2008. április – A három nővér
Az egész holdfelszínen kevés látványosabb alakzat található, mint a Theophilus, Cyrillus és a Catharina kráterek alkotta kráterhármas. A vizsgált terület középpontjának szelenografikus koordinátái a következők: keleti hosszúság 25 fok, illetve déli szélesség 15 fok. Persze egy holdészlelőnek többet mond az, ha morfológiai megközelítésben határozzuk meg a kráterek helyzetét. Így tehát keletről a Mare Nectaris, északról a Sinus Asperitatis síkságok, délről az impozáns megjelenésű, 480 km hosszú Rupes Altai, míg nyugaton a kráterek sokaságából álló kontinentális terület a határ.
A kráterhármas elhelyezkedése a Hold felszínén.
Már első ránézésre könnyedén megállapítható a kráterek keletkezésének sorrendje. Legidősebb a Catharina, ezt követi a Cyrillus, a legfiatalabb pedig a Theophilus. A legdélebbi a Catharina, mára teljesen lepusztult, belsejében jókora másodlagos kráterek láthatók. A legnagyobb a P jelű, melynek átmérője megközelíti a Catharina átmérőjének a felét. A Catharina átmérője egyébként pontosan 100 km. Az északról csatlakozó 98 km-es Cyrillus, már valamivel jobb állapotban van, itt még a központi csúcs is megmaradt. A kráterfal gyönyörű teraszos szerkezetet mutat, ami nem lett olyan mértékben szétrombolva, mint a déli szomszédjánál. Igaz, a nyugati belső falra itt is rátelepedett egy fiatal másodlagos kráter, de magát a falat nem tette tönkre. A három kráter közül a legfiatalabb kétségkívül a Theophilus. Északkeletről csatlakozik a Cyrillushoz, annak falait kissé lebontva. Átmérője 100 km, és igazi, klasszikus központi csúcsos kráter. A fal teraszos szerkezete csodálatos itt is, és a kráterfenék – leszámítva a központi csúcsot – egészen ép, azaz sima megjelenésű.
A kráterek megtalálása, még egy teljesen kezdő megfigyelő számára sem okozhat gondot, hiszen már binokulárban is szépen látszanak. Újhold után öt nappal a legfeltűnőbbek. Ha úgy gondoljuk, hogy leészleljük ezeket a krátereket, akkor most ősszel inkább a fogyó Holdnál próbálkozzunk, a magasabb deklináció miatt. Saját tapasztalat alapján elmondható, hogy kis távcsövekkel könnyebb dolgozni, mivel nagyobb műszerekben lerajzolhatatlanul sok részlet látszik.
Éder Iván felvétele 2003. november 14-én készült a három kréterről és környezetéről (130/780 TMB, Nikon Coolpix 4300, ISO 100, 1/15 sec).
Látos Tamás tagtársunk idén, július 31-én készített róluk egy szép rajzot. Az általa használt műszer egy 200/1000-as reflektor volt, 100x-os nagyítással és 15%-os szűrővel. Igazából gyengének nevezhető nyugodtságnál dolgozott, mert a 0-tól 10-ig terjedő skálán a seeinget mindössze 4-re becsülte. A növekvő Hold colongitudója 347,5 fok körül járt az észlelés végére, ami annyit jelent, hogy a terminátor több mint tíz fokkal haladta túl a kráterek nyugati falait. Ilyen fázisnál már nem vetnek hosszú árnyékokat a keleti falak a kráterek aljára, így az észlelés alatt szépen látszottak a kráterfenekeken lévő részletek is. Jelesül a Theophilusnál és a Cyrillusnál az összetett központi csúcsok, valamint a Catharina alján lévő P és S jelű másodlagos kráterek. Tamás igen sok kisebb krátert is megörökített a rajzán, többek között a Mädler, az Ibn Rushd és a Beaumont-krátereket, valamint rengeteg, csak betűvel megjelöltet. Az észlelésen szépen látszik az egyébként a Catharinától nyugatra fekvő Beaumont krátertől kiinduló és északi irányba húzódó hegyhát is.
{mosimage}
Látos Tamás rajza a nevezetes formációról.
Látos Tamás a következő leírást készítette: „A terminátor a kráterhármastól pár fokkal nyugatra állt, a kráterek belső szerkezete és a központi magaslatok jól megfigyelhetőek voltak. Egyik kráterfal sem volt elütően fényes, de a lábuknál lévő gyűrődések szépen látszottak. Amikor javult a légkör nyugodtsága előtűntek a három nagy krátert körülvevő kisebb becsapódásnyomok és a kisebb vonulatok, valamint a Catharinában lévő két apróbb kráter. A megfigyelés nem tarthatott sokáig az időjárási viszonyok és a légkör állapota miatt, de így is szép látványt nyújtott ez a lenyűgöző kráteregyüttes.” Fontos tudni, hogy Tamásnak ez volt az első holdészlelése, és mégis nagyon szép munkát végzett. Rajza nélkülöz minden sallangot, a lényegre koncentrált.
