Kulin György Csillagászati Szabadegyetem 2026 * A jövő csillagászai

A Polaris Csillagvizsgáló hagyományos keddi előadássorozata februárban kezdődik. Előadást hallhatunk Bay Zoltán 80 évvel ezelőtti holdradar-kísérletéről, a 80 évvel ezelőtt alapított MCSE-ről, a Voyager 40 évvel ezelőtti Uránusz-közelítéséről és a most esedékes Artemis II-expedícióról.

Derült idő esetén az előadásokat távcsöves bemutató követi. Az előadások utólag megtekinthetők Youtube-csatornánkon. Az előadások az MCSE tagjai számára ingyenesek, akárcsak azoknak, akik az előadás után a helyszínen lépnek be az egyesületbe. Tagok számára a Polaris Csillagvizsgáló látogatása ingyenes, emellett számos egyéb kedvezményt, illetménykiadványt is biztosítunk. Nem tagok esetén a belépő felnőtteknek 2000 Ft, diákok és nyugdíjasok részére 1000 Ft előadásonként. 

Február 3. A Hold-radartól a műholdradarig (Frey Sándor)
1946 februárjában történt Újpesten, hogy Bay Zoltán és csoportja elvégezte úttörő kísérletét és sikeresen detektálta a Holdra sugárzott rádiójelek visszaverődését. Az előadásban nagy vonalakban áttekintjük, hogy az azóta eltelt 80 év alatt meddig jutott a radaros megfigyelési technika alkalmazása a Naprendszerben.

Február 10. Nyolc évtized a csillagok útján I. (Mizser Attila)
1946-ban jött létre a Magyar Csillagászati Egyesület. Az ország még javarészt romokban, de már 1945-ben megkezdődött a szervezés azokkal az amatőrcsillagászokkal, csillagászokkal és csillagászatkedvelőkkel, akikkel Kulin György már korábban is kapcsolatban állt. Megszületett hazánk első népi csillagvizsgálója, megkezdődött az amatőrmozgalom kiszélesedése. Ezúttal az első bő négy évtizeddel foglalkozunk. (Folytatás az őszi sorozatban.)

Február 17. 40 éve az Uránusznál – mit mutatott egykor a Voyager és mi tudunk ma a jégóriásról? (Kereszturi Ákos)
A Voyager-2 1986-ban járt a hetedik bolygónál – azóta se közelítette meg űrszonda az óriásbolygót. Mit tudtunk meg akkor az Uránuszról, és mennyiben gyarapodtak ismereteink azóta az egyre fejlettebb űrtávcsöveknek és földi óriásteleszkópoknak köszönhetően.

Február 24. Az Artemis program második lépése (Zsombok Gábor)
Várhatóan február folyamán startol az Artemis II, fedélzetén négy űrhajóssal. 1972 óta most először jutnak el emberek a Hold térségébe. Az előadás az Artemis II útjával foglalkozik.

Március 24. Mizser Attila: Halló, halló, itt rádió! 

Április 7. 40 éve látogattak meg űrszondák először egy üstököst: a nevezetes Halley-üstököst (Tóth Imre)

1986 márciusában készültek először egy üstökös magjáról közeli felvételek, amelyeket a VEGA-1 és -2, valamint a Giotto, a „Halley Armada” részét képező űrszondáinak kamerái készítettek. A VEGA-szondák televíziós képfelvevő rendszerének, valamint több más műszerének elkészítésében magyar szakemberek vettek részt, illetve a Giotto kamerája szoftverének elkészítésében is segítséget adtak. A szondák felvételein sötét „földimogyoróra”, „elnyúlt krumplira”, aszimmetrikus „kuglibábura” vagy „avokádóra” emlékeztető alaknak látszott a Halley-üstökös magja., ami megfelel a Fred Whipple által 1950-ban megalkotott monolitikus üstökösmag modellnek. Az űrszondák műszerei érdekes új méréseket végezhettek napszél és az üstökös gázanyaga közötti kölcsönhatási a folyamatokról is. A Halley-üstökös újabb meglátogatása új űrszondákkal a híres égi vándor következő, 2061-es visszatérése idején tovább folytatódhat.

