Válaszok – fel nem tett kérdésekre
Az anyagot kimondottan április elsejei tréfának szántam. Lehetett volna ufós is az alapötlet, de az olyan közhelyes. Arra gondoltam, hogy felelevenítek egy régebbi történetet, mely szerint megtalálták annak a német űrhajósnak a holttestét, amely az 1945-ös felbocsátás után két évtizedig keringett holtan a Föld körül, majd a Csendes-óceánon őrjáratozó egyik amerikai hadihajó kiemelte az űrkabint. |
|
|
1. kép: az A-4-es rakéta továbbfejlesztett változata, a Redstone emeli magasba Alan Shepard űrhajóját, 1961. május 5-én (NASA 10073515). |
||
Ezt a történetet a TV2 2001-ben leadta, sajnos a poént tompítandó, a műsorvezető hozzátette, hogy ő személy szerint kételkedik a hírben, mert április 1-je van… Tulajdonképpen én nem a dátumra helyezném a hangsúlyt, hanem azokra a hihető "kacsákra" hívtam volna fel, – és most meg is teszem – a figyelmet, amelyeknek ki kellett volna váltaniuk a kételkedő hangokat. Mielőtt pedig válaszolok azokra a kérdésekre, amelyek nem érkeztek be, de beérkezhettek volna, megkérem a T. Szerkesztőt, Balaton Lászlót, hogy a "Mégsem gagarin volt az első?" című anyagomat helyezze át jól megérdemelt helyére, az űrmarhaságok közé… Kérdés: Hogyan lehetséges, hogy a németek ilyen messzire Kérdés: A szöveg után kételkedtem a leírtakban, de a képek |
||
|
1945. február 14. A rakéta felbocsátása előtt távirat érkezik a Führertől, aki köszönetet mond a fiatal pilótának azért, hogy a német nemzet érdekében kész akár feláldozni is magát történelmi küldetése folyamán. Reggel 9 óra 7 perckor a "Neues Deutschland" a magasba emelkedik. A hajtómű azonban nem áll le a tervezett időben, hanem kerek 260 másodperccel tovább működik, és nagyjából 350 kilométeres sugarú, majdnem körpályára áll. |
|
2. kép: Kisegítik Gagarint a katapultülésből. Valószínűleg az indítás előtti utolsó próbák egyikén készült a felvétel (RKKE). |
||
A reggel 9 óra 7 perc Gagarin, azaz a Vosztok indításának időpontja, a Neues Deutschland pedig a megszűnt NDK kommunista pártlapjának volt a neve. A hajtómű pedig ha tetszik, ha nem 1 perc után mindenképpen leáll, mert nincs több hajtóanyag! Nem tud 260 másodperccel tovább működni, de ha valamilyen csoda folytán még ez a 4 perc is hozzáadódna az üzemidőhöz, a rakéta akkor sem jutna ki Föld körüli pályára. Kevés lenne ehhez a végsebessége. Hadd utaljak a fentebb említett Redstone rakétára, amely nagyobb teljesítményű, mint az A-4-es, mégsem volt elegendő Shepard földkörüli pályára való juttatásához. És most a képekről: a képek mind valódiak, semmi retusálás, átalakítás nem történt velük, egyetlenegy kivételtől eltekintve. Ez pedig a 16. kép. Az átalakítás a következő: a 15. képen látható A-4B rakéta – kissé átfestve – "fölé" lett helyezve egy induló Titan-II/Gemini kombinációnak. A kiáramló hajtóanyag színéből lehet kitalálni, hogy a kép nem lehet valódi. A Titan-II más komponensekkel működött, mint az A-4B. A 20-22. képek pedig egy sci-fi kötetből lettek idemásolva, címe High Road to the Moon. Jól tükrözik az 1940-es évek elképzelését az űrrepülésről, egy űrhajó belsejéről. |
||
A 3. képsorozaton dr. Stapp híres rakétaszán kísérletének utolsó kockáit láthatjuk. A vasúti sínen rakétákkal felgyorsított kocsit, hirtelen megállították. Az így fellépő iszonyú negatív gyorsulásról szerzett adatokat az amerikai orvos, saját sérülései árán. Figyelemre méltó viszont, hogy a páncélszerű ruha valóban német pilóták számára készült, túlterhelési vizsgálatok céljára. Kérdés: Mi a helyzet az 1950-es évek végén végrehajtott szuborbitális űrrepülésekkel, |
|
|
3. kép: A ritkán látható felvétel az indítóhely felé tartó buszban |
||
Válasz: A történet nagyon érdekes. Csak a legújabb kutatási eredmények Kérdés: A Spektrum televízió nemrég vetítette a T-akták sorozatában |
||
|
Kérdés: A "Leleplező" című negyedéves folyóirat beszámolt a szovjet űrblöffről, vagyis nem Gagarin volt az első az űrben. Miért kételkednék Nemere István, a népszerű, sci-fi író tollából jegyzett anyagban? Válasz: Ne kételkedjen, mert én sem teszem. Ugyanis, nemrégiben megtalálták Jurij Gagarin titkos naplóját, melyből világosan kiderül: nem Farkas Bertalan volt az első magyar űrhajós, hanem a népszerű, sci-fi író… |
|
4. kép: A bajkonuri betonon. A Gagarint kísérők csoportjában ott |