A Nap észlelői már nagyon várják, hogy aktívabb fázisába lépjen központi csillagunk. Napunk már túljutott a naptevékenységi minimumon, most már igazán rajta a sor, hiszen jobbnál jobb, speciális Nap-távcsövek várják a “produkciót”. Szeri László például már meglévő 25 cm-es Newton-távcsövét alakította át úgy, hogy a napfelszín, a fotoszféra megfigyelésére optimalizálja....
A Sirius B észlelése az egyik legnehezebb feladat a kettőscsillagok megfigyelői számára. A ragyogó Sirius A mellett a halvány Sirius B-t nem könnyű megpillantani, hiszen a két csillag fényességkülönbsége óriási. A Sirius-rendszerről Szklenár Tamás rovatvezetőnk írt részletesen a Meteor 2014/2. számában. Elevenítsük fel sorait! “1844-ben Friedrich Bessel német csillagász a...
Ha létezik tökéletes Marsra szállás, a Perseverance február 18-i landolását annak kell tekintenünk. Ráadásul az űreszköz fedélzetéről is láthattuk az eseményt, szinte mi is részesei lehettünk az ereszkedésnek, majd a Marsot érésnek. A Mars a földi észlelő számára már csak egyre halványodó “csillag”, távcsöveinkkel természetesen már csak néhány száz kilométeres...
Távcsöves bemutatók alkalmával gyakran kérik a látogatók: vessünk egy pillantást a híres Andromeda-galaxisra! A pillantást többnyire csalódás követi hiszen a “szomszédvár” távcsöves látványa nem éppen lenyűgöző. A bemutatók általában többé-kevésbé fényszennyezett környezetben zajlanak, ezért csak a galaxis középső legfényesebb részét tudjuk megmutatni, valami fénylő masszát. A fényképeken nagyon nem így...
Óriási volt az érdeklődés a 2020. december 21-i nagy bolygóegyüttállás, a Jupiter és a Szaturnusz közelsége. A kedvezőtlen időjárás miatt ebből semmit nem láthattunk, azonban amikor néhány nappal később, december 26-án végre kiderült, sokan eredtek az együttállás nyomába. Benei Balázs Kaposvárról észlelte a két bolygót, és megpróbálta a lehető legjobban...
Az elmúlt év decemberében jelentős érdeklődést keltett a Betelgeuze, az alfa Orionis elhalványodása. A csillag fényváltozása régóta ismert, John Herschel 1836-ban vette észre, hogy az Orion alfája félig szabályos változásokat mutató csillag. Aligha van könnyebben azonosítható változócsillag, mint a Betelgeuze. Az egyik legismertebb csillagkép, az Orion alfája, legfényesebb csillaga… Azaz...
Úgy tűnik, ezen az őszön minden a Marsról szól. Nagyon sokan foglalkoznak a vörös bolygó megfigyelésével, részletdús felvételek készülnek szomszédunkról. Egy felvételt mégis ki kell emelnünk a sorból, Farkasréti György szeptember 23-i Mars-fotóját. Meglehetősen nagy érdeklődést váltott ki ez a felvétel mind az amatőrcsillagászok, mind az érdeklődők körében. Maga a...
Október a Mars hónapja, de a bolygóészlelő amatőröket tavasz óta erősen foglalkoztatja a vörös bolygó megfigyelése. Van, aki látványos sorozatfelvételt is össze tudott állítani saját képeiből. Kereszty Zsolt a legaktívabb bolygóészlelők közé tartozik, látványos sorozatfelvétellel jelentkezett, amely jól mutatja a Mars-közelségig tartó időszak fejleményeit: “A Marsról készült sorozatom a győri...
Az első negyed táján járó Hold észlelésére a tavaszi hónapok a legalkalmasabbak. Az utolsó negyed és az azt követő holdfázis megfigyelésére pedig az őszi hajnalok a legalkalmasabbak – ezt minden gyakorló amatőrcsillagász tudja. A hajnalonta magasan járó Hold és a kedvező libráció együttesen eredményezte, hogy Csabai István ilyen szépen meg...
Habár még messze a hónap vége, de a most bemutatott észlelés bizonyára sokáig emlékezetes marad megfigyelőnk, Cseh Viktor számára. Öröm olvasni sorait, melyeken átsüt a csillagászat iránti lelkesedése, és legalább annyira emlékezetesek, mint azok a képek, amelyeket a C/2020 F3 (NEOWISE)-üstökösről töltött fel az eszlelesek.mcse.hu-ra. Át is adjuk a szót...
A spanyol Alicantei Egyetem sztellár-asztrofizikai kutatócsoportja, a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet és a chilei Valparaísoi Egyetem kutatóiból álló nemzetközi kutatócsoport középkorú csillagok hatalmas halmazát fedezte fel a Scutum (Pajzs) csillagkép irányában. A Valparaíso 1 névvel ellátott objektum nagyjából 7 ezer fényévre van a Naptól, és legalább 15 ezer csillagnak ad otthont. Vizsgálatához az ESA Gaia műholdjának
„Az 1966 óta lejátszott labdarúgó-világbajnokságok adatait elemezve sikerült választ találnom a szurkolókat gyötrő két legfontosabb kérdésre” – kezdte mondandóját újságírók előtt Stephen Hawking 2014-ben. Korunk legismertebb, három éve elhunyt elméleti fizikusa a nemzeti válogatottjának büntetőrúgási képességeivel kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy „ahogyan azt mi a tudományban mondani szoktuk” – tréfálkozott a professzor –, „az angol
Habár a Föld és a Vénusz méret és elhelyezkedés szempontjából hasonlóak, mára mégis roppant különbözőekké váltak. Míg a Földön víz és gazdag élővilág található, a Vénusz száraz és határozottan barátságtalan. Habár valamivel közelebb van a Naphoz (kb. a Nap-Föld távolság 70%-ára), a Vénusz hőmérséklete sokkal magasabb, a felszínén uralkodó forróságban még az ólom is megolvad.
2005. október 3-án Grönland keleti részétől kezdődően az Atlanti-óceánon, Nyugat-Európán és Afrikán át Nyugat-Ázsiáig húzódó keskeny sávban élők gyűrűs napfogyatkozásban gyönyörködhettek. Hazánkhoz legközelebb Spanyolországból volt megfigyelhető a jelenség. Pápics Péter, Spanyolország, Los Isidros A Tepliczky István vezette 8 fős csoport 2005. szeptember 30-án vágott neki a spanyolországi Los Isidros felé vezető útnak. A fogyatkozás alatt
A felhős napok meglehetősen ritkák a vékony, száraz légkörű Marson. Tipikusan amikor a pályájának Naptól számított legtávolabbi pontján jár, azaz az év leghidegebb időszakában alakulnak ki felhők az egyenlítő környékén. Nagy meglepetés volt azonban, hogy egy teljes marsi évvel (avagy két földi évvel) ezelőtt a NASA Curiosity rover felett korábban láttak felhőket, mint várták. Emiatt