Április 14. Együtt élni egy csillaggal (Prof. Erdélyi Róbert)

Egy képzeletbeli utazással ellátogatunk a Földünket éltető csillag, a Nap, belsejébe. Röviden áttekintjük a belsejében lejátszódó fizikai folyamatokat, amelyek az élethez szükséges energiát termelik Naprendszerünkben. Utazásunk során, a Nap magjából kifelé haladva átrobogunk a sugárzási zónán, majd áttekintjük azt az igen különleges régiót, ahol Földünk kozmikus védőburkát és a Naprendszert is meghatározó mágneses tér keletkezik. A következő állomásunk a Nap fortyogó, ún. konvektív zónája lesz. Ebben az elképesztően forró plazma levesben találhatók olyan jelenségek, mint pl. a napfoltok, napfáklyák, Ellerman-bombák, stb. Végezetül, utazásunkat a Nap légkörében fejezzük be, ahol röviden ismertetjük az asztrofizika egyik legérdekesebb és legtitokzatosabb jelenségét: miért forróbb a nap légköre, mint a felszíne? Megvizsgáljuk a Naprendszerben előforduló legnagyobb robbanásokat és azok következményét. A napszéllel pedig elvitorlázunk vissza Földünkre. Az előadást sok videóval színesítjük, hogy minél vizuálisabban szemléltessük, hogyan működik egy csillag. 

Április 28. Űridőjárás: hogyan éljük túl a XXI. századot (Dr. Asztalos Balázs)

A Nap légkörének tanulmányozása az egyik legaktívabb terület a csillagászatban, mivel az itt lezajló folyamatok a mindennapi életünkre is kézzelfogható hatással bírnak. A Nap aktív régióiból származó flerek és koronaanyag-kidobódások (CME) komoly űrviharokat okozhatnak és ezek vizsgálata, előrejelzése kifejezetten fontos terület az emberiség és a technológiára épülő társadalmunk védelme szempontjából.

Külön aktualitását adja a témának, hogy nemrég volt a napciklus maximuma, és az utóbbi időben több veszélyes, nagy energiájú fler és CME is keletkezett, mint például a 2024. május 9-i fler és az azt követő CME, amelyik eltalálta a Földet is és a bolygó nagy részén igen erős geomágneses viharokat és sarki fényt okozott. A történelem során ennél nagyságrenddel nagyobb kitörést is feljegyeztek már (pl. Carrington esemény 1859-ben). Egy ehhez mérhető esemény elektromos hálózatok, a kommunikáció és a légiközlekedés összeomlását okozhatja, billió dolláros kárt okozva. Egy ilyen esemény az alacsony valószínűségű, magas hatású kategóriába tartozik (hasonlóan a Covid-hoz), így a legtöbb ország katasztrófa térképén szerepel.

Május 5. Magyar tervezésű spektrográf az Andokban (Lázár József)

Néhány éve kezdődött és mára már teljesen üzemképes az a spektrográf, amit az bostoni MIT-n dolgozó magyar csillagász, Fűrész Gábor tervezett és alkotott meg. A műszer a chilei 6,5 m-es Magellán távcsövön segítni a csillagászok mindennapos munkáját. A műszert különleges és egyedülálló tulajdonságai helyezik a legkeresettebbek közé.

Május 12. Az égbolt színháza (Mizser Attila)

A planetáriumok világnapját követően beszélgessünk a Magyar Planetáriumról, és általában a planetáriumokról. Budapesten már a húszas évektől voltak elképzelések egy nagyplanetárium létrehozására. A harmincas években a Lágymányosra, a negyvenes években a Városligetbe, az ötvenes években a Margitszigetre, a hatvanas években a Gellérthegy oldalába szerették volna elhelyezni az égbolt színházát, amely végül a Népligetben valósult meg, hogy négy évtizeden át szolgálja a tudományos ismeretterjesztést.

Az előadás apropója: 100 évvel ezelőtt adták át a jénai Zeiss-planetáriumot, ezzel ez az intézmény a legrégebb óta működő nagyplanetárium. A nevezetes jénai planetárium jelenleg zárva van, felújítják, a júliustól azonban ismét látogatható lesz.

Kulin György Csillagászati Szabadegyetem 2026. A sorozat ráadás-előadása

A jövő csillagászai

Március 3.: Stermeczky Zsófia: Csillagok a fekete lyukakhoz túl közel – az árapály-katasztrófák nyomában

Március 10. Bora Zsófia: A termonukleáris szupernóvák természete

Március 17. Tarczay-Nehéz Dóra: Csillagok és környezetük modellezése

Március 31. Perger Krisztina: Mit mesélnek a rádióhullámok a fiatal Világegyetemről?

Aprilis 21.  Csillaghalmazok és a Naprendszer környezete napjainkban (Szilágyi Máté)
A csillaghalmazokat a csillagok lokális sűrűsödéseként azonosították az égbolton. Napjainkra sokkal több ismeretünk van a halmazokról a modern földi és űreszközöknek, elsősorban a Gaia űrtávcsőnek köszönhetően. Az előadás során röviden bemutatom a Gaia űrtávcsövet, összefoglalom a jelenlegi ismereteinket a csillaghalmazokról és asszociációkról. Továbbá bemutatom, hogy jelen tudásunk szerint hogy néz ki a Naprendszer környezete pár száz fényéves skálán. 

Sorozatunk névadója, Kulin Gyögy (1905-1989) előad az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban, a hatvanas években.