Az időmérésről

Az "Első" napóra

A napnak 12 illetve 24
részre való felosztását minden ókori kultúrnép körében
megtaláljuk. Ennek magyarázata nyílván az, hogy a napot – illetve
a nappalt és az éjszakát – az évben foglalt holdhónapok (egész)
száma alapján osztották fel. Sok nép a nappalt és az éjjelt
azok hosszára való tekintet nélkül szabta 12-12 részre, órára
(babiloni órák, itáliai órák). Ezek az órák
természetesen időről időre nyúltak vagy rövidültek az évszakok
szerint, és csak a napéjegyenlőség idején voltak egyenlő
tartamúak.

Egyiptomi “merkhet” napóra az i.e.
XIV századból

A Nap két-két delelése
között eltelt időközök nem azonosak. A mindennapi életben
ezeknek a változó tartamú szoláris nap-oknak
az átlagát használjuk és osztjuk fel 24 órára. A nap kisebb
részekre való osztása különben babilóniai örökség. Az ott
használt hatvanas számrendszer maradványa a percek és a
másodpercek számában fellelhető.

Antik görög napóra Epheszoszból

A régiek úgy hitték,
hogy a szoláris nap tartama
mindig ugyanaz. Az általuk készített első időmérők az
egyenletesnek vélt Nap járását használták fel arra, hogy a nap
kisebb osztásait mérjék. Az első időmérő eszköz tehát a
napóra volt. Jelentősége igen nagy volt az ókori közel-keleti
kultúrnépek körében, akiknek szubtropikus éghajlatú hazájából
nézve az ég az év legnagyobb részében felhőtlen volt.

Mit mutat a
napóra?

A napóra a valódi
helyi időt mutatja, óráink viszont egységesen a kiegyenlített
középidő, illetve a zónaidő szerint járnak. Ezért
ha a napóra segítségével ez utóbbit akarjuk megtudni, a
leolvasott időértékekhez időszakonként változó számú percet
kell adnunk vagy abból levonnunk. Ez az időegyenlet, amelyet
az évkönyvek nagy pontossággal az év minden napjára megadnak.

MISSING SRC IMAGE!!!!Az időegyenlet grafikus ábrája

A napórák esetében
tökéletesen megfelel a percnyi pontosságú időegyenlet, amelyet
előjelét figyelembe véve adunk a napóráról leolvasott időhöz.
Ekkor megkapjuk a helyi középidőt. A középidőt át kell
még számítnunk a zónaidőre, amely azonos a zóna közepén lévő
délkör helyi középidejével. Nálunk a Közép-európai
időt használjuk, amely zóna közepe Greenwichtől keletre 15°
szögtávolságban van. Hazánk egész területe ettől a
zónaközéptől keletre fekszik, nagyjából a 16. és a 23. keleti
délkörök között. Ezeken a helyeken a valódi helyi idő megelőzi
a zónaidőt. Minden 1° délkörkülönbség 4 perc időkülönbségnek
felel meg. Budapest 4°-kal van keletebbre a zónaközépnél, az
úgynevezett helyi állandó -16^m.

Magyarország földrajzi koordinátái

A napóra elemei

Árnyékvető

Gnómon –
egy vízszintes síkon álló függőleges pálca vagy rúd. Egy
gnómon segítségével jelölhetjük ki a legstílusosabban a napra
felállításához és helyes működéséhez elengedhetetlenül
fontos észak-déli irányt. Ezt a módszert illetve segédeszközt
hívjuk indiai körnek.

Az indiai kör segítségével
meghatározhatjuk az észak-déli irányt

Pólosz –
az, amikor az árnyékvető pálca iránya a Föld forgás
tengelyével párhuzamos.

A gnomon és a pólosz árnyékvető

Számlap

Az árnyékvető által
vetett árnyék a számlapon végig vonulva sorra érinti az
órajeleket, amelyek segítségével olvashatjuk le a napóráról az
időt.

{mosimage}Napóra számlap, Vép

A napórák két nagy
csoportba sorolhatók: rögzített napórák és hordozható
napórák. Ezen belül több típus is megkülönböztethető
attól függően, hogy a számlap, illetve az órajelek hogyan
helyezkednek el.