Az amatőrcsillagász észlelői hagyomány úgy tartja, novemberrel együtt érkezik meg a borult, tartósan párás időjárás, amely lehetetlenné teszi a csillagászati észleléseket. Reméljük, lesz lehetőség észlelésekre az utolsó őszi hónapban is. Az esti égen még mindig nagyon kedvező a Mars észlelhetősége, hajnalban pedig a Merkúr kedvező láthatósága miatt érdemes korán kelni....
Október a Mars hónapja, de a bolygóészlelő amatőröket tavasz óta erősen foglalkoztatja a vörös bolygó megfigyelése. Van, aki látványos sorozatfelvételt is össze tudott állítani saját képeiből. Kereszty Zsolt a legaktívabb bolygóészlelők közé tartozik, látványos sorozatfelvétellel jelentkezett, amely jól mutatja a Mars-közelségig tartó időszak fejleményeit: “A Marsról készült sorozatom a győri...
Októberben tovább hosszabbodnak az éjszakák, ami elméletben több észlelési lehetőséget jelent, ha a felhőzet engedélyezi. A hónap első számú eseménye a Mars oppozíciója. Idén valamivel távolabb vagyunk a Marstól, ezért valamivel kisebb a látszó átmérője, azonban sokkal magasabban figyelhető meg, mint a 2018-as nagy oppozíció idején. Ráadásul úgy tűnik, porviharok...
Augusztus hagyományosan a legderültebb nyári hónap, amely sok látványossággal szolgál. Elbúcsúzhatunk a NEOWISE-üstököstől, észlelhetjük a Perseidákat és a nyári ég két óriásbolygóját – és még megannyi más izgalmas célpontot kínál a hónap. A bolygók járása Merkúr: A hónap elején jól megfigyelhető napkelte előtt az északkeleti ég alján, 1-én még másfél...
Június a legrövidebb éjszakák hónapja. Sajnos ezek a rövid éjszakák még hosszúak is ahhoz, hogy a kevés számú fényesebb üstököst megfigyeljük. A rövid éjszakákat két “soványka” fogyatkozással próbálja kompenzálni a természet. A bolygók járása Merkúr: A hónap első felében megfigyelésre igen kedvező helyzetben van. 4-én jut legnagyobb keleti kitérésbe, 23,6°-ra...
Rohamosan rövidülnek az éjszakák, egyre később és később sötétedik. Használjuk ki a májusi estéket-éjszakákat is csillagászkodásra! A hónap első napjaiban magasan jár a Hold, kora este egyre izgalmasabb távcsöves célpont a Vénusz vékonyodó sarlója. A bolygók járása Merkúr: A hónap első napjaiban a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 4-én...
Maradjunk otthon – mindenütt ezt az üzenetet olvassuk. Azok a szerencsések most, akik otthonról is tudnak megfigyeléseket végezni, van erkélyük, kilátásuk legalább az égbolt egy részére. Azok még inkább szerencsések, akik kertes házban laknak, netán olyan helyen, ahol nincsenek zavaró fények. Azok pedig a legszerencsésebbek, akik be tudnak húzódni saját...
Állatövi fény, tavaszi változócsillagok, kettőscsillagok – ezeket az égi célpontokat észleljük márciusban. A hónap elején még észlelhető a Merkúr az esti szürkületben, magasan jár a Mars kora este, Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz kedvéért azonban hajnalban kell kelni. A bolygók járása Merkúr: A hónap elején bő másfél órával nyugszik...
Szeptember első napjaiban egy földközelítő kisbolygó tartja izgalomban a csillagászat iránt érdeklődőket. Az amatőrcsillagászokat pedig az foglalkoztatja a hónap további részében, hogy végre rohamosan hosszabbodnak az éjszakák, de még nincs itt a csontig hatoló hideg.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Még sosem találtak ilyen nagy energiájú elektronokat a kozmikus sugárzásban, amelyek forrása ráadásul meglepően közeli lehet hozzánk. Egy csillagászokból és fizikusokból álló kutatócsoport egy namíbiai teleszkóp segítségével extrém nagy energiájú elektronokat fedezett fel a kozmikus sugárzásban, azoknak a töltött részecskéknek (főként protonoknak és elektronoknak) az áramában, amelyek ismeretlen forrásokból indulnak felénk a Világegyetemben. Ezen elektronok
Földünk gravitációs tere közel két hónapra befogott egy ideiglenes „miniholdat”, majd később újra útjára engedte a kis égitestet a Naprendszerben. Ez az idő azonban elég volt ahhoz, hogy a csillagászok is megörökítsék ezt a különleges kődarabot, mégpedig két, Spanyolországban található, 2 m-es tükörátmérőjű távcsővel. Az említett földközeli objektumot (near-Earth object, NEO), a 2024 PT5-öt Földünk
A fekete lyukak nagy hatással vannak csillagközi környezetükre: amikor forognak, a szó szoros értelmében magukkal rángatják a téridő szövetét. Ez tehát azt jelenti, hogy egy forgó fekete lyuk közelében semmi sem lehet nyugalomban, még a körülötte lévő tömegbefogási (akkréciós) korong sem, amelyről táplálkozik. Amint a szupernagy tömegű fekete lyukakat körülvevő vékony por- és gázkorongról a
Távoli galaxisok újonnan felfedezett populációjának, az úgynevezett ,,kis vörös pöttyöknek’’ (angolul Little Red Dots, LRD) rádiójellemzőit vizsgálták magyar kutatók. Mivel ezen objektumokat csupán a közelmúltban azonosították a James Webb-űrtávcső (JWST) méréseinek segítségével, pontos fizikai tulajdonságaik még nem ismertek teljes mértékben. A kutatás céljaként a szerzők égboltfelmérések archív adatainak felhasználásával vizsgálták, hogy az LRD-k bocsátanak-e ki
A kutatók a James Webb-űrtávcső használatával felfedezték minden idők első „Einstein-cikcakkját”, vagyis egy olyan alakzatot, amelyen egy kvazár képe az Einstein által bevezetett általános relativitáselméletből következő gravitációs lencsehatás következtében hatszor jelenik meg ugyanazon a felvételen. Ez az önmagában is érdekes kép pedig segíthet választ találni két máig megoldatlan kozmológiai problémára. A J1721+8842 jelű fényes kvazárt