Új év, új (és régi) égi látnivalók! Az év első jelentős meteorraja, a Quadrantidák január 3/4 éjszakáján produkál csillaghullást, melynek látványát valamelyest zavarja majd az utolsó negyed felé járó Hold. Kora este még észlelhető a Szaturnusz, a Jupiter láthatósága továbbra is kiváló. Üstökösöket is ajánlunk az észlelők figyelmébe: a 12P/Pons-Brooks-t...
2023. december 12-én ritka jelenséget lehetett megfigyelni Dél-Európából: a (319) Leona kisbolygó elfedte az Orion legfényesebb csillagát, a Betelgeuzét. A fedés megfigyelésére egy kisebb létszámú magyar észlelőcsoport látogatott el Salicettibe (Olaszország). Kocsis Antal, Salicetti, Olaszország A felvétel egy Canon 500D fényképezőgép + egy ősrégi Pentacon 200 mm-es f/4...
Évkönyvünk ismét sok-sok előrejelzéssel, érdekes ismeretterjesztő cikkel tájékoztat a 2024-es jelenségekről, előrejelzéseket közöl, jeles csillagászok évfordulós megemlékezéseit közli, továbbá cikkeket, beszámolókat a hazai csillagászati intézmények tevékenységéről. Ezúttal két terjedelmesebb csillagászattörténeti cikkel jelentkezünk. A magyar csillagászat régi adóssága, hogy tudományágunk alapvető munkáiból rendkívül kevés olvasható magyar nyelven. Most valamelyest törlesztünk ebből...
Ponori Thewrewk Aurél (1921–2014) nem csak a csillagászat és a kronológia tudományához értett, kultúrtörténeti ismeretei is könyvekbe kívánkoztak. A Naprendszer legfontosabb égitesteiről szóló műveinek száma most tovább nőtt – immár posztumusz kiadásban. A Szaturnusszal foglalkozó könyve kéziratát már nem tudta befejezni, azt a csillagászat népszerűsítése iránt elkötelezett tanítványai és szellemi...
Beköszöntött a december, itt a tél és a varázslatos téli égbolt. Érkeznek a Geminidák, az év legszaporább meteorraja. Figyeljük meg a démoncsillag, az Algol elhalványodásait. Tartsuk szemmel a Jupitert, kövessük felhőzetének kavargását. Észleljük az üstökösöket! A bolygók járása Merkúr. December 1-jén egy órával nyugszik a Nap után. 4-én van legnagyobb...
Közeledik a karácsony, gondoljon szeretteire – ajándékozzon 2024-es MCSE-tagságot! A rendes tagdíj összege 2024-re 13000 Ft, tagjaink illetményként kapják a Meteort és a Csillagászati évkönyvet, díjtalanul látogathatják a Polaris Csillagvizsgáló programjait és számos kedvezményt vehetnek igénybe. Fiatal tagtársaik ingyenesen vehetnek részt a Polaris tehetséggondozó szakköreinek munkájában. Az ifjúsági tagdíj igen kedvezményes, a rendes tagdíj...
Hosszú idő után ismét látványos sarki fényben gyönyörködhettünk. November 5-én ismét vöröslött az északi égbolt – 2003. november 20-a óta nem láttunk ennyire fényes északi fényt hazánk egén. A sarki fényhez hasonlóan a közösségi felületek is valósággal felizzottak. Sokan felfigyeltek a jelenségre a laikusok közül is. A mobiltelefonoknak köszönhetően sokan...
Egyre aktívabb a Nap, egyre több jelenséget figyelhetünk meg rajta, amint közeledünk az esedékes naptevékenységi maximumhoz. Napfoltok, fáklyák, protuberanciák várnak ránk! Vajon lesz akkor folt a Napon, amit még szabad szemmel is észreveszünk (biztonságos szűrővel)! Mi tudunk a naptevékenységről? Előrejelezhetők a napkitörések? Mi fán terem az űridőjárás? Ön is látta...
November rossz hírű hónap, már ami a borult, ködös éjszakákat illeti. Reménykedjünk! A felhők felett mindig kék az ég – reméljük, az előttünk álló novemberben kijut nekünk a derült éjszakákból is. Látnivaló van bőven, kiválóan észlelhetők az óriásbolygók, és egy kis galaxisos-gömbhalmazos égi kirándulásra is invitáljuk észlelőinket. A bolygók járása...
Hol szállt le az indiai holdszonda a Csandraján-3 leszállóegysége, a Vikram? A déli krátermező vidékén valahol, de pontosan hol? Földvári István Zoltán észleléséből kiderül! A légköri állapotok finoman fogalmazva nem a legideálisabbak észlelésem idején. Folyamatos hullámzó légkör időnként beálló pillanatokkal, lehetőséget ad a megfigyelésre, de ugyanakkor szemfáraszó is. Legfőbb megfigyelési...
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum