Úgy tűnik, ezen az őszön minden a Marsról szól. Nagyon sokan foglalkoznak a vörös bolygó megfigyelésével, részletdús felvételek készülnek szomszédunkról. Egy felvételt mégis ki kell emelnünk a sorból, Farkasréti György szeptember 23-i Mars-fotóját. Meglehetősen nagy érdeklődést váltott ki ez a felvétel mind az amatőrcsillagászok, mind az érdeklődők körében. Maga a...
Október a Mars hónapja, de a bolygóészlelő amatőröket tavasz óta erősen foglalkoztatja a vörös bolygó megfigyelése. Van, aki látványos sorozatfelvételt is össze tudott állítani saját képeiből. Kereszty Zsolt a legaktívabb bolygóészlelők közé tartozik, látványos sorozatfelvétellel jelentkezett, amely jól mutatja a Mars-közelségig tartó időszak fejleményeit: “A Marsról készült sorozatom a győri...
Az első negyed táján járó Hold észlelésére a tavaszi hónapok a legalkalmasabbak. Az utolsó negyed és az azt követő holdfázis megfigyelésére pedig az őszi hajnalok a legalkalmasabbak – ezt minden gyakorló amatőrcsillagász tudja. A hajnalonta magasan járó Hold és a kedvező libráció együttesen eredményezte, hogy Csabai István ilyen szépen meg...
Habár még messze a hónap vége, de a most bemutatott észlelés bizonyára sokáig emlékezetes marad megfigyelőnk, Cseh Viktor számára. Öröm olvasni sorait, melyeken átsüt a csillagászat iránti lelkesedése, és legalább annyira emlékezetesek, mint azok a képek, amelyeket a C/2020 F3 (NEOWISE)-üstökösről töltött fel az eszlelesek.mcse.hu-ra. Át is adjuk a szót...
Az idei tavasszal nagy reményekkel vártuk a C/2019 Y4 (ATLAS)-üstökös érkezését. A legvérmesebb előrejelzések egyenesen negatív fényrendű csóvás égi vándorról szóltak, azonban a valóság – mint az üstökösök esetében oly gyakran – rácáfolt minderre. Egy üstökös nyomon követése azonban még akkor is érdekes feladat, ha nem produkál világraszóló dolgokat az...
2013-ban indítottuk útjára az MCSE Észlelésfeltöltő oldalát, hogy végre mindenki számára elérhető helyen gyűjtsük össze a magyar amatőrcsillagászok észleléseit. Az első években rengeteg archív megfigyelést töltöttünk fel az oldalra, végigkilincselve a szakcsoport vezetőket és egykori szakcsoport vezetőket, hogy az itt-ott fiókok mélyén heverő megfigyelések is bekerülhessenek. Ahogy telt az idő...
Új sorozatot indítunk útjára: minden hónap elején bemutatunk egy-egy észlelést, amelyet tagtársaink végeztek az elmúlt időszakban. Észlelésfeltöltőnkön jelenleg több mint 50 ezer észlelés található, az itt összegyűlt gazdag anyagból válogatunk. A Posidonius-kráter A Posidonius egy nagyon látványos és jellegzetes, kistávcsővel is remekül megfigyelhető kráter, amely a Mare Serenitatis szélén fekszik....
44 évvel a Holdról legutoljára kőzetmintát a Földre juttató automatikus holdszonda, a Luna-24 után most egy kínai űreszköz indult a Hold felé, hogy akár 2 kg holdi anyagmintával térjen vissza bolygónkra. Vasárnap már holdkörüli pályára is állt. November 23-án 20:30 világidőkor a kínai Hajnan szigetén található Vencsang (Wenchang Spacecraft Launch Site) űrközpontból egy Hosszú Menetelés-5
Ősi galaxis “fosszíliát” találtak mélyen a Tejútrendszerbe ágyazódva a Sloan Digital Sky Surveys’ Apache Point Observatory Galactic Evolution Experiment (SDSS APOGEE) kutatói. A galaxisunk fejlődéséről alkotott elképzeléseinket megrengető eredményt a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society (MNRAS) nemzetközi tudományos folyóiratban publikálták. A feltételezett galaxismaradvány, mely a görög hős Heracles (magyarosan Herkules) nevét kapta, körülbelül
A Sharpless-katalógus 114-es számú objektuma a Hattyú (Cygnus) csillagkép egyik, nem könnyen megörökíthető halvány emissziós köde. A ködkomplexum egy részlete sokak szerint repülő sárkányra hasonlít. Bagi László, Öcsöd Eddigi asztrofotós pályafutásom leghalványabb ködösségét sikerült megörökíteni. A fotón az Sh2-114 “Repülő Sárkány-köd” látható. Az objektum a Cygnus csillagkép közelében helyezkedik el. Mindenki által ismert és kedvelt
2004-ben a NASA GALEX (Galaxy Evolution Explorer) műholdjának adataival dolgozó kutatók egy olyan objektumra bukkantak, amilyet még sosem láttak a Tejútrendszerben: egy hatalmas, halvány gázfoltra csillaggal a központjában. A látható fényben nem sugárzó objektumot a GALEX ultraibolya tartományban észlelte, ezért ábrázolták kékkel a felvételeken. A későbbi megfigyelések pedig egy vastag gyűrűszerkezetet tártak fel benne, ezért
Vagy még képletesebben fogalmazva: fogy a levegő a vénuszi foszfin körül. De a foszfin még tartja magát. Érthető módon komoly visszhangot váltott ki tudományos körökben az elmúlt hónapok egyik legfontosabb űrkutatási eredménye, a Vénusz felsőlégkörében megtalált, vagy megtalálni vélt foszfingázról, egy fontos biomarkerről szóló 2020. szeptember 14-i bejelentés. Jane Greavesnek, a Cardiffi Egyetem munkatársának és