Jelenségnaptár
csillagaszat.hu
-
Mégsem a Chandrasekhar-tömegnél robbannak fel az Ia típusú szupernóvák?
Régóta ismert tény, hogy a csillagok nem világítanak örökké: egyszer megszületnek, leélik az emberi időskáláknál nagyságrendekkel hosszabb életüket, majd pedig meghalnak. Mind a csillagkeletkezés, mind a csillaghalál igen változatos, összetett fizikai folyamat, amelynek legfőbb paramétere a felrobbanó csillag ledobott tömege. Amennyiben egy csillag kezdeti tömege Napunk tömegének 8-szorosánál kisebb, akkor fúziós energiatartalékának felélése, s külső
-
Közel 11 millió név került a Perseverance marsjáró fedélzetére
10 932 295 ember iratkozott fel a NASA Send Your Name to Mars kampányára, melyről tavaly májusban a csillagászat.hu is beszámolt. A beküldött neveket, illetve a rover elnevezésére kiválogatott legjobb 155 esszét elektronsugárral gravírozták fel három, egyenként körülbelül egy körömnyi méretű szilícium chipre. Március 16-án a chipeket egy alumínium lemezre erősítve szerelték fel a Perseverance
-
Egy üstökösláz margójára, avagy lesz-e 2020-ban nagy májusi üstökös?
Régen nem csak járványok előjeleként, hanem birodalmak bukásának hírnökeként is tekintettek az üstökösökre. Ma már tudjuk, hogy igazából csak a fényességüket előrejelző csillagászokra várhat bukás, ha nem vigyáznak. A héten előbb a világsajtót, majd a magyar sajtót is bejárta a hír, hogy fényes üstökös érkezik egünkre, amely április közepétől szabad szemmel is látható lesz, később
-
Nóvakitörés az M81 galaxisban
A Messier 81 (NGC 3031), a tavaszi égbolt egyik látványos mélyég-objektuma az Ursa Majorban, nemcsak az amatőrök körében közkedvelt extragalaxis. A maga 3,6 Mpc (11,7 millió fényév) távolságával a viszonylag közeli, nagy spirálgalaxisok közé tartozik, így csillagpopulációi és egyéb alrendszerei részleteiben tanulmányozhatóak. Különösen érdekesnek számítanak az extragalaxis változócsillagai és tranziens objektumai – ezek vizsgálatából számos
-
Akár élhető körülmények is uralkodhatnak ezen az esős exobolygón
A legújabb kutatási eredmények szerint élhető körülmények is uralkodhatnak egy csillagászati értelemben közeli exobolygó felszínén, melynek légkörében korábban esőfelhőket találtak. A K2-18b jelű exobolygó tőlünk 124 fényév távolságra található, átmérője pedig 2,6-szer nagyobb a Földünkénél. A bolygó hidrogéngazdag légkörében tavaly először detektáltak folyékony vízből álló felhőket – erre korábban, ilyen kis méretű bolygó esetén, nem