Júniusban köszöntenek be az esztendő legrövidebb éjszakái. Idén a kellemes hőmérséklet mellett két látványos bolygó parádéjában gyönyörködhetünk, de ne feledkezzünk meg saját központi csillagunkról sem!
Ha tiszta az ég, az Andromeda-galaxist a Cassiopeia és az Andromeda csillagkép között kereshetjük. Testvérgalaxisunk jelenleg 2,2 millió fényévre van tőlünk, ezért csak egy orsó alakú derengést láthatunk, amelynek észleléséhez igen sötét égre van szükség. Leszármazottaink láthatják majd igazán jól néhány milliárd év múlva, mert szinte pontosan felé tartunk. Még mindig közeledünk hozzá, pedig az
Nemrég még az összeütköző neutroncsillagok voltak a legjobb jelöltek a legnehezebb kémiai elemek szülőhelyére, de egy új kutatási eredmény szerint máshol kell keresni a forrásukat. Egy új, galaxisfejlődésre fókuszáló kutatás alapján a neutroncsillagok ütközése nem hoz létre a korábban feltételezett mennyiségben új kémiai elemeket. Az Amanda Karakas (Monash University, Melbourne, Ausztrália), Chiaki Kobayashi (University of
A kora esti égen, alacsonyan, déli irányban figyelhető meg a Jupiter és nem messze tőle a Szaturnusz. Vegyük szemügyre most a gyűrűs bolygót! Szántó Szabolcs, Pécs A Szaturnusz sajnos évek óta kedvezőtlenül alacsonyan látható az északi félteke lakói számára, ami megnehezíti a megfigyelését hazánkból. Ugyanakkor egyedi, különleges megjelenése a gyűrűrendszerrel káprázatos látványt nyújt, ha sikerül
Jól látszanak a Mars déli féltekéjén húzódó Nereidum hegyláncot kialakító geológiai folyamatok nyomai az ESA Mars Express keringőegységének frissen feldolgozott felvételein. A nagy felbontású sztereokamerával (HRSC, High Resolution Stereo Camera) készített képek az Argyre becsapódásos medencétől északra elterülő régiót mutatják, 15 méter/pixeles felbontással. A Nereidum-hegylánc több mint 1100 km hosszan húzódik a felszínen, az Argyre
Egy nemzetközi csillagászcsoport ma jelentette be, hogy egy ritka molekulát, foszfint fedeztek fel a Vénusz felhőiben. A Földön ilyen gázt csak iparilag állítanak elő, valamint oxigénszegény környezetben élő mikrobák termelik. A csillagászok régóta feltételezik, hogy a Vénusz nagy magasságba nyúló felhői mikrobáknak adhatnak otthont, mert azok a magaslégkörben lebegve elkerülhetik a felszín perzselő hőségét, ugyanakkor