Hogyan készítsünk megfigyelési tervet?

Fontos, hogy legyen elképzelésünk a megfigyelésről. Ne az ég alatt kezdjünk el kapkodni és megfigyelendő objektumok után kutatni, hanem a borús napokon állítsunk össze igényeinknek, lehetőségeinknek megfelelő listát. Olvasmányaink közben sok érdekes mély-ég objektumról hallunk, a friss hírek, űrtávcsöves eredmények alanya is lehet kiváló célpont. Hogy mit is láthatunk – ennek távcsövünk és felkészültségünk szab határt.

A legegyszerűbb, s egyszersmind belépő a mély-ég objektumok világába, a Messier-lista tagjainak végigészlelése. Charles Messier a 18. század közepének Franciaországában üstököskereséssel foglalkozott. A ködös, diffúz üstökösök könnyen összetéveszthetőek voltak az égbolton látható különféle ködös objektumokkal, melyekről akkor még nem létezett katalógus, sőt, alig pár tucatot ismertek. Messier, munkatársaival, több évtized alapos munkájával összeállított egy katalógust ezekről a diffúz foltokról. Céljuk az üstököskeresők dolgának megkönnyítése volt. Mivel kis műszerekkel dolgoztak, a lista a legfényesebb, leglátványosabb égitestek nagyszerű gyűjteménye. Egy 7 cm-es refraktorral az egész listát végignézhetjük, nagyobb távcsövek pedig lenyűgöző részleteket fognak mutatni a lista halmazaiban, galaxisaiban. A kezdő amatőr minden fontosabb objektumtípussal találkozhat benne (galaxisok, pl. M31, 33, gömbhalmazok, pl. M3, 13, 22, nyílthalmazok, pl. M35, M38, M45, diffúz ködök, pl. M42-43, M17, planetáris ködök, pl. M27, M76, M97), így alaposan megismerve azokat. Tapasztaltabb amatőrcsillagászok is élvezettel figyelik őket, különösen a galaxisok követése fontos, hiszen majdnem minden évben felvillan egy amatőrműszerrel is megfigyelhető szupernóva bennük.

Ha ismereteink szegényesek, a 110 Messier-objektum végigészlelése (ami persze így is legalább egy éves munka) után nem nagyon tudunk célpontot találni. Jó továbblépés lehet a Caldwell- vagy Herschel 400-lista, de a planetárium-programok alapján is szemezgethetünk. A tervet még jóval az észlelés előtt készítsük, ha érdekes objektumról olvasunk, tegyük talonba. Írjunk össze legalább negyedévente egy listát az érdekesebb objektumokról, nyomtassuk ki térképeiket, majd próbáljuk őket leészlelni. Legyen egy csapat halványabb köd, galaxis a tarsolyunkban, amiket a legjobb egeken, városoktól távol figyelhetünk meg, a fényes halmazokat hagyjuk a városi, holdas vagy párás éjjelekre. Törekedjünk arra, hogy saját, külön programot állítsunk össze, pl. Arp-galaxisok megfigyelése, diffúz ködök észlelése, galaktikus nyílthalmazok, gömbhalmazok, déli horizont közelében látszó egzotikus objektumok. Kiválaszthatunk egy csillagépet és megkereshetjük a számunkra elérhető összes mély-ég objektumát. Csupán ötletességünkön, fantáziánkon múlik, milyen programba vágunk bele. Nagyobb műszerekkel (25 cm felett) megnyílik az út a kvazárok, blazárok, galaxishalmazok, gravitációs lencsék, extragalaktikus mély-ég objektumok misztikus világába. Észlelési tervekről még sokat olvashatunk az Amatőrcsillagászok Kézikönyve ide vonatkozó fejezetében.

Tartsunk kapcsolatot a többi észlelővel, így tanulhatunk egymástól, új objektumokról szerezhetünk tudomást. Még ma is fedeznek fel galaktikus nyílthalmazokat, diffúz ködöket, planetáris ködöket, amiket mi is megfigyelhetünk. Az új nyílthalmazok egy része ráadásul kisebb műszerekkel, binokulárokkal is látható. Igen izgalmas feladat a szimultán észlelés, illetve a havi ajánlatok felkeresése. Ne feledjük, műszerezettségünk, kedvünk, ötleteink szerint akármikor eltérhetünk az ajánlattól! Saját magunk is „ajánlativá” tehetünk egy objektumot, ha többen összefogva szimultán észlelést készítünk róla. Amennyiben 2-3 jól összehasonlítható észlelés érkezik egy célpontról, a rovatvezető is szívesen teszi azt a rovatba.

Néhány lehetséges program

  • Messier-objektumok (110, egy év, vagy akár egy éjszaka alatt észlelhetőek, utóbbi a Messier-maraton)
  • Galaktikus NGC nyílthalmazok 10m-nál magasabb fényességgel (kisebb műszerekkel rendelkezőknek ideális, 6-10 évre elég elfoglaltságot adhat)
  • Galaktikus NGC gömbhalmazok (5-8 éves program lehet)
  • Sötét ködök (igen alulészleltek, bármilyen megfigyelés, akár leírás is hasznos lehet!)
  • Csillagképek összes elérhető mély-ég objektumának észlelése
  • Binokulárral látható halmazok (ezek látszó átmérője az egy fokot meghaladja), diffúz ködök és sötét ködök megfigyelése
  • Caldwell-lista
  • Herschel-400 lista
  • Adott évszaknak megfelelő esti égbolt fényesebb objektumai
  • Spirálgalaxisok észlelése a struktúra megpillantásának reményében
  • Aszterizmusok megfigyelése
  • Déli horizont közelében látható égitestek rajzolása (Vela, Puppis, Columba, Centaurus, Pyxis, Hydra, Antlia, Lupus, Scorpius, Sagittarius, Microscopium, Fornax, Sculptor)
  • A Lokális Halmaz megfigyelése
  • Planetáris ködök észlelése, akár ezen belül is NGC, IC vagy Abell-planetárisok
  • Palomar-gömbhalmazok
  • Galaxishalmazok
  • Kvazárok
  • Szupernóvák és szülőobjektumaik (A SN-k fényességét MINDIG becsüljük meg! Ez irányú észleléseinket küldjük be a Változócsillag Szakcsoporthoz is!)
  • Extragalaktikus mély-ég objektumok
  • …és így tovább

Ezeket a programokat egymás mellett is folytathatjuk, egyeseket be is fejezhetünk, vagy szüneteltethetünk. Rövidebb program pl. egy csillagép, az aktuális déli ég, a Lokális Halmaz szemrevételezése. A leghosszabb távú elfoglaltság a nyílthalmazok felkeresése, ezek száma folyamatosan nő, ma már kb. 1700-at tartunk számon. Aszterizmusokkal együtt az északi égen megfigyelhető csillagcsoportok száma eléri az 5000-et.

Ajánljuk...