WDS 03492+2403 HL29 27 TAU Atlas. Az M 45 halmaz kezdő ikercsillagainak bal oldali, déli tagja. Atlas, a Hét Nővér apja. Északra tőle Pleione, a nővérek anyja. Az Atlas gyönyörű, kilenc csillagból álló többesrendszer. A rendszert Szamosvári Zsolt észlelte, az iTelescope.net T20-as apokromátjával. Az AB tag azonosítása könnyen ment, számomra...
Az egyre aktívabb Nap egyre több munkát ad az észlelőknek. Különösen látványos központi csillagunk “élete”, ha H-alfában észlelünk. Újvárosy Antal, Jósvafő Észlelő neve: Újvárosy Antal Észlelés helye: Jósvafő Észlelés időpontja: 2021-10-16 09:35:00 Észlelés vége: 09:50 Műszer típusa: 70/500-as refraktor + Coronado PST szűrőegység Műszer átmérő (mm): 70 Műszer fókusz (mm):...
Az IC 166 különleges, csillagokban igen gazdag nyílthalmaz a Cassiopeia csillagképben. William Frederick Denning fedezte fel 1890 körül, majd a II. világháború alatt, 1941 elején Clyde Tombaugh ismét rátalált. A katalógusok szerint kb. 10000-15650 fényév messzeségben fekvő halmaz a Tejútrendszer intersztelláris anyagának fényelnyelése miatt erősen vörösödött, összfényessége 11,7 magnitúdó, legfényesebb...
A Naprendszer óriása, a Jupiter késő este kel, a nyári esték-éjszakák feltűnően ragyogó, szamlasárga színű, nyugodt fényű “csillagaként” figyelhető meg. Az óriásbolygó felhőzetének vizuális megfigyelése egyike a leghálásabb bolygóészlelői feladatoknak. A sávok és zónák megfigyelése, minél több részlet megpillantása és a látottak lehető legpontosabb lerajzolása nem csekély feladat – habár...
A nyári égbolt legnépszerűbb gömbhalmaza, az M13 “árnyékában” minden más ilyen típusú halmaz “elhalványodik”. A Herkules gömbhalmazkirályán kívül nagyon is érdemes szemügyre venni a nyári égi kínálatot. Éppen a Herkules csillagkép alatt egész gömbhalmazmező húzódik az Ophiuchus és még délebbre, a Scorpius csillagkép vidékein. Ne feledkezzünk meg a nyári gömbhalmaztúrán...
A Nap észlelői már nagyon várják, hogy aktívabb fázisába lépjen központi csillagunk. Napunk már túljutott a naptevékenységi minimumon, most már igazán rajta a sor, hiszen jobbnál jobb, speciális Nap-távcsövek várják a “produkciót”. Szeri László például már meglévő 25 cm-es Newton-távcsövét alakította át úgy, hogy a napfelszín, a fotoszféra megfigyelésére optimalizálja....
A Sirius B észlelése az egyik legnehezebb feladat a kettőscsillagok megfigyelői számára. A ragyogó Sirius A mellett a halvány Sirius B-t nem könnyű megpillantani, hiszen a két csillag fényességkülönbsége óriási. A Sirius-rendszerről Szklenár Tamás rovatvezetőnk írt részletesen a Meteor 2014/2. számában. Elevenítsük fel sorait! “1844-ben Friedrich Bessel német csillagász a...
Ha létezik tökéletes Marsra szállás, a Perseverance február 18-i landolását annak kell tekintenünk. Ráadásul az űreszköz fedélzetéről is láthattuk az eseményt, szinte mi is részesei lehettünk az ereszkedésnek, majd a Marsot érésnek. A Mars a földi észlelő számára már csak egyre halványodó “csillag”, távcsöveinkkel természetesen már csak néhány száz kilométeres...
Távcsöves bemutatók alkalmával gyakran kérik a látogatók: vessünk egy pillantást a híres Andromeda-galaxisra! A pillantást többnyire csalódás követi hiszen a “szomszédvár” távcsöves látványa nem éppen lenyűgöző. A bemutatók általában többé-kevésbé fényszennyezett környezetben zajlanak, ezért csak a galaxis középső legfényesebb részét tudjuk megmutatni, valami fénylő masszát. A fényképeken nagyon nem így...
Óriási volt az érdeklődés a 2020. december 21-i nagy bolygóegyüttállás, a Jupiter és a Szaturnusz közelsége. A kedvezőtlen időjárás miatt ebből semmit nem láthattunk, azonban amikor néhány nappal később, december 26-án végre kiderült, sokan eredtek az együttállás nyomába. Benei Balázs Kaposvárról észlelte a két bolygót, és megpróbálta a lehető legjobban...
Galaxisunk gravitációja szakította szét azt a gömbhalmazt, amelyből kialakult egy nemrég felfedezett csillagáram. A benne lévő égitestek a Tejútrendszer legidősebb csillagai közé tartoznak. Nemrég egy ősi gömbhalmaz-maradványt fedeztek fel a Tejútrendszer szélén. Galaxisunk tömegvonzása réges-régen szétszakított egy gömbhalmazt, és annak csillagait 15 fokban szétterítette az égbolton – kinyújtott karral három ökölnyi hosszúságban. Az új mérések
Vízre utaló jeleket figyeltek meg a Hold felszínéről készített reflektancia spektrumban a Kínai Tudományos Akadémia Geológiai és Geofizikai Intézetének (IGGCAS) munkatársai. A Chang’e-5 leszállóegység méréseivel először sikerült vizet detektálni közvetlenül a Holdon. A tanulmány január 7-én jelent meg a Science Advances tudományos folyóiratban. Az eredmények szerint a leszállóhely környékéről begyűjtött holdi kőzetben kevesebb, mint 120
A ragyogó Vénusz megfigyelése a nappali égen nem lehetetlen, de nem is nagyon közismert, hogy a legfényesebb bolygó fényes nappal is elérhető távcsöves célpont. Balázs Gábor, Budapest-Svábhegy A Vénusz január 8-ai Nappal való alsó együttállása előtt, január 7-én, a Svábhegyi Csillagvizsgáló 30 cm-es távcsövével figyeltük meg a hajszálvékony Vénusz-sarlót a nappali égen. A derült, de
A nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó, potenciálisan veszélyes (7482) 1994 PC1 jelű kisbolygó száguld el a Föld közelében január 18-án kedden, de nem jelent ütközési veszélyt bolygónkra. A földközeli kisbolygók közül egy közepes méretű kerül most kedden bolygónk közelébe. A kis égitestet 1994. augusztus 9-én Robert H. McNaught fedezte fel a Siding Spring Obszervatóriumban
Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tagja az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont három kutatója, Ábrahám Péter, Lei Chen és Kóspál Ágnes is, a nívós Nature Astronomy folyóiratban tette közzé megfigyeléseit a Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillagról. Három nagy teljesítményű távcsővel és rádióantenna-rendszerrel készítettek képeket a Nagy Kutya csillagkép egyik fiatal csillagáról, amely