Januárban sok szó esett a C/2022 E3 (ZTF)-üstökösről. Sajnos a rendkívül rossz időjárás többnyire megakadályozta az észleléseket, csak néha-néha nyílt valami kis derült égi ablak, amit aztán aki csak tehette, ki is használt. Például Szendrői Gábor Gencsapátiból. Hosszú idő után a nyugati országrészben is elvonultak a felhők, így sikerült megfigyelni...
2022. december 28-án hajnalban fényes tűzgömböt örökített meg Landy-Gyebnár Mónika veszprémi webkamerája. Veszprémi észlelőnk -6 magnitúdósnak említi 02:46 UT-kor feltűnt a tűzgömböt, amelynek zölden izzó nyomát még kb. fél percig mutatta a kamera. Ki látta (ki hallotta?) ki detektálta még a tűzgömböt? Bánfalvy Zoltán újpesti kamerája egészen bizonyosan!
Manapság, amikor mindenki a Holdra néz várakozóan, ám egyre türlemetlenebbül („vajon mikor megyünk vissza?”), minden a technológiáról szól. Fantasztikus felbontású képek születnek immár földi távcsövekkel is, az amatőrök által készített felvételek pedig elkápráztatják a hozzáértőket. Hallottátok? Megyünk vissza! Hamarosan indul az Artemis! Lesz holdbázisunk, lesz űrbázisunk, utána meg huss, irány...
Az MCSE észlelésfeltöltő 75.000. észlelése – amelyet Szoboszlai Zoltán töltött fel – a holdkorong nyugati peremén fekvő hatalmas méretű Grimaldi-kráterről született. Ennek a kráteróriásnak a pereme 230 kilométer átmérőjű, lávával feltöltött talaja 173 kilométeres, egyike a legsötétebb holdi területeknek. A Grimaldi nem csupán egy nagy kráter, hanem egy koncentrikus-gyűrűs becsapódási...
Az őszi estéket szinte beragyogja szalmasárga fényével a Jupiter, a “magyarok csillaga”. Az óriásbolygó 12 évente kerüli meg Napunkat, a 12 év felében az égi egyenlítő alatt, a másik felében pedig fölötte tartózkodik. Számunkra az utóbbi helyzet a kedvező, olyannyira, hogy 2022-ben már kezd valóban kedvezővé válni a bolygó égi...
Ezúttal a mélyég-észlelések közül válogatunk. Farkasréti György újabb látványos sorozatot töltött fel az észlelésfeltöltőre (eszlelesek.mcse.hu), melyek közül az M27 planetáris ködöt választottuk. A nyári Tejút csillagszőnyegén – vagyis inkább a Tejút sávját alkotó csillagszőnyeg előtt – rejtőző fényes planetáris köd sokak távcsöves célpontja. Jelentős fényességének köszönhetően már a binokulárral is...
Tombol a nyár, a Nap magasan jár, kiváló lehetőséget nyújva központi csillagunk jelenségeinek megfigyelésére. A legizgalmasabb látványt H-alfában láthatjuk, amin a hónap észlelésének választott felvételsorozat kiválóan illusztrál. Dézsi Attila, Tószeg Sajnos 2022. július 17-én csak egy rövid észlelésre futotta. Jó átlátszóságú volt az ég, viszont a seeing borzasztó volt. Nyújtást...
A nyári estéken valszínűleg az egyik leggyakoribb távcsöves célpont az M57, a nevezetes Gyűrűs-köd. Egy Messier-bejegyzéssel és néhány fokkal odébb “lakik” az M56, egy merőben más jellegű, mégis érdekes célpont: egy gömbhalmaz a nyári Tejút csillagszőnyegén. Kocsis Richárd június 1-jén vette célba az M56-ot, egy 114/440-es kis Newton-reflektorral, de az...
A Nemzetközi Űrállomás átvonulásai az égbolton sokak figyelmét magukra vonják. Mi az a fényes csillag, ami végigvándorol az égen? Repülő? Műhold? Egy-egy ilyen átvonulás több percig tart, bőven van idő találgatni! Az űrállomás természetesen nappal is átvonul fölöttünk, ilyenkor azonban a Nap fényözöne miatt nem láthatjuk. Kivéve, ha nagyritkán éppen...
A március-április a Messier-maratonok időszaka. Az észlelési maraton lényege az, hogy szürkülettől pirkadatig egyetlen éjszakán minél több Messier-objektumot látogassunk sorra távcsövünkkel. Észlelésnek azért nem mondanám ezt, mert az igazi észleléshez egy-egy objektumnál sokkal többet kell elidőzni mint néhány percet, alaposabbra szemügyre venni, rajzot készíteni róla. Egy-egy alaposabb rajz elkészítése akár...
A NASA Lucy űrszondája 6,5 milliárd kilométeres útja során egy újabb, a programban előre nem tervezett látogatást tesz egy kisbolygóhoz. 2023. november 1-jén közelről figyeli meg az apró főövi aszteroidát, hogy a mérnökök elvégezhessék rajta az innovatív kisbolygókövető navigációs rendszer tesztjét. A Lucy már így is rekordokat döntöget azzal, hogy kilenc aszteroidát készül meglátogatni a
Alejandro Suárez Mascareño, a La Lagunai Egyetem (Spanyolország) munkatársa vezette azt a nemzetközi kutatócsoportot, amely két új bolygót fedezett fel a GJ 1002 katalógusszámú csillag körül. A gazdacsillag egy vörös törpe, amely a Földtől mindössze 16 fényévre helyezkedik el, azaz csillagászati értelemben meglehetősen közel van. A csoport radiálissebesség-mérésekkel fedezte fel az új bolygókat, vagyis a
Az Androméda-galaxis (M31) a Tejútrendszert is tartalmazó galaxishalmaz, a Lokális-csoport legnagyobb csillagvárosa. A kiterjedt spirálgalaxis sötét égen puszta szemmel is kivehető. Binokulárral, távcsővel nézve izgalmas látvány ez a szomszédos csillagváros, azonban szerkezetét, valódi szépségét csak a fotók mutatják meg igazán. Bagi László, Öcsöd Legújabb fotómon az M31, Androméda-galaxis részlete látható. A Tejútrendszer körül keringő törpegalaxisok
Az elmúlt napokban végigfutott egy szenzációsnak hangzó hír a sajtón, miszerint a Föld belső magjának a forgása megállt, vagy hamarosan meg fog állni. A bátrabbak még azt is hozzátették, hogy ezután meg majd visszafelé fog forogni bolygónk belseje. Nos, a hír ebben a formában nem igaz, vagy legalábbis rendkívül félrevezető, noha van némi valóságalapja. Lássuk,
A legtöbb galaxis középpontjában található szupermasszív fekete lyuk, amiknek a tömege néhány százezer és néhány milliárd naptömeg között változik. Megfigyelni viszont nem egyszerű őket, hatalmas gravitációs vonzásuk miatt még a fény sem tud kiszökni belsejükből – ha egy csillag viszont a közelükbe ér, észlelhetővé teszi a fekete lyukat is. A túl közel merészkedő csillagokat széttépik