A Westerlund 2 jelű csillaghalmaz nagyjából 20 ezer fényévre van tőlünk. Fiatal – csupán egy- vagy kétmillió éves –, centrumában pedig az általunk ismert legfényesebb és legforróbb csillagokat rejti. Ahogy néhány igazán hatalmasat is. A Westerlund 2 szívében valami furcsa dolog történik a nagy tömegű, forró csillagokkal. A nagy csillagok és szomszédaik körül hatalmas, kavargó

Meglepően szabályos pulzációs mintát fedeztek fel több tucat fiatal, gyorsan forgó csillag adataiban a NASA TESS űrtávcsövével. A felfedezés forradalmasítani fogja a delta Scuti típusú változócsillagok korának, méretének és összetételének vizsgálatát. „Ismert, hogy a delta Scuti csillagok érdekes módon pulzálnak, de ezeknek a pulzációknak a mintája eddig érthetetlen volt.” – mondta Tim Bedding, a Sydney-i

Andrew Fabian kapta a 2020-as asztrofizikai Kavli-díjat a galaxisok és környezetük közti kölcsönhatások terén végzett úttörő kutatásáért. A Kavli-díjat kétévente osztják olyan kutatók között, akik nagy hatású asztrofizikai, nanotechnológiai, vagy neurológiai kutatásokat végeznek, a természetről alkotott képünket fejlesztve a legapróbb skáláktól a legnagyobbakig. A díjat a norvég-amerikai Fred Kavlin által létrehozott Kavlin Foundation, a Norvég

A Baker Street 221B-től bár igen messze van, de az egyik legismertebb fiktív detektív mégis eljut a vörös bolygóra, mikor 2021. február 18-án leszáll a NASA Perseverance rovere. A marsjáró robotkarján elhelyezett SHERLOC berendezés homokszemcse méretű nyomokat keresgél majd a marsi kőzetekben, míg hű társa, WATSON, egy kamera, közeli felvételeken örökíti meg mintázatukat. Együtt tanulmányozzák

A NASA repülőgépre telepített obszervatóriuma, a SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy) tíz évvel ezelőtt nézett fel először az égboltra. 2010. május 26-a óta a SOFIA számos tudományos felfedezést tett a Világegyetemről az emberi szemmel nem látható infravörös tartományban. Első repülése során a SOFIA megfigyelte a hőkiáramlást a Jupiter felhőzetének réseinél, és felvételeket készített a