Távcsöves bemutatók alkalmával gyakran kérik a látogatók: vessünk egy pillantást a híres Andromeda-galaxisra! A pillantást többnyire csalódás követi hiszen a “szomszédvár” távcsöves látványa nem éppen lenyűgöző. A bemutatók általában többé-kevésbé fényszennyezett környezetben zajlanak, ezért csak a galaxis középső legfényesebb részét tudjuk megmutatni, valami fénylő masszát. A fényképeken nagyon nem így...
Óriási volt az érdeklődés a 2020. december 21-i nagy bolygóegyüttállás, a Jupiter és a Szaturnusz közelsége. A kedvezőtlen időjárás miatt ebből semmit nem láthattunk, azonban amikor néhány nappal később, december 26-án végre kiderült, sokan eredtek az együttállás nyomába. Benei Balázs Kaposvárról észlelte a két bolygót, és megpróbálta a lehető legjobban...
Az elmúlt év decemberében jelentős érdeklődést keltett a Betelgeuze, az alfa Orionis elhalványodása. A csillag fényváltozása régóta ismert, John Herschel 1836-ban vette észre, hogy az Orion alfája félig szabályos változásokat mutató csillag. Aligha van könnyebben azonosítható változócsillag, mint a Betelgeuze. Az egyik legismertebb csillagkép, az Orion alfája, legfényesebb csillaga… Azaz...
Úgy tűnik, ezen az őszön minden a Marsról szól. Nagyon sokan foglalkoznak a vörös bolygó megfigyelésével, részletdús felvételek készülnek szomszédunkról. Egy felvételt mégis ki kell emelnünk a sorból, Farkasréti György szeptember 23-i Mars-fotóját. Meglehetősen nagy érdeklődést váltott ki ez a felvétel mind az amatőrcsillagászok, mind az érdeklődők körében. Maga a...
Október a Mars hónapja, de a bolygóészlelő amatőröket tavasz óta erősen foglalkoztatja a vörös bolygó megfigyelése. Van, aki látványos sorozatfelvételt is össze tudott állítani saját képeiből. Kereszty Zsolt a legaktívabb bolygóészlelők közé tartozik, látványos sorozatfelvétellel jelentkezett, amely jól mutatja a Mars-közelségig tartó időszak fejleményeit: “A Marsról készült sorozatom a győri...
Az első negyed táján járó Hold észlelésére a tavaszi hónapok a legalkalmasabbak. Az utolsó negyed és az azt követő holdfázis megfigyelésére pedig az őszi hajnalok a legalkalmasabbak – ezt minden gyakorló amatőrcsillagász tudja. A hajnalonta magasan járó Hold és a kedvező libráció együttesen eredményezte, hogy Csabai István ilyen szépen meg...
Habár még messze a hónap vége, de a most bemutatott észlelés bizonyára sokáig emlékezetes marad megfigyelőnk, Cseh Viktor számára. Öröm olvasni sorait, melyeken átsüt a csillagászat iránti lelkesedése, és legalább annyira emlékezetesek, mint azok a képek, amelyeket a C/2020 F3 (NEOWISE)-üstökösről töltött fel az eszlelesek.mcse.hu-ra. Át is adjuk a szót...
Az idei tavasszal nagy reményekkel vártuk a C/2019 Y4 (ATLAS)-üstökös érkezését. A legvérmesebb előrejelzések egyenesen negatív fényrendű csóvás égi vándorról szóltak, azonban a valóság – mint az üstökösök esetében oly gyakran – rácáfolt minderre. Egy üstökös nyomon követése azonban még akkor is érdekes feladat, ha nem produkál világraszóló dolgokat az...
2013-ban indítottuk útjára az MCSE Észlelésfeltöltő oldalát, hogy végre mindenki számára elérhető helyen gyűjtsük össze a magyar amatőrcsillagászok észleléseit. Az első években rengeteg archív megfigyelést töltöttünk fel az oldalra, végigkilincselve a szakcsoport vezetőket és egykori szakcsoport vezetőket, hogy az itt-ott fiókok mélyén heverő megfigyelések is bekerülhessenek. Ahogy telt az idő...
Új sorozatot indítunk útjára: minden hónap elején bemutatunk egy-egy észlelést, amelyet tagtársaink végeztek az elmúlt időszakban. Észlelésfeltöltőnkön jelenleg több mint 50 ezer észlelés található, az itt összegyűlt gazdag anyagból válogatunk. A Posidonius-kráter A Posidonius egy nagyon látványos és jellegzetes, kistávcsővel is remekül megfigyelhető kráter, amely a Mare Serenitatis szélén fekszik....
Életének 86. évében 2021. február 26-án elhunyt Dr. Balázs Béla csillagász, professzor emeritus, a magyarországi csillagászat meghatározó alakja. Dr. Balázs Béla korábban több mint 20 évig volt az ELTE Csillagászati Tanszékének vezetője, a nyolcvanas évek közepén pedig hat évig a Bécsi Egyetemen is oktatott, csillagászok generációit tanította. Számos magyar és angol nyelvű ismeretterjesztő könyv és
Több mint 25 000 szupernagy tömegű fekete lyuk látható a LOFAR rádióteleszkópos felmérés legújabb térképén. A valaha készített legrészletesebb alacsony frekvenciás rádiótérképet az Astronomy & Astrophysics tudományos folyóiratban fogják publikálni. Elkészítésében csillagászok nemzetközi csoportja működött együtt, 9 európai országban elhelyezett, összesen 52 állomáson. Avatatlan szem számára a fenti térkép akár csillagokat is ábrázolhatna, de valójában
Az elmúlt 25 évben több mint 4 000 bolygót fedeztünk fel a Naprendszerünkön kívül, melyek között a relatíve kicsi kőzetbolygóktól kezdve az óceánvilágokon át a perzselően forró gázóriásokig mindenfélét találni. A változatosság nem volt meglepő, fejlett számítógépes modellek eredményei szerint is rengeteg különféle bolygó tud kialakulni; ellenben a csillagok körül keringő bolygók tömegeloszlását már nehezebb
Egy nemzetközi kutatócsoport az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet egyik munkatársa vezetésével azt vizsgálta, hogy 4,6 milliárd évvel ezelőtt milyen körülmények között keletkezett a Naprendszer. Legújabb felfedezésükről, hogy miként képződnek a periódusos rendszer legnehezebb elemei, az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Science-ben olvashatunk. Az elmúlt évtizedek fontos megoldatlan kérdése, hogy milyen esemény
Egy aktív kentaur-üstökös időlegesen “leparkolt” a Jupiteréhez közeli pályán, és a Hubble-űrtávcső, valamint a Spitzer-űrteleszkóp, illetve nagy földi teleszkópok is megfigyelték. A számítások szerint nagy valószínűséggel mintegy félmillió év múlva kidobódhat a Naprendszerből, és a csillagközi térben folytathatja vándorlását a Galaxisban. A Nap körül a Jupiter és a Neptunusz pályái között keringő kis égitestek a