Könyvek

Szerző: Marton Géza · 2004. június 26, szombat

Ajánljuk...

Tovább épül a világ legnagyobb távcsöve
Hol járunk? Valamilyen gyárban? A bonyolult fémszerkezet valójában az Európai Déli Obszervatórium épülő óriástávcsöve, a 39 méter átmérőjű ELT, amely, ha elkészül, messze felülmúl minden más földi teleszkópot. A távcsőóriás kupolájában járunk, ahol a technikusok csapata valósággal eltörpül a hatalmas szerkezet belsejében. Az ESO felvétele az ELT építésének fontos mérföldkövét örökíti meg. Első alkalommal forgatták
A kínai űrszonda elküldte az első közelképet a Föld miniholdjáról
A kínai Tianwen–2 űrszonda elérte a Föld kváziholdját („miniholdját”), a (469219) Kao’oalewa kisbolygót, és elkészítette az első közeli felvételt róla, majd anyagmintát fog gyűjteni és a Földre juttatja azt. Az anyagmintákból kiderül majd, hogy vagy a Holdba történt becsapódás által kidobódott törmelékről vagy egy főövi kisbolygóból lett földközeli aszteroidáról van szó. A Kínai Tianwen-2 űrszonda
A Hangyász-köd
A Corona Australis (Déli Korona) molekulafelhő-komplexum a Tejút egy olyan rendkívül dinamikus szelete, ahol a sötétség és a ragyogás, a csillagok halála és születése egyszerre van jelen. A képet szemlélve valóban úgy tűnik, mintha lenne ott minden, amit az intersztelláris anyag produkálni képes: reflexiós és sötét porködök, planetáris jellegű változó ködök, sőt, a háttérben egy
„Túl minden határon”: egymillió műhold és az űrtükrök súlyos veszélyt jelentenek az éjszakai égboltra
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) tanulmánya szerint a jelenlegi tervek alapján több mint 1,7 millió műhold kerülhet Föld körüli pályára, köztük rendkívül fényesek is. Mindez „pusztító következményekkel járna a csillagászat számára”. A tanulmány megállapítja, hogy a modern távcsövekkel végzett éjszakai megfigyelések megőrzése érdekében legfeljebb 100 000, szabad szemmel nem látható, halvány műhold keringhetne a Föld
Kvantumtitkosítás csillagászati távcsövekkel
Amikor az interneten olvasunk híreket, chatelünk, filmet nézünk, bankolunk (és még számos példát lehetne hozni), valamilyen titkosító és autentikáló algoritmus védi a tartalmat, amit fogyasztunk. A titkosítás azért szükséges, hogy ne tudja egy támadó elolvasni az üzenet tartalmát. Autentikációval biztosra mehetünk, hogy azzal kommunikálunk, akivel valóban szeretnénk, és az üzenetet nem módosította senki a küldés