A hónap (mű)tárgya: tengerjárás
Magyarországnak nincs tengerpartja, ezért nálunk nincs akkora jelentősége az árapály jelenségének, mint a tengerparton élő népeknél. A jelenség csillagászati illusztrálása azonban már az előző századfordulón is gondoltak.
Sok szó esett mostanában az árapályról a Szuezi-csatornában keresztbe állt óriáshajó, az Ever Given kiszabadítása kapcsán. A 400 méter hosszú, 260 ezer tonna vízkiszorítású óriás március 23-a és 29-e között torlaszolta el a Szuezi-csatornát – az erős szél miatt keresztbe állt és megfeneklett. A hajó méretére jellemző, hogy hazánk legnagyobb lakóháza, az óbudai “Faluház” szinte eltörpül mellette.
“Az Oceán vizei naponkint felemelkednek és alászállnak a dagály és az apály rendszeres ismétlődése által. E mozgás oly kétségbeejtően megmagyarázhatatlan volt a régiek előtt, hogy az emberi kíváncsiság sírjának nevezték el.” – így kezdi a jelenség megmagyarázását Flammarion 1880-ban megjelent Népszerű csillagászattanában (Huszár Imre fordítása).
Így ír a jelenségről a Révai Nagy Lexikona 1911-ben:
Árapály (tengerjárás, a tenger vizének időszakosan ismétlődő emelkedése (áradat v. dagály) és sülyedése (apály). Az Á. tüneményét a Hold és a Nap idézik elő. […] Ennek következtében a Föld vízzel borított felszínének az égitest felé fordított része középen, valamint a tőle elfordított fél középen megárad s ezzel kapcsolatban eme két felének szélem megapad. Míg tehát az égi test egyszer elvégzi látszólagos útját a Föld körül (mire a Napnak 24 óra középidő, a Holdnak pedig átlag 24 óra 50 p. kell), a Föld felszínének minden helyén kétszer áll be a víz tükrének emelkedése s ugyananynyiszor sülyedése. A két égitest külön-külön okozta Á.-a egymást erősítheti v. gyöngítheti, aszerint, amint egyértelműleg vagy egymás ellen működnek. Az előbbi eset beáll újhold és holdtölte alkalmával, a második ellenben az első ós utolsó negyedkor. A legnagyobb árhullámok, melyek így keletkeznek, a szökő ár, a legalacsonyabbak a gyönge ár. Az Á. magasságának, és idejének eme havonta kétszer ismétlődő változása a félhavi egyenetlenség nevét viseli. Ha a Nap és Hold az egyenlítőn kívül állanak, akkor a legnagyobb dagályú két pont az egyenlítő különböző oldalaira esik, tehát egy szélességi kör bármely pontja a Föld forgása következtében egy nap alatt két különböző magasságú áradatot kap, mit az A. napi egyenetlenségének szokás nevezni. Az egyik hullám egészen ki is maradhat, ekkor egy napos árhullám áll be. A félhavi egyenetlenség eszerint a Hold fázisaitól, a napi egyenetlenség a Hold ós Nap deklinációjától függ, végre egy harmadikat: a félévi egyenetlenséget, a Földnek a Nap körül való keringése okozza. Az Á. legnagyobb részben a Holdnak köszöni létrejöttét. A Nap hatása gyöngébb, mert bár igen nagy a tömege, de sokkal távolabb van, mint a Hold; a Nap okozta árhullám alig fele (1 : 2-2) annak, amelyet a Hold okoz. Szökő ár és gyönge ár elméletileg úgy viszonylanak egymáshoz, mint 8 : 3.”
Ezt a jelenséget szemlélteti az az “animálható” üvegdia, amelyet a hónap műtárgyának választottunk. Ezen az angol gyártmányú dián a Földet körbeutazó dagálypúpot tudjuk “mozgatni” egy egyszerű fogaskerék-fogaskoszorú párral. A dolog érdekessége, hogy ezt az üvegdiát a korszak nagyméretű diavetítőjébe helyezve a tanár vagy az előadó a kis fogantyút tekerve tudta szemléltetni az árapály jelenségét. Nekünk sajnos nincs ilyen diavetítőnk, de azért megpróbáltuk videón megörökíteni a “mutatványt”:
