Második pofon a Holdról
Most nézzünk meg négy felvételt, amelyek más-más időpillanatban
készültek az Apollo-17 Holdra szállása után.
A Hold gravitációja hatoda a Földének, tehát a Holdon mászkáló űrhajós –
szkafanderével együtt – 180-200 kilogramm helyett csak 30-35 kilogrammot nyom.
Izomereje viszont megmarad, mozgása tehát könnyed lesz, melyet az űrhajósok
szökdécselésekre, ugrálásokra használtak ki. A gravitáció a kihelyezett zászlóra
is hat, s bár lényegesen kisebb, mint itt lenn a Földön, a zászló szövetének –
lassan ugyan – de le kell konyulnia! Várakozásunkkal ellentétben a zászló nem
fittyed le a rúdon, hanem jól láthatóan lobog a légkör nélküli Holdon!
Bár a zászló kitűzése – jelképessége mellett – korántsem a Hold
amerikai, birtokba vételét jelentette, hűen fejezte ki, a holdutazások politikai
küldetését. A közismert amerikai látványtervezés egyszerűen nem engedhette meg,
hogy egy kókadozó zászló képviselje az Egyesült Államokat bolygónk kísérőjén,
ezért egy vízszintes merevítő rúddal biztosították a zászló megfelelő “állását”.
Az előkészített zászló, a merevítőrudakkal (NASA
S69-38748).
(http://spaceflight.nasa.gov/mars/reference/flag/flag.html)
Azonban még ezzel sem elégedtek meg, hanem a zászló szövetébe megfelelő
alakú, merevítő szálakat tettek, és így a zászló már valóban lobogni látszik a
légüres tér ellenére is! (1-5. kép) Akinek van lehetősége, nézze meg az
Apollo-11, -14, de főleg az Apollo-15 zászlókitűzésének moziját (NASA Human
Space Flight video,
http://spaceflight.nasa.gov/index-m.html, illetve a cikk
végén közölt linkekre kattintva közvetlenül is megtekinthetők a felvételek – a
szerk.)
Jól látható, hogy a zászló csak addig “mozog a szélben”, ameddig az űrhajós a
rudat beleszúrja a holdtalajba. Ezután a zászló “áll”, de a gyűrődés miatt – a
beépített merevítő szálak “segítségével” – lobog! (6-9 kép).
 |  |
 |  |
6-9. NASA Apollo-15 movie (Apollo Moon Hoax) | |
{mosimage} | Az első négy képen az űrhajós elmegy a zászló mellől, de a következő pillanatokban sem változik meg a zászló alakja! Furcsa szél “fújhat” tehát a Holdon, mert az idő elteltével sem változik a zászló szövetének gyűrődése, valamint hogyan lehetséges az, hogy ez a “holdi szél” csak nagyjából 160 és 220 cm-es sávban fúj a zászlót “lobogtatva”, de a holdporból egy mákszemnyit sem visz odébb…? |
Zászlók Budapesten, a várban. Forrás: Pi Tóth István |
