VCSSZ – Változócsillag Atlasz füzetei

A távoli galaxisok lenyűgöző objektumai, a kvazárok létrejöttéhez sok idő kell – nem tűnnek fel egy éjszaka leforgása alatt az égbolton. Ezért olyan rejtélyesek a fiatal kvazárok. Nem tudjuk, hogyan sikerült ezeknek az aktív galaxisoknak hamar szert tenniük egy több mint egymilliárd naptömegű fekete lyukra. Kvazárnak hívjuk a távoli galaxisok közepén lévő szupernagy tömegű fekete

2020-ban a magnetárok különleges családjának egészen új tagját fedezték fel. A NASA Chandra röntgenobszervatóriumával végzett új megfigyelések szerint ez a magnetár egyben pulzár is lehet, vagyis szabályosan ismétlődő elektromágneses impulzusokat bocsát ki. A magnetár a neutroncsillagok különleges típusa, egy rendkívül sűrű objektum, amelyet szinte teljes egészében neutronok alkotnak. Egy szupernóvaként felrobbanó, nagy tömegű csillag összeomlott

Csodás kilátás nyílhat galaxisunkra arról a földméretű, de nem a Földhöz hasonló bolygóról, amelyet egy ősi csillag körül találtak nemrég. Három bolygót találtak egy nagyjából tízmilliárd éves csillag körül, amelyek közül az egyik kőzetbolygó. A TOI 561 jelű csillag, vagyis az 561. objektum, amelyet a TESS űrtávcsővel fedeztek fel (TOI=TESS Object of Interest), galaxisunk vastag

Ritkán látható fényességű meteor hasított az égre ma hajnalban kevéssel két óra előtt. Több meteorológiai és csillagászati célú, illetve biztonsági kamera is rögzítette a jelenséget, többek között a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének meteorkamerái is. Több hazai internetes forrásból értesültünk először a január 19-én hajnalban, helyi időben 01:59:12-kor látott fényes meteorról. Ezt követően néztük

Egy, a Northwestern Egyetemen végzett kutatás szerint a szupernóva-robbanások részecskefizikai modellezése során a neutrínók három típusát érdemes külön kezelni; ezáltal pontosabb válaszokhoz juthatunk azzal kapcsolatban, hogy a csillagok hogyan és miért jutnak el fejlődésük végállapotába. A neutrínók (közel nulla tömegű szubatomi részecskék, amelyek rendkívül ritkán lépnek kölcsönhatásba más részecskékkel), bár az anyagra és mindennapi életünkre