nélkül.
1969-ben elhagyta a NASA-t, és nyugdíjazását kérte a haditengerészettől is. Néhányszor ellátogatott Cape Canaveral-re, és a helyszínen nézte végig több űrrepülőgép indítását. Sosem mulasztotta el megjegyezni, hogy a külső hőmérséklet változása miatt az űrrepülőgépen ülők, tulajdonképpen egy repülő termoszban vannak…
1984-ben San Diego kertvárosába, Rancho Santa Fe-be költözött, és napi munkája mellett kedvenc vitorlásán, a 11 méter hosszú Windchime-n töltötte idejét.
Schirra 2000-ben került be az US Naval Aviation Hall of Honor-ba.

{mosimage}