Első látogatásom a Polarisban
Első látogatásom alkalmával, a teraszon már nyüzsgő élet fogadott, mindenféle műszerek:
binokulárok; tükrös és lencsés távcsövek; Dobson-, ekvatoriális- és villás szereléssel;
és persze a hozzájuk tartozó, vizuálisan- és CCD-vel is észlelő amatőrtársak. Minden
eszközt először fel sem ismertem — igaz, ez nem csak a sötétnek volt köszönhető.
Lelkes segítőtársam rendre megmutatott mindent: a jól berendezett előadótermet, a
kupolában lévő főműszert, az irodát, még a teakonyhát is. Elmesélte, milyen szorgos
munkával állították helyre az épületet. Hamar rájöttem: ez nem az a hely, ahol
szigorú teremőrök vigyázzák a házirendet és semmihez sem engednek hozzányúlni. Sőt
inkább biztattak: próbáljam ki a műszereket, használatuk elsajátításában pedig
segítettek. Így hatékonyan lehet előrejutni a tapasztalatszerzésben (Én leggyorsabban
a kupola forgatását tanultam meg).
Minden kötetlensége ellenére — sőt talán éppen ezért — rendben mentek a dolgok, az
amatőrök betartják az íratlan szabályokat is, és úgy tűnt, hogy a látogatók is
megéreztek ebből valamit, és ők is megfelelően viselkedtek.
Balra Hollósy Tibor a bolygómegfigyeléseket rendszerezi, jobbra
az észlelők egy része a teraszon.
Azt est során megnézhettem a Szaturnuszt, kedvencemet az Orion-ködöt, a Jupitert
(a színszűrők segítségével különböző színekben) és még sok más mélyég objektumot —
természetesen különböző műszereken és nagyításokkal. Betekinthettem a bolygó
rajzolás rejtelmeibe és szerencsém volt megfigyelni a beérkezett észlelések kiértékelését
is. Láttam, hogyan készülnek a reprók (diafilmre másolt képek) amelyeket, a
nemsokára megrendezésre kerülő bolygós találkozón is bemutatnak majd. Még a
világegyetem koráról és gyorsuló tágulásáról folyó tudományos szintű okfejtésbe is
belehallgathattam.
A Polaris — nevéhez méltóan — ezen az éjszakán különösen közel lehetett az északi
sarkhoz, mert szokatlanul hideg volt. Az érdekesnél érdekesebb objektumok észlelése
közepette, hajlamos a megfigyelő elfeledkezni arról, hogy már teljesen odafagyott
az orra a távcsőhöz. Nem úgy a házigazdák, akik segítve a helyzeten, éjféltájt forró
teával kínálták a kitartó észlelőket.
Egy kis baráti hangulatú beszélgetés és bemutató során, sokkal többet tanulhat —
akár a Kezdő, akár a Haladó — az észlelés gyakorlatáról, mint a szakirodalom,
még oly részletes áttanulmányozásával. Persze az alapismereteket célszerű
szakkönyvekből elsajátítani — amelyekből egyébként a csillagdában nincs hiány — ,
mert így könnyebb kérdezni, tudakolódzni. No, azért aki először néz fel kíváncsian
az égre, az is bátran jöhet. Talán éppen az ő számára lesz a legnagyobb élmény,
amikor saját maga megpillanthatja a Hold csipkézett krátereit; a szabad szemmel
csak egyszerű csillagnak látszó, ám a távcsőben fénylő égitest rendszerekké váló
bolygókat; vagy éppen a mélyég titokzatos világát.
{mosimage}
Balra a cikk szerzője, Katona Pál észlel a 200/1000-es Dobson-távcsővel,
jobbra vita a világegyetemről és viselt dolgairól a nyugvó holdsarlós égbolt alatt
Rossz idő esetén is érdemes ide ellátogatni, hiszen van akkor is látnivaló. Az
előadóteremben és a folyosón mindenütt fényképek, plakátok tudományos ismertetők
mutatják milyen is a fényévekre lévő világ. Az univerzumot szimuláló számítógépes
program, akkor is mutatja a planéták helyzetét, amikor odakinn, a sűrű felhőn át
már nem jut elegendő fény a távcsövekbe.
Nem mondhatom, hogy kicsi a fejem — inkább a teliholdra hasonlít, mintsem egy
kisbolygóra — , de a sok hasznos tanácstól, gyakorlati ismerettől hamar megtelt.
Így nem vártam meg a napkeltét, ami egyébként gyakorta itt éri az észlelőket.
Az volt a tapasztalatom, hogy szívesen fogadják az érdeklődőt, szakmai hiányosságait
igyekeznek pótolni, és nem nézik le az égbolttal még csak most ismerkedőt sem. Jólesett, hogy minden tapasztalatlanságom ellenére befogadtak, és nem éreztették, hogy
ők mennyivel többet tudnak a világegyetemről.
E kis csapat szakmai felkészültségén túl, szeretném kiemelni lelkesedésüket, amely
nem csak az égbolt felé irányul, hanem az amatőrök és látogatók felé is. Jó szívvel
ajánlom mindenkinek: a Kezdőknek, mert itt sokat tanulhatnak, a tapasztaltaknak
pedig azért, mert oktathatnak másokat, közösen gondolkodhatnak, vitatkozhatnak, és ezzel
rész vehetnek a közösség munkájában.
Jó eget és sok sikert Polaris!